Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-13 / 136. szám
4 SZÍNHÁZ 2014. JÚNIUS 13., PÉNTEK Hét évad után is - telt házzal interjú Balázs Péter direktor a szolnoki mindennapok mellett a viharos vígszínházi pályázatról is beszélt Ismét sikeres évadot tudhat maga mögött a szolnoki Szigligeti Színház. A minap megtartott évadzáró társulati ülésen elhangzott látogatottsági adatok mögött persze ezúttal is rengeteg munka áll. Balázs Péter direktort a hét év tapasztalatairól kérdeztük, no még arról, hogy maradt-e benne bármiféle tüske a nem kis politikai vihart kavart Vígszínházi pályázat után. Bán János- A 2013-14-es évad 275 előadását 101 ezer néző látta. Immár hetedik évadban voltak képesek folyamatosan megtölteni a Szigligeti nézőterét. Minek köszönhető ez a sikerszéria?- Valóban telt házak előtt játszottunk, ami az utóbbi években immár megszokottnak mondható. Elsősorban természetesen a közönségünket illeti köszönet ezért, hiszen kitartottak mellettünk. Ami minket illet, úgy érzem, gyökeresen megváltozott az itt dolgozóknak a színházhoz fűződő viszonya. Van jövőképük, kiszámítható pályamodell áll előttük, ami alapján elmondható: igenis érdemes a szolnoki Szigligeti Színház társulatához tartozni. Talán színészi létemből is fakad, hogy minden évadban igyekszem színészeinknek művészileg méltó, mennyiségileg megfelelő számú feladatot biztosítani. Pontosan tudom, milyen keserves érzés, ha egy színész nem érzi jól magát egy társulatban, mert nem kap elegendő, nem kap tudásához méltó feladatot. Azt szerettük volna, hogy aki itt dolgozik, az maximálisan megtalálja a helyét Szolnokon. Néhányan ugyan időről időre megkérdezik, miért nem látni gyakrabban egy-egy darabban mondjuk fővárosi vendégszínészeket - de én úgy vélem, fontos, hogy a saját művészeink semmiképpen ne érezzék mellőzve magukat. Schwajda igazgató úr idejében gyakorlat volt, hogy neves fővárosi művészek léptek fel, fővárosi előadásokat hoztak el Szolnokra. Csakhogy ennek következtében a szolnoki színészek kerültek mellőzött helyzetbe. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Szigligetiben nem találkozhatunk majd sikeres pesti darabokkal. A tervek szerint a következő évadban meghívok néhány népszerű előadást, hogy a szolnoki közönség is helyben élvezhesse a legnívósabb produkciókat. Több színházzal tárgyalok ez ügyben, köztük a Nemzetivel is. Sajnos épp a Vígszínházzal nem sikerül zöldágra vergődni, pedig egy Alföldi Róbert által rendezett, provokatívabb, gondolatébresztő darabot szerettem volna meghívni. Igenis lehetőséget kell teremteni arra, hogy a közönség össze tudja hasonlítani a helyi művészek produkcióját a sokat dicsért, vagy éppen sokat szidott fővárosi darabokkal.- Mivel direktorként részt vesz a város kulturális életében, feltételezem, számos visszajelzést kap a közönségtől. Hideget, meleget egyaránt?- Még az utcán is megállítanak, hogy elmondják véleményüket a legutóbbi darabról, az évadról, a színházról általában. És persze számos rendezvényen találkozom a szolnokiakkal, a környékbeliekkel. Tanulságos leszűrni, összegezni az így összegyűjtött tapasztalatokat. Továbbra is egyértelműen azt látom, hogy a közönségünk java része alapvetően szórakozni szeretne, ha színházba megy. Több vidámságra, több köny- nyedségre vágynak. Úgy fogalmaznak: éppen elég bajuk van az életben, nem akarnak még a színházban is szembesülni a sok borzalommal, a nyomasztó valósággal. Mások persze kimondottan fajsúlyosabb élményekre áhítoznak. A színháznak több funkciója létezik, és akkor látja el jól a feladatát, ha a legkülönbözőbb igényeknek is színvonalasan meg tud felelni. Ami minket illet, igyekezni fogunk a következő évadban is...