Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-06 / 104. szám

2014. MÁJUS 6., KEDD 5 Már nem kér Lisszabon újabb hitelt program A kedvezőbb piaci hangulat segítheti a kilábalást a dél-európai országban EURÓPAI UNIÓ - KÜLFÖLD 10 éves portugál kötvényhozam (százalék) 18 15 Stjfi 1 & ! * Előrejelzés. FORRÁS: REUTERS, EURÓPA] BIZOTTSÁG, EUROSTA: Pedro Passos Coelho miniszterelnök (középen) kormányával együtt tartott televíziós beszédben jelentette be országa kilépését a hitelprogramból Jó úton van Portugália ahhoz, hogy kilábaljon év­tizedek óta a legsúlyosabb válságból. Az út azonban nem lesz könnyű azt kö­vetően sem, hogy a tervek szerint jövő szombaton az ország kilép a trojka hitel- programjából. Gyükeri Mercédesz- Hornyák József „Minden portugál érezte a fáj­dalmas következményeit egy olyan válságnak, amelyet el le­hetett, amelyet el kellett volna kerülni” - közölte Pedro Passos Coelho portugál miniszterel­nök, amikor kormánya tagjai­nak társaságában bejelentette: mindenfajta utólagos védőháló nélkül lép ki hazája a három­éves nemzetközi hitelprogram­ból. A jobbközép PSD vezetője beszédében „felszabadulásként” emlegette május 17-ét, amikor a tervek szerint Portugália ma­ga mögött hagyja az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valuta­alap által koordinált programot. A 78 milliárd eurós hitel­csomag lezárásával Lissza­bon szinte napra pontosan hat hónappal követi Írországot, amely, elsőként az euróövezet kisegített országai közül ha­sonló módon tisztán piaci fi­nanszírozás tervével lépett ki a programból. Ám amíg Dublin esetében a tiszta kilépés nem nagyon Volt kérdés,'Portugáli­ában közel sem volt tisztázott, meg meri-e lépni a kormány. Korábban Aníbal Cavaco Silva köztársasági elnök és Carlos Costa, a jegybank elnöke is az elővigyázatossági hitel mellett állt ki. A Diário Económico cí­mű lap úgy tudja, a hitelezői trojka is jobban szerette volna ezt a megoldást. Az erről szóló terveket a nemrég befejeződött, 12-ik országvizsgálat kereté­ben vezették elő a lisszaboni vezetésnek, ám az elutasította az erről szóló memorandum aláírását. A trojka kétségeit jelzi Síim Kallas tegnapi közleménye is. Az Európai Bizottság alelnöké- nek támogatásáról biztosítatta a portugál döntést, ám felhívta a figyelmet arra, hogy Lisszabon­nak komoly kihívásokkal kell szembenéznie a következő idő­szakban. Az aggályok alapja (azon túl, hogy a portugál alkotmány- bíróság előszeretettel semmi­síti meg a kiigazító lépéseket) elsősorban az, hogy szemben Írországgal, amely a túlfűtött ingatlan- és hitelezési piac ösz- szeomláíának lett az áldozata, a portugál gazdaság fő prob­lémája a már a válság előtt is tapasztalt pangás. Összehason­lításképpen: amíg 1994-2009 között éves szinten átlagosan 1,9 százalékos GDP-növekedést tudott produkálni a portugál gazdaság, az íreknél 5,7 száza­lékos volt ez a mutató. Csodát most sem lehet várni: a bizottság tegnap kiadott ta­1. a kiigazítási program stabili­zálta az államháztartást és ver­senyképessé tette a gazdaságot 2. A piacokra való visszatérés stratégiája sikeres volt, mivel óriási eredményt értek el a konszolidációban és vissza­szerezték a hitelességüket. vaszi prognózisa erre az évre 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,5 százalékos bővüléssel számol a dél-európai országban. Más kérdés, hogy a program három éve alatt folyamatosan zsugoro­dott gazdaság, vagyis a bővülés mindenképpen pozitívum. Ehhez elsősorban az kellett, hogy1 a portugál gazdaság eny­híteni tudja egyik fő struktu­rális" problémáját, a' gyenge exportteljesítményt. Ez külö­nösen annak fényében fontos, hogy a megszorítások jócskán visszavetették a belső keres­letet: a program mindhárom évében csökkent a háztartások és a közszféra fogyasztása is. Amíg előbbi esetében Brüsszel már növekedést vár ebben az évben, az állam és az önkor­3. A kormány választását támo­gatják az európai partnerek 4. egyéves tartalékkal rendel­kezik az ország, amely bármi­lyen külső sokk kivédésére elegendő. 5. az ország bírja a befekte­tők bizalmát, a kötvényhoza­mányzatok takarékoskodása tovább folytatódik. Szigorú gazdálkodást, a köz­szféra elkezdett átalakításának folytatását ígérte a miniszter- elnök is. Mást nem is tehetett, hiszen Brüsszel a programtól függetlenül is elvárja, hogy a 2013-ban még a GDP 4,9 szá­zalékát kitévő deficit 3 száza­lék alá csökkenjen. Ez a jelen­legi prognózis szerint 2015-fe várható. A refomok részeként bővítették az adózók körét, be­fagyasztották a közszférában dolgozók bérét, jelentősen meg­nyirbálták extra juttatásaikat (13-14-ik havi fizetés), és nem utolsó sorban a válság előtt még 700 ezret meghaladó lét­számukat csaknem kétszáz­ezerrel csökkentették. mok nagyon alacsony szinten vannak. 6. évtizedes csúcson van a külkereskedelmi többlet. 7. kedvező helyzetet teremt, hogy az Európai Unióban megnőtt a bizalom és a biz­tonság. Az ország számára ugyan­akkor az is életbevágó, hogy a reformfolyamat folytatása ne járjon a foglalkoztatás további visszaesésével. A válság előtt még az uniós átlagnál jóval kedvezőbb munkanélküliségi adatokat produkáló országban az elmúlt években több mint kétszeresére nőtt az állástala­nok aránya: az egy évvel ezelőt­ti, 17,T százalékos csúcs után erre az évre 15 százalék fölötti munkanélküliséget jósol az Eu­rópai Bizottság, amely szerint a foglalkoztatás is lassan, éves szinten 1 százalék alatti növe­kedésre lesz képes a következő két évben. A folyamatot segítheti, hogy - mint arra Christine Lagar- de, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója rámutatott közleményében - Portugália je­lenleg „igen jó pozíciókkal ren­delkezik ahhoz, hogy folytassa közkiadásai konszolidációját és elmélyítse a strukturális re­formokat.” A piac bizalma min­denesetre visszatérni látszik: a tízéves állampapírokat néhány hete 3,58 százalékos hozam­mal értékesítették, ez nyolc éve a legjobb eredmény. Maga mögött tudhatja az EU a vergődést az idei évben 1,6 százalékkal nő­hető GDP az Európai Unióban - véli az Európai Bizottság, amely tegnap tette közzé soros gazdasági prognózisát. A tavaszi előrejelzés szerint jövőre a bővülés átlagos üteme elérheti a 2 százalékot is. Véget érhet Görögország vergődé­se, és többé aligha okolhatja bárki a „disznó” országokat - a hanya­gul gazdálkodó országok kezd& betűjéből alakult ki a PIIGS betű­szó: Portugália, Írország, Görög­ország, Spanyolország - az euróö­vezeti válság miatt. írországidén 1,7,2015-ben pedig 3 százalékkal növekedhet, az ingatlanválság súj­totta Spanyolország gazdasága pedig a 2014-es 1,1 százalékos GDP-növekedés után jövőre ennek közel dupláját érheti eL A bank­válsággal küzdő Cipruson viszont tovább zsugorodhat a gazdaság. A szigetország GDP-je közel 5 száza­lékkal eshet idén a tavaly 5,4 szá­zalékos csökkenés után. A GDP az idei év végén habdja meg először a 2008-as szintet az EU-ban, az eurózónában viszont ez csak 2015 során várható. A MAGYARORSZÁGRÓL SZÓIÓ bizott­sági jelentésben kiemelik, hogy a gazdaságot a belső kereslet növe­kedése segítheti: idén 2,3, jövőre pedig 2,1 százalékos gazdasági növekedés várható. A 2014-re vo­natkozó becslés összhangban van a kormány várakozásával, a kon­vergenciaprogramban azonban jövőre 0,5 százalékponttal maga­sabb GDP-növekedést vár a kór- mány. a költségvetési hiány a kritikus 3 százalékos érték alatt maradhat a brüsszeli várakozás szerint, az államadósság viszont idén újra a GDP 80 százalékra fölé kerülhet a forint gyengélkedése miatt, a kor­mány viszont csökkenő adósság- pályát rajzolt fel. Az évtized köze­pére is csak 79,5 százalékos adós­ságárát láthatunk majd. az államadósság mellett a strukturális hiánnyal kapcsolatos várakozások sem túl biztatóak A bizottság szerint a tavalyi 0,8 szá­zalékról idén 2,2, jövőre pedig 2,3 százalékra emelkedhet ez a deficit­szám. A büdzsé fenntarthatóságát jelző hiánynak Magyarországon a GDP 1,7 százalékán kellene lennie középtávon, ami a magyar konver­genciaprogram szerint elérhető. A portugál kormány hét érve a tiszta kilépés mellett Egyre közelebb a visszaeséshez az orosz gazdaság deviza Kevesebbet költött az oroszországi jegybank a rubel védelmére - Emelték a kamatokat, de nem sokat segített A polgárháborús helyzetet nem csak az ukrán, hanem az orosz gazdaság is meg­szenvedi. Az elmúlt hóna­pokban heves mozgásokat láthattunk a piacokon, most már a reálgazdaság is egy­re gyengébben teljesít. A fel­dolgozóipari index továbbra is zsugorodást mutat, ami az egész gazdaságra nézve kedvezőtlen, vagyis egyre közelebb kerülnek a recesz- szióhoz. A Nemzetközi Valu­taalap múlt héten közzétett prognózisa szerint az orosz gazdaság alig növekedhet: a korábbi 1,3 százalékos bővü­lésről szóló prognózisát 0,2- re csökkentette az IMF. A rubel az idei évben közel 10 százalékkal esett a dollár­ral szemben annak ellené­re, hogy a jegybank mindent megtett azért, hogy ne veszít­sen értékéből a deviza. A köz­ponti bank több mint 20 mil­liárd dollár értékben öntött devizát a piacra, hogy segítse a rubel stabilitását. Igaz, áp­rilisban már csak a márciusi pénz tizedét fordította a rubel védésére az orosz jegybank: több mint 22 milliárd dollár­ról 2,4-re csökkentette a dol­láreladások mértékét. A rubelgyengülést részben az okozza, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed december óta fokozatosan zár­önkéntes Szlovjanszkban, ahol tegnap tíz áldozata volt a harcoknak ja el pénzcsapját, csökkenti gazdaságélénkítő célú eszköz- vásárlásait. A mások fő ok az ukrajnai válság és a Krím lero- hanása, ami miatt megingott a befektetők bizalma Oroszor­szág iránt. Oroszország megemelte a ka­matot is az árfolyam stabilizálá­sának érdekében, ami negatív reálgazdasági hatással járhat, a múlt hónapban azonban Ukraj­na is hasonló lépésre kénysze­rült a hrivnya leértékelődése miatt. Egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét gazdaság megszen­vedi a konfliktus fokozódását, egyedül a menedéknek tekin­tett eszközök - például az arany - profitálnak. ■ VG Harcok Ukrajnában hétfőn újra harcok bontakoz­tak ki a kelet-ukrajnai Szlov- janszk városában, az ottani té­vétorony környékén, a hatósá­gok erősítést küldtek az ugyan­csak háborgó Odesszába a táv­irati iroda jelentése szerint. Az ügyvezető ukrán államfő elis­merte, hogy nehézségekbe ütkö­zik a szakadárok elleni terror­ellenes fellépés, mert támogatja őket a helyi lakosság. a kelet-ukrajnai események miatt már sok helyen az oktatás is szünetel, Ukrajna legna­gyobb bankja, a Privatbank ide­iglenesen bezárta fiókjait az or­szág keleti felében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom