Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-27 / 148. szám
2014. JÚNIUS 27., PÉNTEK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 7 EU-csúcs: Juncker a célvonalnál jelölés Akár júliusban dönthetnek a többi vezető pozícióról is Kész tényként kezelik Brüsz- szelben azt, hogy az uniós állam- és kormányfők tegnap este kezdődött csúcs- találkozóján ma Jean-Claude Junckert jelölik az Európai Bizottság új elnökének. A vezető pozíciókról folyó osztozkodásnak ez azonban csak az első felvonása. Gyükeri Mercédesz, Brüsszel Jean-Claude Junckert jelölik az Európai Bizottság élére a tagországok - bár a brüsszeli EU-csúcson csak ma délután tárgyalnak a témában, gyakorlatilag biztosra lehet venni annak eredményét. A kétségeket egyfelől Herman Van Rompuy, a tagországokat tömörítő Európai Tanács elnöke oszlatta el, amikor felvette a hivatalos napirendre a tervek szerint novemberben felálló végrehajtó-indítványozó testület új vezetőjéről szóló döntést. Ezzel eleget tett azoknak a vezetőknek, akik arra figyelmeztettek, egy elhúzódó intézményi vita káros lehet az unió számára. Van Rompuy ugyanakkor eleget tett David Cameron brit miniszter- elnöknek is. Ő a hét elején azt kérte, a bevett konszenzusos döntés helyett nyílt szavazással döntsenek a kérdésben, amely a május végén rendezett európai parlamenti választások után leegyszerűsödött: Jean-Claude Juncker legyen-e az Európai Bizottság következő elnöke? Cameron számára legfeljebb szépségtapasz lehet, ha a tanácson elfogadott határozatban mintegy jegyzőkönyvként megjegyzik, Nagy-Britannia a luxemburgi politikus ellen voksolt, annál is inkább, mivel az ellenzők köre mára gyakorlatilag a szigetországra, illetve MaJosé Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke érkezik a találkozóra gyarországra szűkült. Korábban Svédország és Hollandia is jelezte fenntartásait Junckerrel szemben, a két ország szerdán hátrált ki az ellenzők táborából. Orbán Viktor eddig nem jelzett hasonlót - brüsszeli forrásaink ezzel kapcsolatban any- nyit mondtak: az álláspontja az utolsó pillanatig változhat. Jóllehet az EP-választások idején Juncker bírálta a magyar kormányfőt, aki a volt luxemburgi kormányfő alkalmatlanságáról beszélt, a hivatalos álláspont szerint' a magyar miniszterelnöknek nem személyével, hanem a döntés módjával van gondja. A nagy európai pártszövetségek által kinevezett csúcsjelölt intézménye valóban nem szerepel az uniós alapszerződésben, a Fidesz úgy látja, ezzel a döntés jogát a tagországok gyakorlatilag átadták az EP-nek. Pelczné Gáli Ildikó, a párt EP-képviselője ugyanakkor arról beszélt lapunkak, hogy a „Spitzenkandidat” elgondolás nem is Európai Néppárttól, hanem a baloldali S&D frakció első emberétől, egyben az EP elnökétől, Martin Schulz- tól származik, és akkor született, amikor még a baloldal tűnt a választás esélyesének. Ehhez képest mára nem csak az S&D, de a baloldali kormányfők is felsorakoztak Juncker mögé, igaz, vélhetően nem ingyen. Az uniós intézmények vezetőiről ugyanis hagyományosan „csomagban” szavaznak, vélhetően nem lesz ez másképp most sem.. Azt már kész ténynek tarta görög elnökséget lezáró uniós csúcs nem Brüsszelben, hanem Ypres-ben kezdődött, a huszonnyolcak megemlékeztek az I. világháború kitörésének századik évfordulójáról. Ma délelőtt írja alá a társulási ják, hogy Schulz ismét az EP elnöke lehet, kérdéses azonban, ki lesz a külügyekért felelős Catherine Ashton, illetve Herman Van Rompuy tanácsi elnök utódja, és kit választhatnak meg az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup élére. Lapunknak egy kormányzati forrás nem tartja kizártnak, hogy akár júliusban meg lehet a teljes névsor. Úgy tudjuk, ha most nem születik döntés, újabb csúcsot hívhatnak össze. Ugyan a felosztás bizonyos szabályokat követ majd (legyen baloldali, legyen nő, legyen vaszerződést az Európai Unióval Ukrajna, Moldávia és Grúzia. Petro Porosenko ukrán elnök szokatlan módon az uniós állam- és kormányfők részvételével zajló zártkörű találkozón is felszólal. laki az új tagországokból, vélhetően a briteket is igyekeznek majd valamivel kiengesztelni Juncker nevezése miatt. (Más kérdés, hogy a brit Ashton utódja aligha lesz honfitársa, az Eurogroupnak nem tagja a szigetország, a Tanács élén pedig legalábbis furcsán festene egy olyan ország képviselője, amelyiknek a kormánya nyíltan beszél a kilépésről.) Juncker kinevezését azonban még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is. A remények szerint erről a testület július 16-i heti plenáris ülésén szavazhat. A kinevezéshez egyszerű többségre, vagyis 376 voksra van szükség, ezt már a két nagy frakció hozhatja, bár egyelőre kétséges, hányán utasítják el a jelölést. Ez valószínűsíthető a Fidesz-KDNP képviselőinél is, bár, mint Pelczné elmondta, ezzel kapcsolatban még nem született döntés a csoportban. Megemlékezés Ypres-ben Több és jobb minőségű búzát aratnak idén termés A tavalyinál több és jobb minőségű kenyérgabona várható idén az előzetes termésbecslések alapján, a betakarítás az ország déli és középső részén már elkezdődött - közölte a földművelésügyi miniszter csütörtökön, a Debreceni Egyetem karcagi kutatóintézetében. Fazekas Sándor arról beszélt: a 200 ezer hektáron vetett őszi árpa betakarítása befejezéséhez közeledik és a szokásosnál két héttel korábban indult el az őszi búza aratása is. Utóbbi 1,1 millió hektárnyi hazai termőterületén az előrejelzések szerint 5 millió tonna körüli össztermés várható. A hozamok 4,5-5,5 tonna körül alakulhatnak hektáronként, kenyérgabonából az idén 10-15 százalékkal több kerülhet a magtárakba. A miniszter elmondta, hogy a minőség is jobb a tavalyinál. Az ország kenyérgabona szükséglete 1,2-1,3 millió tonna, így a takarmány célú hasznosításon kívül az idei termésből 2,5 millió tonna árualap keletkezik, amelynek zömét exportpiacokon értékesítik. ■ MTI A hét képe Ha ezek a falak beszélni tudnának! így kezdte beszámolóját az Irish Times napilap annak apropóján, hogy a brit uralkodó háromnapos látogatást tett a héten Belfastban. Ha a falak a Crumlin Road-i egykori börtönben nem is beszéltek, II. Erzsébet kísérői, Martin McGuinness északír miniszterelnök-helyettes, illetve Peter Robinson kormányfő éppenséggel sok mindenről beszámolhatott volna, hiszen jó néhány éve még ellenségként nem élvezték a brit vendégszeretetet a rácsok mögött. Az északír vezetők azonban figyeltek a protokollra, még azt sem mutatták meg, hogy melyik cellában raboskodtak. Az 1985-ös angol-ír egyezménnyel szembenálló politikusként Robinsont háromszor is bebörtönözték rövid időre, míg McGuinness hat hetet töltött itt. A kormányfő helyettese a látogatásról beszámolva annyit jegyzett meg az újságíróhadnak, hogy a királynő nagyszerű személyiség, remekül elbeszélgettek vele. Most már megtehették. Készült az Europress támogatásával Pénzromlás nélküli gyors növekedés vár Magyarországra prognózis „Ne próbáljunk semmi olyat,-ami a közösség hasznával és érdekével ellentétes”. Ezt mondta Hunyadi Mátyás a Magyar Nemzeti Bank frissen kiadott inflációs jelentése szerint. A jelentés nem csak abban változott a márciusihoz képest, hogy egy idézettel indul. A jegybank optimistábban látja a növekedési kilátásokat, nem lesz infláció, és a költségvetési hiány sem | szállel. A második negyedévben is 3 százalék felett maradhat a gazdasági növekedés - hasonlóan az elsőhöz -, ezt követően azonban lassul a bővülés üteme. Az infláció közben a második és a harmadik negyedévben is negatív tartományban lesz, és csak az év végére indul növekedésnek. Pellényi Gábor, az MNB szakértője a jelentés bemutatóján kiemelte, hogy a 3 százalékos cél tartósan laza monetáris kondíciókkal érhető el. Idén nulla százalékos lesz az infláció és közel 3 százalékkal bővülhet a gazdaság. A növekedést segíthetik a főként EU-forrásokból megvalósuló beruházások, a rezsicsökkentés és a béremelés miatti fogyasztásnövekedés, de a nettó export is hozzájárulhat a bővüléshez. A GDP 0,7 százalékát kitevő fiskális impulzus is. segíthet, ám a költségvetési hiány ezzel együtt is a kritiklos 3 százalékos érték alatt maradhat. Az inflációs jelentés bemutatóján banki elemzők kockázatokról beszéltek, ám az MNB szakértői megnyugtattak mindenkit: az Országvédelmi Alap, vagyis a tartalékok zárolásával nem csúszik el a költségvetés. Az MNB szerint a közfoglalkoztatási program felfutása miatt ezen a területen többet költött a költségvetés a tervezettnél, de az EU-pénzek érkezésével is problémák vannak. Az eredményszemléletű, unós módszertan szerinti hiánnyal azonban akkor sem lesz baj, ha esetleg a jövő évre csúszik a pénzek megérkezése, mert akkor is az idei évre számol- | ják el. Nem csak az idei, hanem a j XV. század költségvetéséről is fontos dolgokat tudhatunk meg. Az inflációs jelentés szerint Mátyás király sokszorosára növelte az adóbevételeket, központosított, az egész országra kiterjedő pénzügyi rendszert alakított ki, a jövedelmek pedig a kincstárhoz futottak be. A rendkívüli adók Mátyás idejében sem voltak szokatlanok, amelyek most reneszánszukat élik. Az ágazati különadóval párosított adócsökkentés kombinációjára azonban vélhetően neki sem jutott eszébe. ■ H. J. Az infláció alakulása (százalék) 7 Előrejelzés 2009.1. n.év-2016. IV. n.év FORRÁS: REUTERS \