- Változik a bérletes előadások rendszere?- A helyzet az, hogy a bérleten kívüli előadásokat nagyjából azok nézik, akik a bérleteseket. Nagy hagyománya van a bérletes előadásoknak. És mivel a kunsági ember elég makacs - magam is kisújszállási származású vagyok, úgyhogy tudom -, nézőink nem igazán örülnének, ha ez a hagyomány megváltozna. Hiszen akad, aki ötven éve rendelkezik bérlettel! Az a szakmai elképzelés, miszerint meg kellene szüntetni a bérletes előadásokat - eleve kudarcra van ítélve.- Néhány éve a fővárosi kri tikusok össztűz alá vették, alig titkolva, hogy politikai okból nem értenek egyet az ön kinevezésével, ennélfogva a munkájával sem. Ma is osztják még rendesen?- Persze, ezt már megszoktam. Néhányan sajnos úgy vélik, ha valaki a civil életében hallatja a hangját politikailag, az biztosan politikus színházat is csinál. A mi színházunkban direkt politizálást senki sem tapasztalhat. Persze vállaltan felvetünk fontos kérdéseket, de direkt politizálásról szó sem lehet. Megünnepeljük október 23-át, megemlékeztünk a trianoni tragédiáról a nemzeti összetartozás napján - mindezt én természetesnek tartom. Nem esnek jól a durva kritikák, de nem tudok mást tenni, mint tisztességesen szolgálom a közönséget.- Nem lehet megkerülni a témát: a vígszínházi pályázat kapcsán Szolnokon sokak megdöbbentek. „Balázs Péter itt akar hagyni minket?”- Most végre elmondhatok egy nagyon fontos dolgot: nem nekem volt szükségem a Vígszínházra. Én huszonöt Elsősorban a közönségünket illeti köszönet azért, hogy kitartottak mellettünk - mondja Balázs Péter évig játszottam ott, szinte minden fontos szerepet megkaptam karrierem során. Viszont szerettem volna a színészeimnek lehetőséget teremteni. A Vígszínház közönségének lett volna szüksége a korábbitól talán kicsit eltérő szellemiségre. Nem mintha a szolnoki színházból el akarnának menni a színészek. Szeretnek itt dolgozni. Én mégis úgy vélem, nagyszerű lehetőség nyílt volna a művészeinknek, ha a vígszínházi pályázaton nyerünk, és új kihívások, új impulzusok érik őket. Hogy ebben az esetben el kellett volna menni innen? A hűségem, a hűségünk Szolnok iránt megmaradt volna. A szolnoki színház szellemiségét vittük volna tovább a Vígszínházban is. Nagyszerű előadások a következő évadban is a szigligeti Színház a 2014/2015-ös évadban is nagyszerű előadásokat kínál közönsége számára. Hat bérletes bemutató mellett a bérletszünetes és a Szín-Mű-hely-beli darabok is jó szórakozást kínálnak. Az évad Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével kezdődik, majd Breffort-Mon- not: Irma, te édes című zenés komédiája kerül színpadra, amit Várkonyi Má- tyás-Miklós Tibor: Sztárcsináló k című ismert rockoperája követ a sorban. Az évad harmadik bemutatója A. P. Csehov: Cseresznyéskert című gyönyörű darabja lesz, mely után Lehár Ferenc nagyszabású, klasszikus operettjét, a Luxemburg grófját viszik színpadra. Az évad a Georges Feydeau: A női szabó című darabjában kínált poénokkal zárul. Bérleten kívül bemutatják az Óz, a nagy varázsló című gyerekdarabot, a Szín-Mű-Helyben pedig egy igazi női darab - mely férfiaknak is szól - Mark Dunn: Öt nő az esőben című előadását láthatja a nagyérdemű. Angyalok a függöny mögött és a könyvlapok között bemutató Kiss József drámakötetének címszereplői által a pozitív emberi értékeket közvetíti a világ felé A 85. ünnepi könyvhét alkalmából a Széphalom Könyvműhely gondozásában, Jókai Anna előszavával jelent meg Kiss József: Angyalok a függöny mögött című drámakötete. A Szigligeti Színház művészeti vezetőjének könyvében olvasható nyolc dráma olyan társadalmi témákat érint, olyan történelmi alakokat mutat be, amikről, akikről az utóbbi időben többet hallunk, beszélünk. Olyan emberek, akik, ahogy a szerző mondja: valami nem hétköznapit tettek.- Ők a címben szereplő angyalok? Tulajdonképpen igen! A dolgokra sokféleképpen lehet reagálni, én egyféleképpen Kiss József olyan ' ■<$. emberekről írt, akik valami nem hétköznapit / tettek « tudok. Nem követek trendeket, inkább megtalálom azokat az emberi értékeket, amik valami magasabb felé törekszenek. Ezek jelennek meg a nyolc drámában. A szereplők akarásában egyfajta he- roizmus van, még akkor is, ha a végén netán elbuknak. Ők nem hátrálnak meg, hihetetlen lelki erővel viszik véghez azt, amit elképzeltek. Olyanok, mint az angyalok! Az én értékrendemet is az ilyen „alakok” tükrözik leginkább.- Ezek szerint, ahogy említette: eszébe sem jut trendeket követni. Nem ír darabokat modern, finoman fogalmazva szokatlan, manapság mégis népszerű dolgokról, alakokról?- Nem, és nem is szeretnék! Ezzel kapcsolatban Hamvas Béla szavai jutnak eszembe, aki azt mondja, hogy ha rosszat, tor- zat, betegest mutat be egy művész, egy író, akkor nem megszabadítja a világot az ábrázolt rossztól, hanem éppen ellenkezőleg: rászabadítja a világra a rosszat. Nekünk, íróknak, olyan embereket kell bemutatnunk a darabjainkban, akik hősök voltak, mert jót akartak.- Ismerve egy-két drámáját, azokban vannak ilyenek...- Remélem is, hogy vannak! Ha a Boldog című dráma főszereplőjére, Sándor Istvánra gondolunk, vagy éppen az Angyalok nem sírnak darab fiatal hőseire, akkor láthatjuk, hogy ők kitartottak elképzeléseik mellett, s mindent megtettek azért. A végsőkig harcoltak.- Vannak esetleg kedvencei?- Az előbb említett két dráma nagyon közel áll a szívemhez. Előbbiben szinte azonosultam a főszereplővel, utóbbinál is úgy éreztem, mintha én is ott lettem volna a fiatalok között. Persze mindegyik darabot kedvelem valamiért. Van még kettő, melyeket nagyon vágyom látni színpadon. Ezek pedig A nap fia című, Szent Imre hercegről szóló darab, valamint a La Grange című, Erkelről írt játék. Ez utóbbi az én művészi ars poeticám is.- Az érdeklődést, azt hiszem, felkeltette a drámák, a kötet iránt. Hol „találkozhatunk” a könyvével?- Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor felkértek, hogy én nyissam meg a könyvhét szolnoki program- sorozatát, melynek keretében már volt könyvbemutatóm. Egyik a színház színműhelyében, ahol Mezey Katalinnal, a Széphalom Könyvműhely kiadóvezetőjével beszélgettem, a másik ma lesz a Verseghy Könyvtárban. Nagyon bízom benne, hogy az olvasók, ha a kezükbe veszik, felismerik a pozitív emberi értékeket, melyeket közvetítek, és szeretettel forgatják majd a könyvet. ■ Rimóczi Ágnes
