Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-17 / 114. szám

MOZAIK A Külföldre vándorolt magyarokat vont be videoklipje készítésé­be Geszti Péter. Az 50 éves művész Sting Englishman in New York című kultikus számára készít egy magyar verziót, amelynek videójához a külföldre szakadtaktól vár kis jeleneteket. A Hungarian in Europe című dalt még májusban bemutatják. miinmvm Célpontok az iskolában aki MÉG emlékszik kilenc­venes évek elejéről A terror iskolája című filmre, érezhet némi hasonlóságot a Fox közelmúltban indult soroza­ta, a Krízis nézésekor. Mert hasonló a felütés, mint az akkori, még hidegháborús ihletésű világban, ahol egy amerikai bentlakásos iskolát szálltak meg a terroristák, akiket aztán néhány fifikás diák segített legyőzni. A mos­tani verzióban ugyanúgy diákok kerülnek bajba, de nyakig. Egy osztálykirán­duláson ugyanis egy wa­shingtoni elitiskola csapatát ejtik túszul a marconák, akik mélyen bele is markolnak: a legbefolyásosabb családok gyerekei mellett az elnöki csemete is a hálójukba akad. Innen azonban igazi, feszült­séggel és csavarral teli hul­lámvasút indul, amit mond­juk el is várhatunk a 24 című sorozat utáni világban. A ter­roristákat ugyanis egy zseni­ális belső ellenség vezeti, aki a legérzékenyebb pontjukon, a szívükön át vág vissza a ha­talom képviselőinek. de nemcsak az izgalom műkö­dik jól a sorozatban, a színészi munka is számos esetben üti meg a kiváló szintet. Az ügye­letes sztár Gillian Anderson, aki az X-aktákkal felépített imázsát nem teszi kockára az erős és kemény döntések meg­hozatalától sem megremegő üzletasszony szerepében. Azért a kisebb karaktereket is ügyesen valósítják meg a töb­biek - ha az elragadott gyere­ket játszó fiatalok közül többel is találkozunk a filmiparban pár éven belül, ne csodálkoz­zunk. ■ N. L FOX CHANNEL, SZERDÁNKÉNT Feszült helyzetek, húzós sztori Irodalmi kincs CIA-pénzbdl hidegháború Propagandaértéke miatt vállalták a könyv kiadását Az USA hírszerzői finaszí- rozták először a Zsivago doktor megjelenését, hogy vihart kavarjanak a Szovjetunióban. Nógrádi László Hidegháborús propagandaérté­ke miatt az amerikai Közpon­ti Hírszerző Ügynökség (CIA) adatta ki először orosz nyelven Borisz Paszternák Zsivago dok­tor című regényét - közölte egy korábban ismeretlen CIA-do- kumentumokra támaszkodó könyv alapján a Washington Post, amelyet az MTI idéz. Az újonnan feloldott titkosítá­sú iratokra épülő kötet szerint a CIA propagandafegyverként használta a betiltott vagy hozzá nem férhető irodalmi műveket. A valóság szovjet verziójának megingatására az ügynökség a hidegháború alatt több mint 10 millió könyvet és folyóiratot terjesztett el titokban a Szovjet­unióban és a kelet-európai or­szágokban. A könyv megjelentetése, va­lamint az, hogy azért 1958 ok­tóberében Paszternaknak oda­ítélték az irodalmi Nobel-díjat, a hidegháború egyik legnagyobb Doktor Zsivágó története filmen is siker lett Omar Sharif főszereplésével kulturális viharát váltotta ki. A Kreml az elismerést szovjet­ellenes provokációnak minősí­tette és a szerzőt annak vissza­utasítására kényszerítette. John Maury, a CIA részleg- vezetője 1958-ban arra hívta a figyelmet a birtokába jutott a Paszternak-kézirattal kapcso­latban, hogy a könyv kiadásá­nak körülményei kérdőjeleket vethetnek fel a kormányuk­kal kapcsolatban. „Paszter­nák humanista üzenete - az, hogy mindenkinek joga van a magánélethez, és hogy embe­ri lényként tiszteletet érdemel, függetlenül a politikai lojalitá­sától - alapvető kihívást jelent az egyénnek a kommunista rendszer érdekében hozott ál­dozatvállalására épülő szovjet etikával szemben” - írta Maury. A dokumentumokból az is kiderült, hogy a nyugati hír­szerző szolgálatok együttmű­ködtek az ügyben: a kéziratot a brit hírszerzéstől kapta meg a CIA, a könyvet pedig a holland titkosszolgálattal nyomtattat­ták ki, majd a szovjetek által is látogatott brüsszeli világkiállí­táson terjesztették, de az 1959- es bécsi Világifjúsági Találko­zóra is jutott 9 ezer zsebméretű példány. POÉNPERCEK A festő magából kikelve mondja a kritikusnak, aki a képeit becsmérli:- Hogy mondhatja ön egy képre azt, hogy rossz? Pró­bált ön már valaha is feste­ni? A kritikus nyugodtan feleli:- Nézze, én egy tojásról is meg tudom mondani, hogy rossz-e, pedig még sosem tojtam. ■- És miért akar az Egyesült Államokban letelepedni? -kérdezi a bevándorlási hivatal tisztviselője az új jö­vevényt.- Nagyon egyszerű. Békésen akarok élni, és becsületes munkát végezni.- Jöhet - hangzik az ítélet. - Ezen a két területen nálunk még nincs túlzsúfoltság. ■ A férj telefonál az anyósával:- Jaj, mama! Úgy bánom, hogy már három hete nem láttam...- Mi ütött beléd, fiam?- Á, semmi, csak a kedves mama havonta szokott jönni! ■ Tanár a szülőnek:- Nos, a gyerekéről egyetlen pozitív dolgot tudok elmon­dani...- Mi az?- Az osztályzatait elnézve biztos vagyok benne, hogy nem szokott puskázni... Középpontban a barlangkutatás fesztivál A Felfedezők Napján tudósok mesélnek A deszkát harapta a cápa, a szörfös megmenekült A barlangkutatás lesz a fő té­mája az idei Felfedezők Napja fesztiválnak, amelyen a ma­gyarországi barlangrendszerek bemutatása mellett biológusok, antropológusok, klímakutatók, vulkanológusok és geográfu­sok beszélnek a terepi kutatás világáról szombaton a budapes­ti Millenárison - írja az MTI. A program látogatói a ren­dezvény előadásain, minikiállí­tásain keresztül pillanthatnak be a szakemberek munkájába, módszereibe, és megismerked­hetnek a felfedezők eszköztá­rával is. A fesztivál célja, hogy érdekes formában hívja fel a figyelmet a kutatóexpedíciók fontosságára. A barlangkutatás standján több magyar barlan­gászszervezettel és expedíció­val találkozhatnak az érdeklő­dők. A nap folyamán összesen 11 előadást hallgathatnak meg neves barlangkutatóktól, a bar­langi búvárok beszámolóin ke­resztül pedig az egyébként el­zárt víz alatti világot lehet rész­letesebben megismerni. Há­romdimenziós vetítések viszik közelebb az érdeklődőkhöz az új-mexikói Lechuguilla-bar- langot, Hawaii óriási méretű és különleges formavilágú láva­barlangjait vagy Franciaország legféltettebb föld alatti csodáit. A vállalkozó szellemű láto­gatók számos próbatételen is részt vehetnek, egyebek mel­lett megismerkedhetnek a vul­kanológusok védőfelszerelésé­vel, de akár egy robot-mentőak­ciót is irányíthatnak. Egy ausztrál szörfös ép bőrrel úszott meg egy cápatámadást az ország nyugati részén - ír­ja az MTI. Andrew McLeod két társával szörfözött Elliston kö­zelében, amikor egy négy és fél méter hosszú fehér cápa meg­támadta. A ragadozók a szak­értők szerint a szörfdeszkát ösz- szetéveszthetik a fő táplálékuk, a fókák alakjával, ezért támad­nak. Ez a cápa is a deszkába harapott bele, amelyről a férfi leesett, de sikerült elúszni a ra­gadozó mellett és a partra jutni. „Iszonyú szerencséje volt. A cápa feljött a víz alól, és meg­próbálta megenni őt. Ha a lá­ba vagy a keze beleért volna a vízbe, vagy ha kisebb szörf­deszkája lett volna, bizonyosan megöli” - nyilatkozta a férfi egyik társa, Tyrone Swan az eset után az ABC ausztrál tele­víziónak. Elliston közelében legutóbb 2000-ben történt halálos cápa­támadás, akkor egy 17 éves szörfös esett áldozatul a raga­dozóknak. ■ Úszni tanultak az állatkerti oroszlánok teszt A próbával derítik ki, hogy túlélik-e a kölykök, ha vízbe pottyannak Közkinccsé teszi Párizs Picasso egykori műtermét Az oroszlán is tud úszni, ha muszáj neki - derült ki a na­pokban a washingtoni állat­kertben. A Smithsonian’s gon­dozói ugyanis vizes próbának vetették alá a legújabb kölykö- ket, amit a kicsik sikerrel telje­sítettek. A gondozók felügyele­te mellett - ahogyan az a goo. gl/v4KcHv címen is látható - a mintegy két hónapos kölyköket egyesével egy vizesárokba en­gedték, ahonnan saját erejük­ből kellett kievickélniük. A 9 éves Shera kölykei, három hím és egy nőstény ügyesen kika­paszkodtak, bár morgással fe­jezték ki nemtetszésüket. A március elején született kölykök biztonsága érdekében mindent megteszünk - nyi­latkozta a látgatók előtt végre­hajtott tesztről Kristen Clark, a nagymacskákat bemutató részleg gondozója. Előfordulhat, hogy egy kölyök játék közben belepottyan, vagy társai belelö­kik a kifutó körüli vizesárokba, ami a ragadozókat taytja kordá­ban. Bár a víz a sekély oldalon alig fél méteres, a kölyköknek ez is gondot okozhat - a látoga­tók felőli oldalon mintegy más­fél méter mély víz és magas be­tonfal is szolgálja a biztonságot. A kölykökre a sikeres próba után már csak néhány védőol­tás vár, és júniusban már köl­tözhetnek is a kifutóba az idő­sebb rokonaik közé. ■ Nem tetszett nekik a kényszerű fürdő, de mind megoldották a feladatot Műemlékké nyilvánítják azt a párizsi épületet, amelyben Pi­casso műterme volt és ahol a művész többek közt a Guernica című világhírű képét is festette - döntött egyhangúlag az illeté­kes műemlékvédelmi bizottság a francia főváros hatodik kerüle­te polgármesterének bejelentése szerint, amelyet az MTI idéz. A Rue des Grands Augustins 5-7. szám alatt, a Szajna bal partján álló épület ezzel meg­menekülhet attól, hogy luxus­hotellé alakítsák át. Picasso a Hotel de Savoie (Savoya-palota) legfelső két emeletén élt és al­kotott 1936 és 1955 között, ott festette híres háborúellenes al­kotását, a Guernicát is. A 17. századi épület régóta a párizsi bírósági végrehajtói ka­mara (CNEA) tulajdona, a szer­vezet azonban fel akarja újíta­ni, és talán szállodává alakítja majd. A kulturális miniszté­rium tavaly egy évre szóló tilal­mat rendelt el bármiféle fejlesz­tésre, a moratórium azonban júliusban lejár. Az örökségvédelmi bizottság keddi szavazásán amellett fog­lalt állást, hogy az épület kerül­jön be a műemléki regiszterbe. A kamara szóvivője azt hang­súlyozta, hogy a tervbe vett és égetően szükséges felújítás a legkisebb mértékben sem vál­toztatná meg az épület történel­mi jellegét. ■ V

Next

/
Oldalképek
Tartalom