Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-26 / 97. szám

2014. ÁPRILIS 26., SZOMBAT KOZELET Több idő általános vitára parlament Tíz bizottsági elnököt a kormánypárt, ötöt az ellenzék ad ■ ■ / A fideszes Rogán Antal tegnap bejelentette, hogy az új Országgyűlésben tizenöt bizottság dolgozik majd Kishantos: elutasították a keresetet a székesfehérvári Járás- bíróság három, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Köz­hasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédel- | mi perben kezdte meg a tár- I gyalást pénteken, ezek közül kettőnél elsőfokú ítéletet ho­zott, elutasította az új haszon­bérlők keresetét - közölte a Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya. A bíróság el­utasította a kereseteket, mert jogi álláspontjuk szerint a becsatolt okiratok igazolták: az új haszonbérlőknek tudo­másuk volt arról, hogy a ko­rábbi haszonbérlő nonprofit kft. nem adta vissza a perbeli földterületeket az államnak. ■ MTI Vasárnap tartják az Elet menetét VASÁRNAP DÉLUTÁN tartják az Élet menetét Budapesten, délelőtt pedig konferenciát rendeznek a holokauszt tör­ténetéről és „az Európában és Magyarországon növekvő antiszemitizmusról” - közöl­te az Élet Menete Alapítvány pénteken. Az Élet menete az Erzsébet híd pesti hídfőjétől indul, ahol beszédet mond Székhelyi József és Hegedűs D. Géza színművész. ■ MTI Idén is indul a Zöldsuli program idén negyedik alkalommal hirdeti meg Zöldsuli prog­ramját a Magyar Cetelem Bank, amelynek keretében egyenként 500 ezer forint támogatást kap 12 általános iskola udvaraik, zöld terüle­teik fejlesztésére, a gyerekek környezetének természetkö- zelibbé alakítására - közölte a hitelintézet. A kezdemé­nyezés célja, hogy erősítse az általános iskolások környe­zettudatos, felelős gondolko­dását. Keddig bármely hazai általános iskola benyújthatja pályázatát a programra. A nyertesek a kapott összeget a következő tanév elején hasz­nálhatják fel. ■ AS Megegyeztek a pártok az új parlamenti bizottsági struktú­ráról. Tizenöt bizottság alakul majd, amelyből ötöt vezethet az ellenzék. A bizottságoknak a májusban kezdődő parla­menti ciklusban az eddiginél sokkal nagyobb szerepük lesz. AS-összeállítás Az új parlamentben 15 bizott­ság dolgozik majd, amelyből ötöt vezethet az ellenzék - jelen­tette be a fideszes Rogán Antal a megbeszélések pénteki fordu­lója után. A nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja, ahogy a költségvetési bizottságé is, hagyományosan a legnagyobb ellenzéki párté. 2010-ben erről hosszabb vita folyt, hogy a szo­cialisták vagy a Jobbik kapja meg, most hamarabb döntöttek: a választási erősorrendnek és a hagyományoknak megfelelően mindkét bizottság élére az erő­sebb párt, vagyis az MSZP ad­hat elnököt. A Jobbik is két testületet ve­zethet majd, a kulturális, vala­mint a vállalkozásfejlesztési bi­zottságot. Utóbbi eredetileg nem szerepelt a Fidesz által javasolt 14 testület között, végül azon­ban ezt is felvették az állandó bizottságok közé. Ez a testület lesz illetékes munkahelyterem­téssel összefüggő kérdésekben is. A fenntartható fejlődés bi­zottságának LMP-s elnöke lesz, a többi bizottsági elnöki posztra a kormánypártok delegálnak képviselőt. A bizottságoknak a májusban kezdődő parlamenti ciklusban az eddiginél sokkal nagyobb szerepük lesz. A részletes viták ugyanis átkerülnek a plenáris ülésről erre a szintre. Amíg ko­rábban minden vitán két sza­kaszban futottak át - elsőképp MESTERHÁZY ATTILA MSZP-el- nök azt mondta, több bizottsá­gi posztot kaptak, mintamire számítottak, ennek megfele­lően gondolják újra a frakció­ban személyi javaslataikat. a jobbik nevében nyilatkozó Balczó Zoltán sikeresnek ítél­te, hogy a vállalkozásfejleszté­si és foglalkoztatáspolitikai,' valamint az oktatási és kultu­az általános vitában az eredeti javaslatot vitatták meg, majd a részletes vitában az ehhez beér­kezett módosító javaslatokat -, ezután a részletes vitával csak a témában illetékes bizottság tag­jainak kell foglalkozniuk. A jövőben először minden tör­vényjavaslat módosító indítvá­nyait egy kijelölt szakbizottság vitatja meg, de bármelyik másik bizottság is dönthet úgy, hogy saját hatáskörében tárgyal a tör­vényjavaslatról. A képviselők is kevesebbszer fognak szavazni. A módosító indítványokról kü­lön nem kell dönteniük, az meg­történik már a bizottságokban. A plenáris ülésen kétszer sza­rális bizottságjobbikos elnö­köt kap. SCHIFFER ANDRÁS, OZ LMP társelnöke meglepően konst­ruktívnak minősítette az egyeztetést, ahol az LMP a fenntartható fejlődés bizottsá­gának elnöki, a költségvetési, valamint a kulturális bizott­ságnak alelnöki posztját sze­rezte meg. vaznak csak, előbb a módosítók bizottsági összegzéséről, majd a törvényszöveg egészéről. Az általános vitákra több időt hagynak a képviselőknek, leg­alább hat napnak el kell telnie a benyújtás és a tárgyalás közt. Sürgős tárgyalást félévente hat­szor lehetne elrendelni kéthar­maddal, kivételes sürgős tár­gyalást pedig, amelyben már a benyújtás másnapján lehet sza­vazni, félévente négyszer, igaz, egyszerű többséggel. Az általá­nos vita alatt annyi változtatás lesz még, hogy két 15 perces felszólalás közt minden frakció egy-egy kétpercessel élhet csak. A függetlenek közül az elsőnek jelentkező szólalhat fel. Ennek az új házszabály elfogadásakor még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, most viszont, hogy a baloldal öt pártjából valószínű­leg négynek nem lesz frakciója. Májustól elvileg megszűnik az a lehetőség is, hogy a záró- szavazás előtti módosítókkal tel­jesen újraírják a törvényjavas­latot percekkel a szavazás előtt. Ezután csak a koherenciazavar vagy alkotmányellenesség ese­tén lehetne beadni utolsó pilla- natos módosítót. Nyolc listára lehet majd szavazni az EP-választáson aláírás A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvántartás­ba vette tegnapi ülésén A Haza Nem Eladó Mozgalom, az LMP, a Seres Mária Szövetségesei listáját a május 25-i európai parlamenti választásra. Mivel korábban már megtette ezt az MSZP, a Fidesz-KDNP, a Job­bik, az Együtt-PM és a DK lis­tájával, így nyolc lista szerepel majd a szavazólapon. A Bokros Lajos vezette Modern Magyar- ország Mozgalomnak, az Új Magyarország Pártnak és a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes aláírása, így ezen listák nyilvántartásba vé­telét visszautasították. A listákat kedden 16 óráig le­hetett bejelenteni, az NVB-nek három nap alatt kellett az ajánlások érvényességét ellen­őrizni. A szavazólapon szere­pel majd a jelölőszervezet (több esetén jelölőszervezetek) neve, rövidített neve, emblémája és a lista első öt jelöltjének a neve. Az NVB tegnap közel 92 millió forint bírságot szabott ki a határidőig vissza nem vitt ajánlóívek miatt. A testület 16 ügyben liozott határozatot, a szervezeteknek ívenként több mint 50 ezer forint bírságot kell befizetnie a Nemzeti Vá­lasztási Iroda számlájára. A legtöbbet, 38 millió forintot, az Összefogás Pártnak kell fi­zetnie 750 ajánlóív vissza nem vitele (akár elveszítették, ellop­ták), illetve határidőn túli visz- szavitele miatt. A legkeveseb­bet, mintegy 50 ezer forintot a Jobbiknak és a Magyarországi Cigányok Fórumának egy-egy le nem adott ív miatt. Az ösz- szes ajánlóívvel csak az MSZP tudott elszámolni. A parlamenti választás so­rán összegyűjtött ajánlóívek vissza nem vitele miatt több mint 1,8 milliárd forint bír­ság megfizetésére kötelezték az érintetteket. Az Együtt-PM tegnap nyilvános vitára hívta a listát állító valamennyi párt képviselőjét. ■ É. S. Elégedettek az ellenzékiek Kijelölték az orosz államhatárt a Krím és Ukrajna között agresszió Folytatódik a terrorellenes művelet Kelet-Ukrajnában - Oroszország elleni szankciókról egyeztetettek Folytatódik és a tervek szerint halad a terrorellenes művelet Ukrajna keleti részén - közöl­te tegnap Mihajlo Koval ukrán ügyvivő védelmi miniszter. A művelet második szakaszában a tervek szerint a Donyeck me­gye északi részén lévő Szlov- janszk városát teljesen bekerí­tik a biztonsági erők, ahol állí­tólag a szeparatisták kórházak­ban, óvodákban rendezkedtek be az ellenállásra. A városban tartózkodó „terroristákat” úgy akarják megsemmisíteni, hogy a békés lakosságnak ne essen bántódása, így nem akarják megrohamozni a várost. Dmitro Timcsuk ukrán ka­tonapolitikai szakértő szerint az orosz csapatok nem a terror­ellenes művelet újraindítása után jelentek meg Ukrajna dél­keleti határánál, hanem már jóval korábban oda vonták őket össze. Információi alapján az elmúlt három hét alatt a határ­tól 200 kilométeren belüli öve­zetben 150-200 tüzérségi esz­közt, csaknem 700 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 220-230 katonai légi járművet, továbbá körülbelül 50 ezer ka­tonát észleltek. Komolynak mi­nősítette annak esélyét, hogy az orosz haderő be fog hatolni Ukrajnába. Arszenyij Jacenyuk tegnap kijelentette, hogy végrehajtják az április 17-i genfi megállapo­o H O Ukrán ellenőrzőpont a Donyeck és Szlovjanszk közötti úton dásokat. Az ukrán miniszter- elnök Oroszországot egy egész Európát fenyegető ukrajnai ag­resszió előkészületeivel, vádol­ta. Szerinte nemzetközi bűn- cselekményt követ el Moszk­va azzal, hogy „terroristákat támogat” Ukrajna területén. „Készen állunk a harcra is, el­lenállunk Oroszországnak, ha az úgy dönt, hogy beavatkozik Ukrajnában” - hangoztatta Andrij Descsicja ukrán külügy­miniszter tegnap Prágában. Barack Obama amerikai és Francois Hollandé francia el­nök, Angela Merkel német kan­cellár, valamint David Came­ron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő felvetette újabb szankciók lehetőségét Orosz­országgal szemben - közölte tegnap a francia elnöki hivatal. Különböző brüsszeli források szerint az unióban az elmúlt napokban felgyorsult az Orosz­ország elleni gazdasági szank­ciós intézkedések tervezése. Előzetes vizsgálatot indít a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság a novembertől februárig, a kijevi tiltakozások kezdete és Viktor Janukovics elnök elmozdítása közötti idő­ben az Ukrajnában történtek feltárására. Az orosz Szövetsé­gi Migrációs Szolgálat tegnap közölte: kijelölték a Krím-félszi- get és Ukrajna között az orosz államhatárt. ■ É. S. F A * p 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom