Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-20 / 142. szám

2014. JÚNIUS 20., PÉNTEK 3 MEGYEI TÜKÖR Lovarda mellett égett a tűz tiszaföldváron egy lovarda mellett csaptak föl a lángok szerda este. Egy ötven négy­zetméteres betonfallal körül­vett trágyatároló égett teljes terjedelmében. A tűzhöz a tiszaföldvári önkormányzati és kunszentmártoni illetve szolnoki hivatásos tűzoltók vonultak. Az oltásba, illetve a továbbterjedés megaka­dályozásába helyi civilek is bekapcsolódtak, erőgépekkel siettek a tűzoltók segítségére. Senki nem sérült meg, a lo­vaknak sem lett bajuk. ■ Újabb benzinkutat nyitottak meg Szolnokon A közelmúltban megépítet­ték, tegnap pedig hivatalosan is megnyitották Szolnokon, a Felső-szandai réten álló be­vásárlóközpontok szomszéd­ságában az egyik nagyáruház Magyarországon létesített tizenkettedik üzemanyagtöltő állomását. A benzinkút csü­törtök óta üzemel. ■ M. G. Gáztűzhelyet vittek magukkal lopás vétség elkövetésének gyanúja miatt indítottak eljá­rást ismeretlen tettesek ellen. Szerdán délután mentek be ismeretlenek egy zagyvaré- kasi ingatlan udvarára, majd az ott található melléképület ajtaját kifeszítve a helyiségből egy gáztűzhelyet tulajdonítot­tak el. A bejelentést követően a rendőrök gyorsan azono­sították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható zagyvarékasi lakost. Bűntársait még keresi a rendőrség. ■ Keresik a bombával fenyegetőző férfit NÉVTELEN BEJELENTŐ telefonált tegnap délután, hogy a Szol­noki Járásbíróság épületében bomba fog robbanni. A rend­őrök kiürítették az épületet, a szakemberek azonban nem találtak semmilyen robbanó­szert. A rendőrség az ügyben közveszéllyel fenyegetés bűn­tett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást, és meg­kezdte az ismeretlen telefoná­ló felkutatását - tájékoztatott dr. Botkáné Belinszky Nóra megyeu sajtóreferens. ■ Készül a koterkep. A hamarosan megépülő Jean Béliveau-emlékműhöz még a napokban is érkezik emlékkő a világvándor által bejárt országok magyar nagykövetségeiről Rákóczifalvára. Közben a város központjában a június végén átadásra kerülő emlékmű területén javában folynak az építési munkálatok. Képünkön Balázs Antal, az emlékmű tervezője látható, amint a tér díszét, az éjszaka világító földgömböt helyezi el a központi csúcsra. Inkább a harcteret választotta pályamódosítás A kozmetikus lányból a legjobb gépkarabélylövő lett Egy kozmetikai szalonból került a szolnoki laktanyá­ba Nagy Krisztina. Két év alatt ő lett az egyik legjobb gépkarabélylövő katonanő hazánkban. Tehetségére más fegyveres testület is felfigyelt: például az a szerv, amelyik csempészek kézrekerítésével foglalko­zik. A szolnoki lányért „ve­télkedés” kezdődött. Joó Zsuzsa- Egyelőre azonban vissza­utasítottam ezt az ajánlatot - mondja szerényen a huszonhét esztendős szolnoki lány, aki két évvel ezelőtt öltötte magára elő­ször a katonai egyenruhát.- Kozmetikusként dolgoz­tam egy gyönyörű szalonban, amikor egy nap elgondol­kodtam azon, érdekel-e egy­általán ez a szakma. A vála­szom határozott „nem” volt. De akkor mi legyen helyette? Eszembe jutott, gyerekko­romban milyen szívesen ját­szottam az autóimmal meg a transformersszel, és rájöttem, a katonaság például vonza- na. De hogyan adagoljam be ezt a szüleimnek?! - meséli a (ma már) az I. Gyorsreagálású Század egyenruhása. Félelme jogos volt: édesapja megkérdőjelezte józanságát, és a barátnői is kinevették, mond­ván, úgyis bedobja a törülközőt.