Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-26 / 97. szám
„Vigyétek el az evangélium örömét" COMMUNIO Dr. Beer Miklós megyéspüspök Húsvét vigíliáján mondott szentbeszéde Gutenberg-bibliatöredék Vácott! Húsvétot ünnepeltük az elmúlt hétvégén, mégpedig azon ritka Húsvétok egyikét, amikor a keresztény világ minden nagy felekezetének egy napra esik az ünnep. A Szent Három Nap kezdetén, Nagycsütörtökön Vácott is együtt volt a papság: a krizmaszentelő szentmisén a két püspök mellett száznál több pap és diakónus vette körül a székesegyház oltárát. Nagypéntek gyászát, Nagyszombat csendességét és a Feltámadás éjszakáját aztán már saját közösségeikben élték át Isten népének felszentelt szolgái. Alább dr. Beer Miklós megyéspüspöknek a nagyszombati vigília-szertartáson mondott szentbeszédét idézzük föl. Krisztusban kedves Testvéreim! Szerte a világon ezen az éjszakán minden hívő közösség újra és újra átéli Isten meghívó szeretetét. Ma éjszaka mi is vállalni akarjuk a keresztsé- günket, elköteleződésünket Jézus Krisztus, a mi szerető Istenünk iránt. megőrzött múlt Pázmány-mű kötése rejtette a 42 soros Biblia fragmentumát Szentatyánk, Ferenc pápa Rómában vezeti a húsvéti virrasztást. Az ő gondolatai irányítanak bennünket megint annak a felismerésére, hogy minden nemzedék továbbadja hitének legfontosabb üzenetét: hogy Jézus Krisztus meghalt értünk és feltámadt, és ezzel nyilvánította ki Isten, az Atya irgalmas szeretetét. Jézus Krisztus szeret minket, velünk van minden nap a vüág végezetéig, hogy megerősítsen, megtisztítson, megszabadítson Huszonegy darabból állt a Váci Egyházmegyei Könyvtár ősnyomtatvány- állománya. Legalábbis ennyiről tudtak, amíg tavaly, egy restaurálás során, le nem bontották Pázmány Péter Acta et decreta Synodi Dioece- sanae Strigoni- ensis (Pozsony, 1629) című kötet borítóját képező pergamenlapot, amelyet középkori kézirattöredéknek véltek... ...csakhogy Boros István tudományos főmunkatárs munkája révén bebizonyosodott, hogy a jó állapotban megmaradt lap nem más, mint Gutenberg híres, ún. 42 soros Bibliájának 2. kötetéből a 310. folió, amely a Jelenések könygatására a könyvkötésre felhasznált kódex lapok kibontásához, illetve az őrző könyvek restaurálásához. A restaurálások és szakszerű feldolgozások során több esetben kiderült, hogy a középkori, kézzel írt pergamenlapnak vélt könyvborító nem az, hanem nyomtatvány. így lett ez a Pázmány- kötet esetében is: 1629-ben éppúgy, mint 2013-ban kódexlapnak vélték azt a pergamen foliót, mellyel a könyvet a 17. században bekötötték. A restaurátor fogott gyanút, hogy ez nem kézirat, hanem nyomtatvány, s hogy talán Gutenberg 42 sorosából való. Gutenberg érdeme, hogy művészi és szinte tökéletes „kódex utánzatot” készített: találmányának célja éppen az volt, hogy a kódexmásolás mint sokszorosítási eljárás nehézségeit a sajtóval megoldja - írja Boros István. A nyomdász 1454-55 körül készítette el a híres 42 soros Bibliáját, amelyből feltehetően 180 példány hagyta el Gutenberg sajtóját: 155 papírra és 25 pergamenre nyomtatott Biblia. vének első fejezeteit tartalmazza Szent Jeromos bevezetőjével. Ezzel a 22. sorszámú ősnyomtatvány-töredék lett a Váci Egyházmegyei Könyvtár legrégebbi nyomtatványa. A könyvtár évente rendszeresen pályázik az NKA támoMa a világon összesen 49 teljes vagy közel teljes példány található a kétkötetes műből, valamint számos töredék. Magyarországon eddig négy fragmentum volt ismert: a Tudományos Akadémia papírtöredéke; továbbá az Országos Széchényi Könyvtár egy, és a Soproni Levéltár két pergamentöredéke. Ezekhez jött most a váci töredék, így összesen egy papír- és négy pergamentöredék van hazánkban. A töredék azonosításában és valódiságának bizonyításában egy német és egy amerikai Gutenberg-kutató volt segítségemre - mondotta el Boros István. - A két tudós: Fáik Eisermar (Berlin), a Gesamtkatalog der Wiegendrucke szerkesztője, valamint Eric White (Dallas, USA), a dallasi Bridwell Library kutatója, a 42 sorostöredékek szakértője. White besorolása szerint a magyarországi fragmentumok az ún. soproni csoportba tartoznak. Boros István szerint a váci töredék is megerősíti a kutatóknak azt a feltevését, hogy Gutenberg 42 soros Bibliájának Magyarországra is el kellett jutnia. ■ minket. Ez az első igehirdetés - görög szóval: kérügma amit évszázadokon keresztül továbbadtak az egymást követő keresztény nemzedékek. Ezen a húsvéti ünnepen mi is újra vállalni akarjuk ezt a keresztséget, a választ Isten meghívó szeretetére. Vállalni akarjuk azt, hogy az életünkkel mi is tanúságot teszünk Jézus Krisztusról, a Feltáma- dottról, a mi megváltó Istenünkről. Ezen az éjszakán ismét megáldjuk a vizet, és az elkövetkezendő hetekben ezzel a vízzel kereszteljük meg azokat, akik eljutottak a keresztség döntéséig, akár szüleik által, akár pedig felnőtt módon, a saját megtalált hitükkel. Ferenc pápánk - már egy éve, hogy átvette a szolgálatot XVI. Benedek pápától - szüntelen, újra és újra visszatér ahhoz a gondolathoz, hogy lépjünk ki a megszokott keretek közül, és vigyük el az evangélium örömét mindazokhoz, akik még nem találkoztak Isten meghívó szeretetével. „Vigyétek el az evangélium örömét!” Ez a mai éjszaka mindnyájunk számára azért fontos-, azért nagy ünnep, mert először nekünk kell újra átélni a feltámadott Krisztussal való találkozást az Ő élő Igéjében, az Eucharisztiában, hívő közösségünkben, a testvéreink között, hogy utána tovább tudjuk adni ezt az örömet. Külön szeretettel imádkozunk ma azokért a felnőtt testvéreinkért, akik a keresztség- hez a bérmálás szentségében akarnak a Szentiélektől meg- ! erősítést kérni. Velük együtt : mi is megújítjuk a keresztségi ; ígéretünket, és kérjük a • SzenÜélek Úristent, hogy az > életünk tükrözze a hitünket. : Az Isten szeretetébe vetett hitünket, és azt a meggyőződésünket, hogy az Úristen feladatot, küldetést adott nekünk. Örök életre szóló küldetést. Az élet erősebb a halálnál. Húsvéti ünneplésünknek ez a lényege. Erről szól a keresztsé- günk, és erről kell szóljon az életünk is! - mondotta homfliá- jában a megyéspüspök. ■ (A Szent Három Nap váci szertartásairól részletes összefoglalót lehet megtekinteni a Váci Egyházmegyei Televízióban: ktv.vacem.hu) NAGYMAROS yicill yen Btókrrwos t^!Y\aar»wos Az egyet lépő és a világjáró: szent mindkettő Szédülve szentté válni? Igen, lehetséges. Bár ha azt halljuk szent - a szeretet és a szenvedés biztosan eszünkbe jut, de a szédülés? Míg a holnap szentté avatandó két pápa egyike Így „ kezdett hozzá a dolog hoz". Hozták be a trónusán ülve, ahogy emberemlékezet óta a pápákat szokták; ő meg egyszercsak kijelentette, hogy - szédül ott fent a magasban. S legközelebb már a saját lábán jött be, a földön, mint bárki halandó. Mint, mondjuk, Szent Péter. Uram bocsá’, mint Jézus Krisztus. Mi, a mai nemzedék - legtöbbünk csak képről ismerheti a hatalmas termetű, örökmosolygó Roncalli pápát - már el sem tudjuk ezt kép zelnL hogy a pápát trónostul cipelik ki a nép közé. Egész máshoz vagyunk szokva: pápához a zsinagő gában; a repülőgépen,; a kórházban, golyóval a testében; Ausztráliában, koalamacit ölelgetve; afrikai fekete falvakban, kommunista fővárosokban, argentínai favelákban... XXIII. János még nem jutott el ■ezekre a helyekre. De ne feledjük, hogy ő tette meg az első lépést: le, a földre; ahová Isten teremtette az embert ■ Hogy tudnék messze menni, ha már itthon is szédülök? „Menjetek el az egész világra...” - mondta a mi IJrunk (Mk 16,15). II. János Pál bejárta a Földet, XXIII. János egy lépést tett mindössze. Mégis szent mindkettő. Mert a szentséget nem lépésben mérik. (mb) Szentté avatás élőben! Vasárnap 10 órától a Ferenc pápa által vezetett szentmisét és szentté avatási szertartást élő adásban, magyar nyelvű szakkommentálással közvetíti - a Vatikáni Televíziós Központ, a Bonum TV és az MTVA segítségével és hozzájárulásával - a Magyar Kurír videoportál oldala: http://katteka.hu
