Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-12 / 86. szám
2014. ÁPRILIS 12., SZOMBAT 15 TÜKÖR Megyénkben több helyen is kereshejük az ötszáz éve kitört Dózsa-parasztháború nyomait. Tudjuk, hogy Várkony átkelőhelye volt a seregnek, a hadjárat pedig Mezőtúr táján vált felkeléssé. Egy berényi birtok urai is csatlakoztak a paraszthadhoz, mert nyoma maradt felelősségre vonásuknak. AZ ADÓSZEDŐ HALÁLA VOLT A FORDULAT Szabó László révész egy kishajóról a tlszavárkonyi partot mutatja. Ezen a tájon kelt át egykor az ideiglenes hídon, a Tiszán Dózsa György serege. A Dózsa-parasztháború egy hosszas európai folyamat része volt - tudtuk meg dr. Bagi Gábortól, a szolnoki Damjanich János Múzeum történészétől. Az európai jobbágyság helyzetének általános romlása váltotta ki, mint a korban hozzá közel álló nagy német parasztháborút, de sokan ide sorolják a huszita mozgalmat, és az ezt megelőző francia és angol megmozdulásokat is. Szathmáry István Abban az időben Közép-Euró- pában nehezebbé vált a jobbágyság helyzete - mondja a történész. - A Jagelló-korban, de már Mátyás uralkodásának a végén is jelentősen megnőttek a jobbágyság állami és földesúri adóterhei, azon kívül a parasztság röghöz kötése mellett egyre nagyobb súly nehezedett a mezővárosi polgárságra, sőt, a szabad királyi városokra is - foglalta össze a felkelést megelőző országos helyzetet a szakember. Arra a kérdésre, hogy mi állt a kedvezőtlen változás mögött, a nemesség igényeinek nyugati példára megnövekedett igényéig amit nemTüdtak az országxiekélyebb erőforrásaiból kielégíteni, más bajokról is hallhattunk. - Bár Nyugaton végül fellazult a földesúr-job- bágy viszony, nálunk a határokon megjelenő török miatt nemcsak az adóbevételt hozó, rajtunk átmenő kereskedelmi utak váltak jelentéktelenné, hanem a növekvő veszély növelte a hadikiadásokat is. A baj betetőzéseként az Európába áramló amerikai arany is lenyomta az ország fontos exporttermékének számító hazai arany árát, mindez betetőzte azt a folyamatot, ami mindinkább nehezítette az alsóbb osztályok életét. Az uralkodó új bevételi forrásokat keresve többek között kísérletet tett addig szabad jogállású nációk, mint a székelyek, kunok és jászok adózó jobbágyi sorba süllyesztésére, ami érthető módon kiváltotta az ő ellenállásukat is. Minden készen állott a robbanáshoz, a keresztes háború elindulása már csak a szikra volt hozzá. Az Egri csillagokból tudjuk, hogy nemcsak parasztok, hanem nemesek is voltak iTózsa katonái között.- Igen, maga Dózsa György is valójában székely nemes, lófő volt, s számos szegényebb nemest pedig a jobbágyi sorba süllyedés réme vitt a felkelők közé. Saját jogaik biztosítását remélték a háború sikerétől. A parasztsereg igen összetett csapat volt, többek között igen sok pap is közéjük állt - mondta a történész.- Az köztudott, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek pápai jóváhagyással indított keresztes háborút, minek vezérévé egy, a neki járó jutalomért éppen a királyi udvarban időző végvári katonát, Dózsa György lovastisztet tette meg. Hogyan lett ebből parasztháború?- A felsorolt ellentétek miatt várható volt ez a fordulat, s éppen a mi megyénkben, Mezőtúron következett be. A délkeleti határra igyekvő keresztesek 1514. május 18-án Tiszavár- konynál keltek át a Tiszán, ahol Dózsa hozzáértő emberekkel, hordókból, deszkákból és földből olyan erős hidat épített, ami elbírta a szekerek és ágyúk súlyát is. A hozzá csatlakozó parasztok miatt közben egyre növekedett a csapata, Várkony- ban és a mai rákóczifalvai határban fekvő, azóta elpusztult Varsányban körülbelül háromszáz lovassal és ugyanannyi gyalogossal erősödtek. Sokan álltak közéjük Balaszentmikló- son, a mai Törökszentmiklóson is. Aztán megérkeztek Mezőtúrra, ahol sorsdöntő események történtek.- Mik voltak ezek, és mi váltotta ki őket?- Dózsát várva Túron már jelentős csapat gyűlt össze, akiket folyamatosan zaklattak a helyi tisztviselők. A nemesség ugyanis a növekvő munkaerő- hiány miatt egyre rosszabb szemmel nézte a készülődést, s nagyon durva megnyilvánulások követték egymást. Itt volt a híres eset, amikor a nemesek amellett, hogy már fegyverrel léptek fel ellenük, egy szamár farkára keresztet kötöttek, hogy nevetségessé tegyék őket. Számos elfogott parasztot Budára küldtek, ahol karóba húzták őket. így itt egyből nyolcszázan álltak ■ „A kereskedők kifosztása akkoriban megszokott dolog volt, lehet, csak kölcsönt adott vissza.” a megérkező Dózsához, aki itt ismeretlen okból olyan lépést tett, ahonnan nem volt visszaút. Éppen vásár volt a mezővárosban, s kivégeztette az itt tartózkodó királyi adószedőt. A nála levő pénzt pedig elvette a sereg szükségleteinek fedezésére. Ezzel kezdődött valójában a parasztháború. Itt már trombitásokat és dobosokat rendelt csapatai mellé, akiknek igy már bizonyos hadirendben kellett tovább vonulniuk.- Dózsa háborújának voltak-e további megyei vonatkozásai?- Számos tisztázatlan kérdés van ezzel kapcsolatban. Például közéjük álltak-e a kunok és a jászok. Egy részük valószínűleg igen. Az biztosra vehető, hogy a Jászberény határában levő nemesi birtok, Kerekudvar urai csatlakoztak a paraszthadhoz, mert nyoma maradt J a» felelősségre vonásuknak. Gyanús Fegyvernek is, mert a 19. században megtalálták az 1514-ben készült pecsétnyomójukat, s a korábbi ebben az évben a parasztháború miatt tűnhetett el.- Dózsa megítélése sokat változott az idők során. Korábban országháborító lator, majd népi hős lett belőle, de fiatalkori tetteként egy brassói kereskedő kifosztásával és meggyilkolásával is vádolták.- A kereskedők kifosztása akkoriban megszokott dolog volt, lehet, hogy csak kölcsönt adott vissza. Ezt ma már nem lehet tudni. Ami a személyes ambícióit illeti, az sem kizárt, hogy ő is fölfelé akart törekedni, hiszen tehetséges katonaként előtte volt Hunyadi János példája. Hunyadi is jelentéktelen köznemesből emelkedett az ország urává, miközben a hadjáratai során paraszti seregekre is támaszkodott. Tény, hogy Dózsa elkövette a felségárulás és lázadás bűntettét, amiért Európa minden országában halállal lakolt volna. Ettől függetlenül úgy gondolom, ő nem az élére állt egy mozgalomnak, hanem szinte oda lökték.- Mi a megítélése az ellenfeleinek, például a később a királyi koronát is elnyerő Szapolyai Jánosnak és a megtorló törvényeket hozó Werbőczynek?- Werbőczyt egyszerre tartják a magyar jogtörténet jelentős alakjának, hiszen Hármaskönyve évszázadokig, az 1848- as szabadságharcig a magyar jog alapja volt, illetve cinikus karrieristának. A kettő nem zárja ki egymást. Tény, hogy jogtudós volta mellett a köznemesi párt tagjaként mindent megtett önmaga anyagi gyarapodásáért. így jutottak például Szolnok környéki birtokok is a kezére. A saját korának embere volt, mai szemmel nehéz józanul megítélni. Szapolyait sok váddal illették, később azzal is, hogy hatalmi ambíciói miatt elárulta az országot és a királyát Mohácsnál. Erről egyértelműen kiderült, egy szó sem igaz belőle. Serege sem volt akkora/mint híresztelték, és a törökök kiszámíthatatlan mozgása miatt ellentétes parancsokat küldözgető királya miatt sem érhetett oda a csatatérre. Később uralkodóként meg már ő maga igyekezett a Hármaskönyvben foglalt, a parasztságot sújtó törvényeken enyhíteni, de ebben nemcsak emberiességi szempontok, hanem józan gazdasági megfontolások is közrejátszottak. Sok olyan dolog is állhatott az akkori események mögött, amikről nem emlékeztek meg, s így nem tudunk róluk. Az-mindenképpen tény, hogy a parasztháború és a megtorló intézkedések nagyon szerencsétlenül jöttek Mohács előtt. Ők kétten, Dózsa és Szapolyai pedig valójában ugyannak a malomnak a kövei közé kerültek. Dózsa, mint nemzeti hős portréja az egykori húszforintosunkon Egy kortárs és az utókor véleménye Dózsáról „Látván Székely György, eljött az idő, amit eddig oly nehezen várt már, jámbor képpel fedezé el lelke kuszáltságát: sebesen nyargalt Budavárba... És most hadra uszítja a jobbágynépet.” (Taurinus István: Paraszti háború 1519) PETŐFI SÁNDOR: A NÉP NEVÉBEN „Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg.” ADY ENDRE: DÓZSA GYÖRGY UNOKÁJA „Dózsa György unokája vágyókén, | Népért síró, bús, | bocskoros nemes. | Hé, nagyurak, jó lesz tán I szóba állni 1 Kaszás népemmel, mert a Nyár heves. ” IDŐREND 1514. Április 9-én kihirdetik a pápai bullát, április 24.: Bakócz Tamás kinevezi a keresztes had vezérét, május első fele: összecsapás Mezőtúron a parasztok és a nemesek között. május 22.: Váradnál legyőzik a nemesi hadakat, május 28.: Dózsa kivégezteti Csáky Miklós nagyváradi püspököt, június 1.: a pesti tábor keresztesei leteszik a fegyvert, június íi.: beveszi Sólymos várát, június vége: Szapolyai János mozgósít Erdélyben, július eleje: a nemesi hadak visszafoglalják Váradot. július is.: Dózsa leteszi a fegyvert Temesvárnál Szapolyai előtt, július 15-24,: Dózsa kivégzése, július vége: az utolsó összecsapások a nemesi hadak és a keresztesek között. Talán előtte volt Hunyadi példája is - mondja dr. Bagi Gábor történész 1 4 r
