Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-19 / 115. szám
A gazdaállat szaglását fokozó parazita biológia Egy Anopheles-szú- nyog könnyebben megtalálja áldozatát, ha magában hordozza a malária kórokozóját. Hátborzongató: a Plasmodium falciparum parazita szó szerint átveszi az irányítást az általa megtámadott Anopheles gambiae szúnyogban - valószínűleg a rovar szaglásának élesítésével. Legalábbis így magyarázza James Logan, a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatója, hogy a fertőzött szúnyogok egy kísérlet során háromszor gyakrabban repültek rá céljukra - a maláriaszúnyogok által rendkívül vonzónak tartott emberi izzadsággal átitatott nejlonharisnyára -, mint a nem fertőzöttek. Vélhetően azonban a parazita trükkje egyben a vesztét is okozhatja. Logan ugyanis azt reméli, hogy a megfelelő csalival elsősorban a fertőzött szúnyogokat kaphatjuk el, hogy aztán szelektív módon végezhessünk velük. Charles Louis Alphonse La- veran 1880-ban, Algériában felfedezte a malária egyik kórokozóját, a Plasmodium falciparum nevű vérparazitát. Ekkor fogalmazták meg azt a hipotézist is, amely szerint a maláriát a mosz- kitók adják át az embernek. Azóta tudjuk, hogy a maláriának négyféle típusa létezik, amelyet négy különböző parazita (Plasmodium falciparum, Plasmodium vivax, Plasmodium maláriáé és Plasmodium ovale) okoz. A malária, amelynek kórokozója a szúnyog csípésével kerül a véráramba, évente még mindig mintegy 770 ezer halálos áldozatot követel, s közöttük különösen sok a gyerek. ■ 2014. MÁJUS 19., HÉTFŐ Javul a fertőzött szúnyog szaglása Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint ÉLETMÓD - TUDOMÁNY A különleges tulajdonságokkal rendelkező víz Amikor 1947-ben a brit gyarmattartók Indiát és Pakisztánt a függetlenség útjára bocsátották, el is választották egymástól. Ezzel tartós ellenségeskedést szítottak A történelemben korábban még soha ennyi ember nem nyerte el egyszerre a szabadságát, mint az 1947. augusztus 14-ről 15-re virradó éjjel éjfélkor: az indiai szubkontinens lerázta a brit gyarmati uralmat, fellép a világpolitika porondjára India és Pakisztán állama, kétszáznyolcvanmillió hindu, 115 millió muzulmán, hétmillió keresztény, hatmillió szikh, 100 ezer párszi (perzsa tűzimádók leszármazottai), valamint 24 ezer zsidó többé nem képezi az Empire részét. A legnagyobb sietséggel - nem egészen hat hónap leforgása alatt - négy politikus lezárja India 300 éves gyarmati történelmét. Három idősebb úr, akik életüket szentelték a szabadságért vívott harcnak: az aszketikus Mohandász Ka- ramcsand Gandhi, az arisztokratikus Dzsaváharlál Nehru és Mohamed Ali Dzsinnah (Mm hammad Ali Jinnah), az indiai muzulmánok vezére. És egy fiatalabb gentleman, akit Londonból küldtek, hogy biztosítsa számukra ezt a szabadságot: Louis Mountbatten, Britannia 47 éves helytartója a szubkon- tinensen. A módfelett különböző egyéniségekből álló kvartett a hatalom kamaradarabját rendezi, amelynek során a teázóasztal mellett döntenek határvonalakról, államkincstárról, népek sorsáról. Egy kamaradarab, amely több mint 17 millió ember otthonába és tízezrek életébe fog kerülni, amely milliók politikai álmát változtatja a gyűlölet, a vér és a szenvedés rémálmává. És elveti a magját a világ mindmáig egyik legveszélyesebb konfliktusforrásának. Mountbatten magas termetű, karcsú, magabiztos; a regnáló brit uralkodó, VI. György unokatestvére, rokonságban áll a cári házzal és a Hohenzollerek- kel. Tengerésztiszt, aki a második világháború végén a szövetségesek főparancsnoka volt Délkelet-Ázsiában. 1947. január 1-je óta pedig az Empire legmagasabb megkapható rangját tölti be: ő India alkirálya. Miniszter- elnöke, Clement Attlee, amiA gyarmati idők vallások közötti bekeje csak látszat A HINDUK ÉS A MUZULMÁNOK közötti konfliktusok története olyan régi, mint az iszlámé Indiában, mert a hódítók vallásaként érkezett az országba. Ám éppen a legszegényebb hinduk számára az iszlám igen vonzó volt■ az Allahban hívők közösségében elméletileg nincsenek kasztok. Ezért számos „érinthetetlen” hindunak az iszlámra való áttérés kiutat jelentett a megvetésből. A brit uralom alatt többnyire nyugodtan élnek egymás mellett. A hinduk számára azonban a muzulmánok tisztátalannak számítanak. Kezdetben a muzulmánok és a hinduk közösen ágáltak a britek ellen - ám minél közelebb került az áhított függetlenség, annál jobban nőtt a muzulmánok félelme a hindu többség diszkriminációjától. lyen gyorsan csak lehet, meg akar szabadulni Indiától, mielőtt még erőszakkal űznék el a briteket. És lehetőleg a vallási fanatizmus robbanása nélkül. A muzulmán csőcselék már 1946 augusztusában lemészárolta hindu szomszédait. A hinduk bosszút álltak. Egy hosszú nyári nap végén mintegy hatezer holttest borította Kalkutta utcáit. Később mészárlásokat jelentettek Mumbaiból (Bombay), Biharból, a Gangesz-delta falvaiból. Egy tragédia baljós előjelei. Mountbatten követeli Londontól, hogy tűzzenek ki pontos időpontot India számára: még másfél év, 1948. június 30-a legyen a függetlenség napja. Az alki- rálynak azonban hamarosan az az érzése támad, hogy India felrobban a talpa alatt. Mount- batten magához rendeli a rendőrfőnököt, és megkérdezi, hogy a tisztviselők fenn tudják-e tartani a rendet. „Nem, Excellenci- ád” - hangzik a válasz. Másfél év? Nem, Mountbatten számára világossá válik: napokról és nem hónapokról van szó. Részlet: A Geo magazin 2014/05. számából A meleg víz hamarabb megfagyhat a felmelegített víz esetében: a hidrogénhídkötések ugyan kitágulnak, a molekulán belül azonban a hidrogén- és oxigénatomok közötti távolság csökken. Lehűlés során ezek a feltorlódott kötések a bennük tárolt energiát különösen gyorsan adják le - hasonlóan egy összepréselt rugóhoz, amely hirtelen kitágulhat. A kutatók kísérleteiben ezért a 80 Celsius-fokos forró víz 40, a 20 Celsius-fokos meleg víz 100 perc alatt fagyott meg. | Az effektus mgjelenése azonban számos tényezőtől függ, például a tartály formájától - mondja Xi Zhang, a szingapúri Nanyang Technological University munkatársa. ■ Archív fotónkon India jövőbeli miniszterelnöke, Nehru és szövetségese, Gandhi egy álmot dédelget: a gyarmat erőszakmentes függetlenné válását A megosztott gyűlölet történelem India megalapítását brutális „válóháború” előzte meg fizika Ezt isszuk, ezzel mosakodunk, ebben úszunk - a levegő után semmi más elem nem természetesebb számunkra, mint a víz. A tudósok azonban egészen máshogy gondolkoznak erről. Mert ez az anyag az egyszerű H20 formulával egyre újabb rejtélyeket, talányokat ad föl. Ha például a forró vizet hidegre tesszük, adott esetben hamarabb megfagy, mint a hideg víz. Már Arisztotelész és Descartes is leírta ezt a paradoxont. 1963-ban egy 13 éves tanzániai diák, Erasto Mpemba fagyikészítés közben fedezte fel újra és lett a jelenség névadója. Szingapúri és kínai kutatók most magyarázatot találtak a Mpemba-effektusra. A H20-nak (két hidrogén-, egy oxigénatom) molekuláris szinten különleges tulajdonságai vannak. Normális esetben hő hatására az atomok vagy a molekulák eltávolodnak egymástól. Másképp van ez Akik a nyarat másképp látják zoológia A rénszarvas szeme alkalmazkodik az évszakhoz / Mégsem őrült a „holdkóros”? alváskutatás Nem hóbort az álmatlanság telihold idején A rénszarvas nemcsak a bundájával alkalmazkodik az évszakhoz, hanem a szemével is! Ennél az állatvilágban is egyedülálló folyamatnál a látószervnek nemcsak a színe, hanem működésének módja is megváltozik. Egy brit-norvég kutatócsoport Glen Jeffery vezetésével a Londoni Egyetemről felfedezte, hogy az arany-türkiz színben csillogó „nyári” szemben a legtöbb fényt a recehártya mögött található egyik réteg közvetlenül visszaveri - több mint 95 százalékot. Észak-Norvégiában ugyanis nyaranta „túlkínálat" van fényerő tekintetében. A sötétkék „téli” szem ezzel szemben a beérkező sugarakat Nyáron Inkább aranyos a csillogás jobban szórja, így csak 40 százalékuk hagyja el közvetlenül a szemet. Tehát a „sötét” évszakban a retina nagyobb mértékben nyeli el a fényt - több foton ingerli a látóideg idegsejtjeit. Ezen túlmenően vélhetően a kék retina jobban feldolgozza az ibolyántúli fényt, amelyet a rénszarvasok a tájékozódáshoz használnak. A nyári és a téli szem színkülönbségének oka valószínűleg a szem belső nyomásának megváltozása lehet, amely télen magasabb, mint nyáron. Ezáltal a recehártya mögötti réteg struktúrái télen jóval szorosabban beágyazottak, ez okozza a visszaverődés változását. ■ Christian Cajochen kezdetben visszafogott volt, és féltette a hírnevét komolyan vehető alváskutatóként. Ugyan egyes kollégái elfogadták volna a teliholdkor jellemző világosságot mint lehetséges befolyásoló tényezőt; más faktorok, mint tömegvonzás vagy „ismeretlen sugárzás”, azonban nem jöhettek szóba. Vagy mégis? Cajochen csapata a Bázeli Egyetemen szigorúan ellenőrzött körülmények között és állandó tompított világítás mellett meglepő felfedezést tett: telihold előtt és után négy nappal a 33 kísérleti alanynak átlagosan öt perccel tovább tartott, amíg elaludtak. Emellett az alvásuk felszínesebb volt, és A hold vonzása hat a testre? akár 20 perccel is rövidebb ideig tartott, mint más napokon. De vajon miért? A hold változó vonzása ugyan megmozgatja a tengereket, ám az emberi testben ilyen hatás kiváltásához nincs elég víz. Cajochen feltételezése szerint lehetséges, hogy az embernek van egyfajta egy belső órája, amely a holdfázisokat is figyelembe veszi. Egyes tengeri állatokban található ilyen „műszer”, hogy az árapálymozgásokat táplálékkeresés céljából optimálisan kihasználhassák. Lehet azonban, hogy az alanyok úton a laborba, már ki voltak téve holdfénynek, és egyszerűen ezért aludtak rosszabbul. ■