- Akkor is beálltam katoná­nak az ejtőernyősökhöz! Úgy néztek rám a fiúk érkezésem­kor, mintha a Marsról jöttem volna, persze, nem szokták meg a nők látványát: száz em­berből csak hárman vagyunk hölgyek. Az ernyős alapkép­zésen szó szerint fogadásokat kötöttek ellenem, mondván, úgysem merek leugrani a repü­lőből. Na jó, bevallom, először tényleg tele volt a nadrágom, de miután elrugaszkodtam, tud­tam, az ugrás lesz a nagy sze­relmem. A fiatal katonanő elmeséli, amikor bekerült a seregbe, Tá- borfalvára vitték el őt először éleslövészetre.- Azt sem tudtam, hogyan kell a fegyvert fogni! Mutogat­tak nekem kézjelekkel, hogy kússzak jobbra, én meg csak néztem, fogalmam sem volt, mit jelentenek. Amikor rájöt­tem, mit akarnak, akkor meg azon gondolkodtam, nem tu­dom, hogyan kell jobbra kúsz­ni! Bizony felötlött bennem, inkább maradtam volna az arc­krémek mellett! - mesél Kriszti a kezdeti nehézségekről. Aztán telt-múlt az idő és ki­derült, vannak dolgok, amiket még talán a fiúknál is jobban végez, ilyen például a kézigrá­nátok dobása, a gépkarabéllyal lövés vagy a bakancsos-fegy­veres futás. Az ezirányú hon­védségi versenyeken rendre ott van a legjobbak között, ami­nek eléréséhez a hölgy szerint edzettség, kitartás és önfegye­lem kell. Kriszti kedvenc ver­senyszáma egyébként a 3 ezer méteres bakancsos futás dim- bes-dombos terepen. De mi eb­ben az élvezet?- Semmi. Ebben nincsen él­vezet - neveti el magát a hölgy. - És igazából azt sem tudom, mi a jó abban, ha karabéllyal lövöldözünk és majd félkilós kézigránátokat dobálunk célba harminc méterről. Tény, ebben nem sok nőiesség van - állítja Kriszti, aki egyébként nem fe­lejtette el az utóbbi időben, hogy „nőből van”: otthon süt-főz, rá­adásul mindig kisminkeli ma­gát. Mint állítja, cseppet sem skizofrén állapot ez: jól elfér egy emberben a gyengéd nőies­ség és a férfias határozottság. Tudásával ma már századá­nak nevét öregbíti, tehetségére mások is felfigyeltek. Az egyik versenyen például az a fegy­veres testület kereste meg, amelyik egyebek között csem­pészek felkutatásával foglalko­zik, dolgozzon inkább nekik! Mert hiába a nők a gyengébbik nem, közel sem biztos, hogy te­hetségben, tudásban a sor má­sodik helyén állnak. Nem újdonság: katonanők mindig is voltak ugyan sokan a modern idők je­lenségének tartják, hogy a nők is harcolnak, azonban mára vonu­ló seregeket mindig kísérte fehér­nép. A markotányosnők a kato­nák különféle földi javakkal való ellátása mellett régen ellátták a sebesültápolás is. Emellett férfia­sán kivették a részüket a fegyver­forgatásból is. Elég a török ellen Galambócnál vitézkedő Rozgonyi Cicellére gondolnunk, vagy a ma­gyar vitézség legszebb példáját mutató egri nők emlékezetét fel­idézni. De az 1848-as szabadság- harcban is jó néhányon kitettek magukért. Lebstück Mária főhad­nagyként egyszerre három osztrá­kot győzött le, igencsak rászolgál­va a kardos menyecske címére. Pénzt próbált követelni egy idős nő otthonában erőszak Rablás kísérlet és testi sértés bűntett elköveté­sének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a kar­cagi kapitányság egy fiatal­korú karcagi fiú ellen - tájé­koztatta lapunkat dr. Botkáné Belinszky Nóra, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóre­ferense. A nyomozás adatai szerint a tizenhat éves fiatal még kedden este jutott be egy kar­cagi idős nő otthonába, akitől pénzt követelt. Mivel az idős asszony az erőszakos követe­lésnek nem tett eleget, a fia­talkorú fiú több alkalommal megütötte a sértettet, aki en­nek következtében elesett. A támadó ezt követően értékek nélkül távozott a helyszínről. A bejelentést követően a helyszínre érkező rendőrök azonnal megkezdték az adat­gyűjtést és a tanúkutatást, melynek eredményeként az elkövetéstől számított egy órán belül elfogták, és ottho­nából előállították a bűncse­lekmény elkövetésével meg­alapozottan gyanúsítható fiút. A jogsértő tinédzser a gya- núsítotti kihallgatása során beismerte tettét a rendőrök­nek. A Karcagi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya kezdeményezte az őrizetbe vett gyanúsított előzetes le­tartóztatását. ■ Faaprítót kaptak. A környezettudatos szemlélet keretében Beseny- szögön új faaprító gépet helyeztek üzembe. A Magyar-Német Baráti Társaság pályázat útján kapta a hasznos szerkezetet, melynek mina­pi kipróbálása látható képünkön. Vízen, úton és sínen: különleges kiállítás készül tárlat A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szol- nok megyei intézménye egy nemrég megnyílt új kiállítá­sával készül az országszerte nagyon várt szombati Mú­zeumok Éjszakájára. Aznap délután három és négy óra­kor megyénk vízi, közúti és vasúti közlekedéstörténetét, úthálózatát, réveit, hídjait levéltári dokumentumok, térképek, tervek, plakátok, makettek tárgyi eszközök, egyenruhák és képek segítsé­gével bemutató szolnoki tár­latot a levéltár munkatársai­nak vezetésével tekinthetik meg a téma iránt fogékony érdeklődők. ■ SZ. I. Életre szólóan vannak dolgok, amikről egyszer csak kiderül: végle­gesen lemaradtunk róluk. Amíg gyerekkoromban telje­sen valóságosnak tűnt, hogy egyszer bohócként szórakoz­tatom a közönséget egy cirku­szi porondon, netán nagyáriát énekelek egy operaház szín­padán, manapság egyre biz­tosabbnak látszik, hogy ezen élmények valószínűleg már nem adatnak meg nekem. EGY HÁZASPÁROKAT megáldó szentmisén nemrég az tuda­tosult bennem, milyen kevés esélyem maradt arra, hogy valaha megünnepeljem éle­tem párjával az ötvenedik házassági évfordulónkat. Egyrészt, mert momentán nincs bekötve a fejem, más­részt, mert a legoptimáli­sabb forgatókönyv szerint is legalább kilencven évig kellene élnem. A társam­nak meg közel százig. Brr! De legalább az elméleti esélyünk megvan az arany­lakodalomra. Előtte persze jóban-rosszban „meg kell érni” a porcelán-, ezüst-, gyöngy-, vászon-, rubinév­fordulót, meg közte számta­lan ügyes-bajos hétköznapot. szerencsére van rá jó pél­da - igaz, egyre kevesebb -, hogy létezik szerelem, szeretet a sokadik X-es szülinapi torták, közös jubi­leumok után is. Nagy áldás ez a fentiektől - mondják, akiknek van szerencséjük megélni. Ezt hiszi is, nem is a kívülálló, amíg egyszer meg nem tapasztalja. Mert felbecsülhetetlen pluszt je­lent az életben, amikor való­di társat tudhatunk magunk mellett. Aki nem tökéletes, de ezt tudja magáról. Aki el­fogadja a rigolyáinkat, mert azokkal együtt létezünk. Akinek fel sem tűnik, hogy ritkul a hajunk, ráncosabb a kezünk, reggel nehezebben „melegednek” izmaink. Mert amikor ránk néz, szemünket látja, és benne fiatal, sze­relmes önmagát. Egy életre szólóan. Szandaszőlősiek képviselték az országot utazás Portugáliában járt négy szandaszőlősi diák a közelmúltban. Az utazás a „Co­lours of Europe” című projekt keretében valósult meg, mely­ben a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola is részt vesz egy-egy len­gyel, portugál, spanyol és török iskolával együtt. A gyerekek számos programban vettek részt. így például ellátogattak a végtelen Atlanti-óceán és a Douro folyó torkolatához, és megismerhették a leghíresebb portugál festőket és káprázatos munkáikat. A látogatások foly­tatódnak, Spanyolország után irány Törökszország, jövőre pe­dig Lengyelország. ■ R. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom