Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-28 / 123. szám

r* I if * 2014. MÁJUS 28., SZERDA KOZELET IHBIHHBBHHHi mmmammmm Folytatódik a földmutyi törvény Szakemberek szerint nem volt növekedés az agráraimban Országos forgási sebesség művelési áganként (százalék) ■ 2012 ■ 2013 Szántó Erdő- fásított Gyep-rét­legelő Kert­gyümölcsös Szőlő . ' p <2 . 0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 HÍRSÁV A volt főbíró mellett a strasbourgi bíróság az emberi Jogok Európai Bí­rósága első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsér­tették Baka Andrásnak a véle­ménynyilvánítási szabadság­hoz fűződő jogát. A strasbourgi testület szerint a volt főbírót jogsérelem érte azzal is, aho­gyan idő előtt elmozdították állásából. Baka jogviszonyát azzal szüntették meg, hogy az Alaptörvény hatályba lépésé­vel a Legfelsőbb Bíróság helyé­be a Kúria lépett. ■ MTI A várandós nők mellett az Alkotmánybíróság ALAPTÖRVÉNY-ELLENES A mun­ka törvénykönyvének az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőt csak akkor ille­ti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmon­dás közlése előtt beszámolt - mondta ki az Alkotmány- bíróság, és megsemmisítette a rendelkezést. ■ MTI Visszafoglalták a donyecki repteret az ukrán biztonsági erők teljes mértékben átvették az ellenőrzést a donyecki repülő­tér fölött, amelyet előző nap szakadár fegyveresek foglal­tak el - jelentette ki Arszen Avakov belügyminiszter..Az ukrán katonák közül senki sem sérült meg a repülőtér visszafoglalása közben, de a szakadárok embervesztesége viszont jelentős, becslése sze­rint több tucatnyi emberük halt meg. ■ MTI Koalíciós tárgyalások Belgiumban bárt de Wever, a vasárnapi vá­lasztásokon győztes flamand nacionalista N-VA vezetője kapott megbízást Belgiumban Fülöp királytól kormányalakí­tásra. A siker nem garantált, az ország franciaajkú közössé­gének vezető ereje, a Szocialis­ta Párt ugyanis elzárkózik az N-VA-tól. Négy éve a választás után 541 napig nem tudtak kormányt alakítani. ■ MTI Hiába a szigor, uniós biznisz lett az új földtörvényből. A szűk egy hónapja életbe lé­pett szabályozást egyre töb­ben, egyre több szempontból bírálják. Szakértők szerint a jogszabály nem nyújt meg­oldást a problémákra. Agyagási Edit Folyamatos támadások érik a május 1-jén életbe lépett földtör­vényt. Az egyik legelterjedtebb érvelés szerint az új jogszabály egyszerűen nem szolgálja az or­szág érdekeit. Sokan úgy vélik: rossz gazda az állam, a birto­kában lévő földeket nem műve­li kellőképpen, és leginkább a kormányhoz közeli körök profi­tálnak belőle. Néhány napja - a Nemzeti parkok napja alkalmá­ból - több politikus is megfo­galmazott hasonló kritikákat. Szakemberek szerint földtörvény nem az igényekre, és nem a prob­lémák megoldására koncentrál. „Ez azért alakulhatott így, mert az egész koncepció az uniós pénzek megszerzésére irányul - nyüatkozta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. A jog­szabály a viszonylag kevés mun­kával és kevés befektetéssel járó állattenyésztőket részesíti előny­ben. Az a lényeg, hogy minden gazda indulásként kap 65 ezer forint körüli támogatást, és ezen felül - amennyiben őshonos ál­latot tart, például juhot, kecskét, szürkemarhát - állatonként jár még mintegy 90 ezer forint. Ezek elég igénytelen állatok, nem kell sokat költeni takarmányra. Ki­terelik őket a legelőre, - ami sok esetben egy nemzeti park terü­letén van - és az állatok maguk elvégzik az ökogazdálkodást" - magyarázta a szakember. Ez fontos szempont, mivel ezeken a területeken műtrágyázni nem lehet. Mivel az ökogazdálkodás nagy részét az állat megoldja, a gazdának sokszor csak egy Eltérő árak országos átlagban 11 szá­zalékkal, hektáronként 695 ezer forintra emelkedett a termőföld ára - közölte az OTP Jelzálogbank. Még min­dig 2,2-szeres a különbség a legdrágább és a legolcsóbb megye árai között. Tavaly 913 ezer forintos hektáron­kénti árral Győr-Moson-Sop­pásztort kell fizetnie - tette hoz­zá. Számítások szerint a gazdák által felvett támogatásokból a 65 ezer forint fedezi a marha­tenyésztéssel járó havi költsége­ket, a fennmaradó 90 ezer forint pedig tiszta haszon. A helyzet ellentmondásos­ságát KSH adatai is jelzik. Egy korábbi kutatásuk szjérint az el­múlt években csökkent a vágó­marha tenyésztés, miközben a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálja. „Nincs kereslet a marhahús iránt, a szürkemarha már csak a gazdák körében nép­szerű” - mondta Raskó György. Szintén elhibázott koncepci­ónak tartja az új földtörvényt Máhr András, a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Or­ron megye vezetett. A rang­sor végén Nógrád megye állt 408 ezres fajlagos árral. A járások között nagyobb - 5,8-szoros - a különbség, mint a megyék között: itt Du­nakeszi vezet 1 millió 520 ezer forintos hektáronkénti árral, míg legolcsóbb a put- noki járás 262 ezerrel. szágos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. A problé­mát abban látja, hogy „java­részt olyan emberek jutottak földekhez, akiknek fogalmuk sincs a mezőgazdaságról, és eközben fennmarad a munka- nélküliség. Ráadásul mivel nincs korszerű technológia, nipcs mivel fejlődést, ered­ményt produkálni” - fogalma­zott a szakember. „A helyzetet jól reprezentálják a vonatkozó adatok. Kimutatás készült az­zal kapcsolatban, hogy 2010 és 2013 között mintegy 80 ezerrel csökkent az egyéni gazdaságok száma. Ez korábban 480 ezer fölött volt. Arról is számok ta­núskodnak, hogy az említett időszakban 2,5 millió hektár terület volt magántulajdonban, és 2,1 millió hektár föld volt jo­gi személyek tulajdonában. A foglalkoztatottsági adatok sze­rint a magántulajdonú vállalko­zásban lévő földeken nagyjából 73 ezren dolgoztak, az utóbbi­nál mindössze 12 ezren kaptak munkát. Az üggyel kapcsolatban meg­kerestük a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium sajtóosztályát. A tárca sem szóban, sem írásban nem reagált kérdéseinkre. Aligha áll le az MNB a kamatcsökkentési ciklussal MNB A huszonkettedik egy­mást követő alkalommal is csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az újabb 10 bázis­pontos vágással 2,4 százalékra süllyedt az irányadó ráta, ami egyben új történelmi mélypon­tot is jelent. A magyar kamat­szint ezzel a 2,5 százalékos lengyel ráta alá került, miköz­ben a befektetők megítélése szerint Magyarország kockáza­tosabbnak tekinthető. A Monetáris Tanács kamat­döntés után kiadott közle­ménye szerint a gazdaságot kihasználatlan kapacitások jel­lemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. További kamatvágásokra utal az a rész, amely szerint az ár- stabilitás középtávú elérése a lazítás irányába mutat. Matolcsy György, az MNB el­nöke is utalt arra a múlt héten, hogy van még tér további ka­matcsökkentésre, szerinte a 2 százalékos kamat azonban túl alacsony lenne. Elemzők úgy vélik, még további 20-30 bázis­pontos kamatvágás jöhet. A közelmúltban Balog Ádám, a jegybank alelnöke úgy fogal­mazott, hogy aggódik az inf­lációs pálya miatt. Nem, is az áprilisi, 0,1 százalékos árcsök­kenés, hanem a sorozatosan vártnál alacsonyabb inflációs számokkal van baj. A tegnapi kamatdöntés utáni közlemény szerint az MNB a júniusi inf­lációs jelentés alapján dönt a kamatcsökkentési ciklus foly­tatásának szükségességéről. így meglepő lenne, ha meg­állna a kamatciklus 2,4 száza­lékon, hiszen komoly esély van arra, hogy a MNB az inflációs jelentésében középtávon a há­rom hónapos értékelésénél alacsonyabb inflációs pályát rajzoljon fel. A monetáris poli­tika alakítását az is befolyásol­ja, hogy az Európai Központi Bank milyen mértékben lazít a következő hónapokban, és bevet-e egyéb eszközöket a ka­matcsökkentés mellett. ■ H. J. Kihasználta a szerencsecég a játéktermek bezárását előzés A tippmix teljes árbevétele már megelőzte az ötöslottó forgalmát Mint 2010 óta mindig, 2013- ban is rekord árbevétellel zárt a Szerencsejáték Zrt. „Minden idők legjobb eredményét produ­káltuk, a 243,3 milliárd forint árbevétel 30,6 milliárd forint­tal haladja meg a 2012-es ered­ményt, ez több mint 14 száza­lékos növekedést jelent” - tud­tuk meg az állami vállalattól. A társaság szerint ennek egyik oka, hogy kihasználták a játék­termek bezárását, de a lakossá­gi reálkeresetek növekedése is magyarázata lehet a vártnál erő­teljesebb keresletnövekedésnek. Az adózás előtti eredmény 12,8 milliárd forint, a nyeremények levonása után a társaságnál ma­radó árbevétel 106,8 milliárd. Alaposan megdobta a bevé­teleket a májusban elindított tippmixpro is, az online sport- fogadási oldal az év végéig a 5,5 milliárd forint árbevételt produkált. A játékok iránti ke­resletben megfigyelhető a nem­zetközi trend is: a sportfogadás népszerűsége soha nem tapasz­talt, a tippmix bruttó árbevétele 2013-ban először előzte meg az ötöslottó forgalmát. Ennek oka, hogy 2013-ban nem halmozó­dott jelentősen a lottó főnyere­ménye, ezért a számsorsjátékok árbevétele csökkent. A totalizator fogadások rész­aránya is évek óta zuhan, pedig több kampánnyal és újítással is megpróbálták népszerűbbé ten­ni a totót. Nemzetközi tenden­cia a sorsjegyek iránti kereslet eltolódása a drágább, vonzóbb termékek irányába. A sorsjegy árbevétel szintén meghaladta a cég által tervezett mértéket. Szép lassan új rendszerbe kötik a lottózókat, amelynek lényege, hogy ötmilliárd forintos beru­házással a Szerencsejáték Zrt. lecseréli a központi értékesítési rendszerét, a legtöbb lottózóba pedig érintőképernyős termi­nált telepítenek. Ez volt az első teljes év a pénz­nyerő automaták betiltása óta, így nem véletlen, hogy az álla­mi cég közvetett tulajdonában lévő Tropicana kaszinó is re­kordévet zárt: több mint 7 mil­Már nem annyira népszerű liárd forint árbevételt produkált, mely nagyjából két és félszerese a 2012-es eredménynek. Eköz­ben a Casino Sopron, amelyben 25 százalékos tulajdoni része­sedéssel rendelkeznek, szintén jelentős növekedést könyvel­hetett el: több mint 60 százalé­kos bevételemelkedéssel közel 2 milliárd forintos árbevétellel zárta az évet. A Tropicana kaszi­nó játékengedélye azonban de­cember 31-én lejár, sorsa pedig bizonytalan, ugyanis a Nemzet- gazdasági Minisztérium még május elején összesen öt, buda­pesti, illetve Pest megyei kaszi­nó üzemeltetésére az Andy Vaj- nához köthető Las Vegas Casino Kft-vel kötött koncessziós szer­ződést. Több pedig nem lehet a fővárosban. „A társaság tavalyi eredmé­nyeinek köszönhetően a külön­féle adókkal, járulékokkal, a vissza nem igényelhető áfával együtt összesen 62,5 milliárd forinttal járult hozzá az állami költségvetéshez és 11,7 milli­árd forint adózott eredmény­ből további 8,5 milliárd forint osztalékot különített el 2014-es kifizetésre” - tudatta a Szeren­csejáték Zrt. Hozzátették: az ér­tékesített játékok összesen 46 milliárd forintnyi játékadójából a törvényi előírás alapján 21,4 milliárd forint címzetten a kul­túra, a filmművészet és a sport támogatását szolgálta. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom