Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-21 / 143. szám

2014. JÚNIUS 21., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Sok más, az elmúlt korokról nagyszerű információkkal szolgáló, fontos lelet mellett egy teljes ház maradványait is megtalálták a szakembe­rek Tiszapüspöki határában, ahol régész hallgatók is segítik a feltárást, mint például a képünkön látható Samu Anita Konferenciát tartottak Szolnokon a magyar Urológus Társaság Alföldi Szekciójának II. tu­dományos ülését rendezték meg a megyeszékhelyen. A konferencia résztvevői a szakterület legújabb vívmá­nyairól hallgathattak meg előadásokat, illetve egyéb aktuális kérdéseket is meg­vitathattak. ■ SZ. ZS. Bukósisakot is vitt a robogó mellé lopás bűntett elkövetésé­nek megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást egy nagyiváni lakos ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a tizen­nyolc éves férfi szerdán este az egyik nagyiváni családi ház udvarára jutott be, majd az ott lévő kamra lakatpántját lefeszítve a helyiségből robogót, bukó­sisakot, ruhaneműket va­lamint műszaki cikkeket tulajdonított el. A bejelen­tést követően a rendőrök gyorsan elfogták a bűn- cselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsít­ható férfit, akit kihallga­tása után természetesen őrizetbe is vettek. A robo­gót és a többi használati tárgyat visszajuttatták a sértetthez. ■ Jól sikerült a fogathajtó­emlékverseny a minap rendezett VII. Lé- derer Károly Fogathajtó Emlékverseny ismét óriási érdeklődés mellett zaj­lott. A Kengyeli Kunkorgó Hagyományőrző Egyesület szervezésében ismét egy rendkívül izgalmas és szín­vonalas rendezvénynek lehettek tanúi a Kengyelre látogató vendégek. ■ B. B. Alapkőletétellel indult a beruházás Túrkevén pénteken zajlott az egyik állatartó telep korszerűsíté­si beruházásának alapkőle­tétele Túrkevén. A program során beszédet mondott Sebestyén Sándor, a Sebes­tyén Kft. ügyvezetője, az ebédet követően pedig sor került a zöldgépsor mező- gazdasági munkafolyama­tok bemutatására is. ■ ► Folytatás az 1. oldalról Ugyanakkor nem volt folyama­tos az itteni élet, voltak megsza­kítások benne, az egyik kultúra eltűnése után némi kihagyás­sal telepedett meg a területen a következő népesség. A ház­maradvány korát pontosan meg tudtuk határozni, Krisztus előtt hatezer évvel emelték, vagyis most körülbelül nyolcezer éves - mondta a régész, amikor az idei legjelentősebb leletéről kér­dezzük. - Találtunk már ennél régebbi lakóépületet, egy tíz­ezer éves házat is az Alföldön, Jásztelek határában, de a két építmény alapvetően különbö­zik egymástól. A másik lelet egy kör alakú, ferdén beásott farudakra rakott, lombos ágak­kal borított kunyhó volt, itt el­lenben egy szabályszerűen fa­lazott házat tárunk fel éppen. A négyszög alaprajzú, úgyneve­zett paticsfalú épület függőlege­sen földbe ásott faoszlopok közé font ágakra tapasztott agyagból készült, amit favázra rakott náddal fedtek be. Alaprajzát a feltárás jelenlegi szakaszában körülbelül nyolcszor ötméte­resre tesszük, vagyis akkora lehetett, mint egy kisebb mai tanyaház, de sajnos a magas­ságát nem tudjuk pontosan meghatározni. A korábbi kuny­hóval szemben, ahol a ferdén beépített tartórudakból azt meg lehetett szerkeszteni, itt a füg­gőleges faoszlopok nyomai erre nem adnak semmilyen tám­pontot. Feltételezhetően nem le­■ „A ház rekonstruálásában sokat segít, hogy összerogyott, így pontosan követhető az alaprajza.” hetett túl magas, de kényelmes komfortot biztosíthatott - álla­pította meg Kertész Róbert. A szakember ugyanakkor azt is elmondta, hogy a ház re­konstruálásában sokat segít, hogy pusztulásakor összero­gyott, így pontosabban követ­hető az alaprajza. Ezenkívül még sok más kellemes megle­petést is rejtett a régészek szá­mára. a megyében dolgozó többi ré- gészcsapat sem szűkölködik a szerencsében. Mintáiról koráb­ban már hírt adtunk, a Polgár Zoltán vezette csapat szintén ki­emelkedő lelet feltárását végezte. Egy előkelő avar harcos rendkí­vül gazdag sírjából többek között aranyozott eziistveretekkel díszí­tett övét és ezüstveretes lószerszá­- Kívül és belül is azonosí­tani tudtuk az egykori járó­szintet, illetve a nyolcezer évvel ezelőtti felszínt jelentő humusz­réteget. A ház tűzvészben pusz­tult el, így bőséges leletanyagot is találtunk benne, mivel lakói­nak már nem sikerült kiüríte­ni. A tűzvész okát nem nagyon lehet megállapítani, okozhatta gyújtogatás is, de nádfedeles épület lévén ebben akár egy kipattanó szikra is szerepet játszhatott. Az egykori humusz­szintnek az is-a-jelentősége, hogy az ekkor itt élt emberek voltak a Kárpát-medence első földművelői, így tevékenysé­gükről is tájékoztathat bennün­ket a vizsgálata. Az épületben már eddig is jelentős leletanyag tanúskodik lakói egykori életé­ről. Találtunk kőpengéket, köz­tük aratást szolgáló sarlóbetéte­mot emeltek ki, melyet el is szállí­tottak a szolnoki Damjanich Já­nos Múzeumba. A dr. Tárnoki Judit által vezetett ásatáson szar­mata település feltárása folyik, mellette találtak egy avar temetőt és újkőkori leleteket is. Dr. Ma­daras Lászlóék pedig egy szar­mata település melléit vaskon kelta temető feltárását végzik. két, cserépedények töredékeit, más állatmaradványok mellett például egy kecskekoponyát, továbbá az egykori földműve­lésre utaló gabonatároló hom­bárt. Megemlítendő még, hogy az itteni hulladékgödrökben emberi maradványokat is talál­tunk, s belőlük kuriózumként egy lefejezett ember koponyája is felszínre került. A régész azt is elmondta, hogy nagyon sok talányt je­lent ennek a népességnek a története. A Balkánról érkező, úgynevezett Körös-kultúrához tartozó földművelők megtele­pedésének nem messze innen húzódott az északi határa, és számos elmélet született ar­ról, hogy miért álltak meg egy olyan területen, ahol ezt semmilyen földrajzi ok nem indokolta. Befejezésül azt is megtudtuk, hogy a most fel­tárt épületnek van egy titka, ami különösen fontossá teszi vizsgálatát a tudomány szá­mára. A feltárás során sikerült egy olyan tapasztott faldara­bot találni, amin olyan ujjal besimított minta látható, ami a Kárpát-medence jelenleg is­mert legrégebbi faldísze. Kéz­zel húzott vonalakról van szó, melyekkel a ház egykori lakói­nak keze nyomát is megőrizte a mának. Avar temetőt és ezüst vereteket is találtak Hárommilliárd forintból újult meg az útszakasz avatás Befejeződtek az útfelújí­tási munkálatok a Karcag-Kun- madaras összekötő út tizenhat kilométeres szakaszán. A tegna­pi átadáson dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ar­ról szólt, hogy mintegy három­milliárd forintból újult meg az út, mely a térség észak-déli meg­közelíthetőségét is segíti.- Ez a beruházás is annak a vidékfejlesztési politikának a része, mellyel szeretnénk minél jobb utakat biztosítani - mondta a tárcavezető. Az a célunk, hogy ezt követően a Tiszafüred és Kunmadaras közötti szakaszt is megújítsuk, erről már tárgya­lunk az érintett önkormányza­tokkal.- Hosszú évtizedet vártuk erre a felújításra, mellyel most alapjaiban javult a települések megközelíthetősége és a közle­kedők biztonsága, hiszen az út több helyen már balesetveszé­lyes volt - mondta Dobos Lász­ló polgármester. Boldog István országgyűlési képviselő, útügyi biztos szerint még ötvenmilli- árd forintra volna szükség me­gyénkben a hasonlóan rossz ál­lapotú utak kijavítására. Mázsi Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy idén 247 kilo­méternyi útszakasz újul meg, ebből megyénkben 75 kilomé­ternyi, mintegy hétmilliárd fo­rint értékben. ■ D. E. Vágópontot adtak át. sajátjaik mellett a karcagi járás gazdáinak állatait is itt vágják majd: százötvenmillió forintból épült meg Berekfürdőben, a Hubai Ökofarmon egy vágópont és húsüzem. Tegnap többek között dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (középen) avatta fel az új üzemet. Félszáz lovag érkezett a kévéi találkozóra ► Folytatás az 1. oldalról- Tegnap este egy közös va­csora során emlékeztünk a tízéves tevékenységre - foly­tatta a polgármester. - A prog­ram során Darabán János és Rosengart Béla, a magyar kul­túra lovagjainak kiállítását is meg lehet tekinteni. Ma jubi­leumi tanácskozás keretében emlékezünk lovagtársainkra, majd ellátogatunk Ecseg- pusztára lovas kocsikkal, dr. Balogh János ökológus profesz- szor emlékhelyére. A pusztán fogyasztjuk el az ebédet, este pedig részt veszünk a Múzeu­mok Éjszakája túrkevei prog­ramjain. ■ B. B. 3 Múzeumok Éjszakája soká tartott, mire a mú­zeumok zárt kincstárakból közkinccsé lettek. Az uralko­dói és egyéb gyűjtemények évszázadokon át csak néhány kiválasztottnak mutatták meg értékeiket. A közgyűj­temény viszonylag új talál­mány, de azóta állandóan for­málja, változtatja a közönség igénye. emlékezhetünk a mindent a szemnek, semmit a kéznek időkre. A megilletődött láto­gató áhítatos csendben ba­rangolt az évtizedes kiállítási vitrinek között, de egy inger- szegény világban sokáig ez is megtette. Aztán ahogy nőtt a kinti nyüzsgés, úgy ritkultak odabent az emberek. Ameny- nyiben a közgyűjtemények minden értékük mellett sem akarták becsukni a kaput, változtatniuk kellett. Közben a pénz is kevesebb lett, nem volt mese, a túlélést jelentette a közönség megtartása, illet­ve megnyerése. most minden valamirevaló múzeum igyekszik élővé tenni, észrevetetni magát. A kultúrtörténetünket őrző emlékek gyűjtése, feldolgo­zása és bemutatása közül az utóbbi lesz egyre fonto­sabb. Az a kiállítás már nem él meg, ahol csak passzív szemlélő a látogató, és nem aktív résztvevője a látvány­nak. Ezért is van szükség a korábban csendes köz- gyűjteményekben kulturális rendezvényekre, gyerekfog­lalkoztatókra, vagy olyan programsorozatra, mint az évente ismétlődő Múzeu­mok Éjszakája. Ma már a jól működő múzeumban teljesen megszokott látvány egy régimódi egyenruhában bolondozó meglett család­apa, vagy rövid időre roko­kó dámának maszkírozott családanya. Nem beszélve a puskával, karddal rohangáló csemetékről. Ugyanis a já­tékos embert lehet a legköny- nyebben megszólítani akár a legkomolyabb mondani­valóval is. Átadták Martfűn a megszépült egészségházat elkészült Az épület alapterü­letének funkcionális bővítése, energetikai szempontokat is érintő felújítása, teljes körű akadálymentesítése, valamint a gyermekorvosi, iskolaorvosi és védőnői szolgálat egészség­házba való integrálása valósult meg az elmúlt hónapokban Martfűn. A város mindehhez pályázati támogatást is nyert, melyből a járóbeteg-ellátás eszközrendszerének moderni­zálására és új orvosi eszközök beszerzésére is fordítottak. Az egészségház bővítése befe­jeződött, a megújult épületet tegnap ünnepélyesen is át­adták, mostantól áll a város la­kosságának rendelkezésére. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom