Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-27 / 122. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2014. MÁJUS 27., KEDD Háromszáz ember, tízezer munkaóra: sikerült a nemzeti minősítő gyakorlat Rosszul teljesítettek a diákok képesség Térségünk tanulóié az egyik legrosszabb eredmény a PISA-teszten KATASZTRÓFAVÉDELEM Több mint háromszáz ember ösz- szesen mintegy tízezer mun­kaórájába telt, de sikeresen teljesítették a járási önkéntes mentőcsoportok a nemzeti minősítő gyakorlat feladatait a megyében - tájékoztatta la­punkat S. Tóth Anikó megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Eredményesen zárult tehát a járási mentőcsoportok nemzeti minősítő gyakorlata Rákóczifal- ván. Varga Béla tűzoltó ezredes, igazgató értékelése szerint szín­vonalas, alapos munkával elő­készített, dinamikus gyakorlat valósult meg, amely tábori kö­rülmények között négy napon át biztosította az ellátását több mint háromszáz embernek. Me­leg ételből hatszáz adag fogyott el, miközben földön, vízen és a levegőben is dolgoztak az ön­kéntesek. Négylábú segítőik kö­zül három ló és hat kutya csat­lakozott hozzájuk, „ők” eltűnt személy keresését, felderítést kaptak feladatul. Remek volt az összhang a társszervekkel is, így a megyei védelmi bizottság, a vízügyi igazgatóság, a vízi rendőrség, a járási hivatalok, a polgármesterek és az önkéntes tűzoltó egyesületek is kivették részüket a közös feladatból. ■ A Szigligetiben is gyűjtöttek adományokat segítség Tartós élelmiszere­ket, konzervet, cukrot, lisztet és takarókat gyűjtöttek a mi­nap a Szigiligeti Színházban. A szolnoki teátrum társulata és munkatársai is csatlakoz­tak a szolnoki gyűjtéshez, mellyel a szerbiai árvízkáro­sultaknak szeretnének segí­teni. A színházi gyűjtés során közel kétszázezer forint érték­ben gyűltek össze adományok, melyeket Balázs Péter színház igazgató és Bor Zoltán produk­ciós igazgató - aki koordinál­ta a gyűjtést - „kísérte be” a városháza udvarára. A színház dolgozói nem először vettek részt jótékonysági akcióban, legutóbb egy, a Szolnok Segít programban résztvevő csalá­dot támogattak. ■ R. Á. Országos szinten gyengén teljesítettek a magyar diá­kok a PISA-teszten. A tér­ségünkben élő gyerekek ráadásul a legrosszabb eredményeket elérők kö­zött voltak az iskolai tanu­lás során elsajátított isme­retekből és készségekből felépülő tudásuk alapján. Munkatársunktól- Nem gondolom, hogy a gye­rekeink butábbak lennének, mint a fővárosban tanuló fiatalok, hiszen országos ver­senyeken is előkelő helyen szoktak végezni - mondta a szolnoki Sárköziné Marika, akinek gyermeke nyolcadik évfolyamra jár. - Inkább az lehet az oka a felmérés rossz eredményének, hogy az el­maradottabb térségekben több a hátrányos helyzetű család és ezzel párhuzamo­san sajnos több a lemaradó fiatal is. Vélhetően az ő ered­ményeik „húzzák le” az eb­ben a térségben tanulók össz­teljesítményét - vélekedett. Mindenesetre az biztos, hogy összességében is lesújtó eredménnyel zárult a hato­dik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamra járó diákok ma­tematikai, természettudomá­nyos ismereteit, szövegértési képességét vizsgáló úgyne­vezett PISA-felmérés. Vala­mennyi' területen romlott a magyar iskolások teljesítmé­nye: már nem érik el a fejlett ipari országok átlagát, egyes képességek esetében csak bolgár és montenegrói kor­társaikat előzik meg. Az Oktatási Hivatal elem­zéséből kiderül, hogy egy­általán nem mindegy, az or­szág melyik részén járnak iskolába a tanulók, mivel hatalmasak a különbségek a különböző területeken élők teljesítménye között. A legrosszabb eredményt a dél-dunántúli, az észak-ma­gyarországi, az észak-alföldi diákok érték el. A rossz telje­sítmény és a területi különb­ségek okairól megoszlanak a vélemények.- Sajnos nagy gondok van­nak már alsóbb osztályokban A leggyengébb eredményt a dél-dunántúli, az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok érték el. Képünk illusztráció. is a szövegértéssel, mely az alapját képezi a későbbi ta­nulmányoknak, a feladatok megértésének - válaszolt la­■ „Nem a tanárokra kellene mutogatni, hanem a szülőknek kellene kicsit elgondolkozniuk.” punk megkeresésére a szol­noki N. Orsolya, pedagógus. - A tanárok tisztában van­nak azzal, hogy nem elegen­dő az iskolában foglalkozni a gyerekekkel. Hiszen hiába tesznek is meg mindent, ha otthon a gyerekek egyetlen elfoglaltsága, hogy leülnek a televízió vagy a számítógép elé. Az általam ismert peda­gógusok minden alkalmat kihasználnak arra; hogy fel­hívják a szülők figyelmét a gyerekekkel való beszélge­tés, a meseolvasás fontossá­gára. Sajnos azonban a meg­kérdezett kisdiákok mintegy tíz százaléka számolt csak be arról, hogy szoktak vele be­szélgetni otthon a szüleik - tette hozzá. Egy neve elhallgatását kérő tanárnő szerint a kisebb tele­püléseken, vidéken élő gye­rekek nincsenek hátrányban a fővárosban élőkhöz képest, épp ellenkezőleg. - Vélemé­nyem szerint kisebb tele­püléseken, kisebb létszámú osztályokban épp hogy több odafigyelést, személyre sza­bottabb fejlesztést kaphatnak a gyerekek. Persze a tanárok sem egyformák, és akadnak, akik csak szeretnék letudni a tanórákat mindenféle elhiva­tottság nélkül - mondta. Egy másik pedagógus nem lepődött meg a PISA-teszt eredményén. Állítása sze­rint, míg olyan problémák­kal kell küszködni, hogy mi a teendő, ha a diák „neki­megy” ,a tanárnak, nincs min csodálkozni. Évekkel ezelőtt fel sem merült ez a kérdés. Véleménye szerint nem a ta­nárokra kellene mutogatni, hanem a szülőknek kellene kicsit elgondolkozniuk azon, hogy mennyi időt szánnak a gyermekeikre és a tanulmá­nyaikra. Minden bizonnyal jobb eredményeket érnének el a diákok nemcsak térsé­günkben, hanem az ország más területein is. Vizsgálják a teljesítményt befolyásoló tényezőket Tanulók száma a nappali oktatásban a megyében Köznevelési intézmény Tanulók száma Óvoda 13 ezer 357 Általános iskola 31 ezer 138 Szakiskola, speciális szakiskola 6 ezer 263 Középiskola 15 ezer 161 FORRÁS: KSH a pisa (Programme for Interna­tional Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesít­ménymérés programja”) célja elsősorban a mindennapi élet­ben használható tudás vizsgála­ta. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tu­dásra összpontosít Azt méri, hogy a tanulók milyen mérték­ben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi hely­zetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor. ■ Ön szerint hogyan lehetne fejleszteni a diákok képességeit? Szavazzon hírportálunkon vasárnap 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. )n szerint enyhítsék-e a döntéshozók a tényleges életfogytiglan büntetést kiemelten súlyos, életellenes bűncselekmények esetén? 1. Igen, mert ez embertelen bánásmód. 2. Igen, mert európai jogszabályokba ütközik. 3. Nem, mert ezektől a bűnözőktől végleg meg kell védeni a társadalmat. 4. Nem, mert meg ennél is súlyosabb, valójában halálbüntetést érdemelnének. 5. Nem tudom. Ívj A véleményét 2U14. május 29-ig várjuk! *jJ jm* i Szavazatát a S/oljon.hu hírportálon adhatja le! J Békeműveleti konferenciát rendeztek honvédség Tízéves az MH Béketámogató Kiképző Központ, emléktáblát is avattak „Békeműveleti konferencia” el­nevezéssel rendeztek fórumot a fennállása tizedik évfordulóját ünneplő Magyar Honvédség szolnoki székhelyű Békefenntar­tó Kiképző Központjában tegnap. Az eseményt dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar Főnök-helyettese nyitott meg, majd előadások hangoztak el. Délelőtt dr. Tálas Péter, a NKE Stratégiai Védelmi Kutató Köz­pontjának igazgatója a „Béke­műveletek a XXI. században” * címmel áttekintést nyújtott a I világpolitikai helyzetről. A házi- | gazda, Apáti Zoltán ezredes, a J kiképző központ parancsnoka 1 és Drót László alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Pintér Gyula emléktábláját Apáti Zoltán ezredes (balra) és Fucsku Sándor vezérőrnagy, az MH összhaderőnemi parancsnoka leplezte le parancsnok-helyettese egyaránt a békefenntartó kiképzés fejlő­déséről adott számot. Benei Pé­ter alezredes, az MH Kiképzési és Doktrinális Központ képvi­seletében pedig az EBESZ-meg- figyelők munkáját elemezte. Délután Erdős André nyugal­mazott nagykövet, dr. Gyarmati István nagykövet, Horváth Gá­bor dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka és dr. Boda József, az NKE tanszékvezetője tartott előadást. A szünetben ünnep­ségre is sor került: dr. Ravasz István hadtörténész-muzeológus méltatását követően leleplezték Pintér Gyula császári és királyi főkonzul emléktábláját. ■ M. G. r *

Next

/
Oldalképek
Tartalom