Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-03 / 78. szám
2014. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 5 Rontja az orosz gazdasági teljesítményt az ukrán válság kilátások Lassú gazdasági növekedésre számít az orosz jegybank. Elvira Nabiullina, az orosz központi bank elnöke egy moszkvai konferencián arról beszélt: jelentős a kockázata, hogy 2014-ben 5 százalék felett lesz az infláció, magasabb, mint várták. Az infláció a rubel gyengülése miatt erősödött, ideiglenesen elérve az éves 6,64 százalékos szintet, de az év második felében már stabil lesz a mutató. A rubel gyengülését elsősorban az ukrajnai válság okozta, akárcsak a jelentős tőkekivonást: az első negyedévben Oroszországban meghaladja a 20 milliárd dollárt a külföldi tőkekiáramlás, emiatt a gazdasági J növekedés 1 százalék alatt lehet | 2014-ben. Elvira Nabiullina elmondta, hogy júniusig biztosan nem várható kamatcsökkentés, azaz marad a mostani 7 százalékos alapkamat. A jelenlegi piaci körülmények mellett a központi bank kitart a rubel árfolyamának sávos meghatározása mellett is, viszont a gazdasági helyzet stabilizálódása után folytatja az átállást a rugalmas rubelárfolyamok fele. Az orosz kormányzat valóban j bízhat a rubel erősödésében, mert szerdán az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov bejelentette, hogy a pénzügyminisztérium újrakezdi külföldi devizavásárlásait a következő napokban, hogy feltöltse devizatartalékait. A minisztérium március elején függesztette fel napi 3,5 milliárd rubel értékű devizavásárlásait a magas árfolyam-ingadozások miatt. ■ Nő az adósság UKRAJNA VÁRHATÓAN (I második félévben eurókötvényt bocsát ki - közölte a pénzügyminiszter. Olekszandr Slapak reményei szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más hitelezők segítenek majd abban, hogy az 5 éves lejáratú állampapír hozama „elfogadhatószintű”, 6-7 százalék legyen. A kormány várakozása szerint a GDP-arányos ukrán államadósság jelentősen nő, mert emelkedik a dollárban jegyzett tartozás. Az adósság jelenleg a GDP 42,9 százalékát teszi ki, ám az év végére 52,7 százalékra emelkedhet. Könnyítés a startupoknak innováció Hazánk is kreatív szereplője az applikációs piacnak Cséfalvay Zoltán a rendezvényen arról beszélt: még ősszel az Országgyűlés elé kerülhet egy Innovációs vállalkozásokat segítő csomag Adó- és adminisztrációs- teher-csökkentő csomagot ígért a startup cégeknek Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági stratégiai államtitkár. A budapesti Startup tavasz verseny megnyitóján a politikus a jövő üzletének minősítette az applikációs tevékenységet, amely szerinte az EU-ban és Magyarországon egyaránt rejtett forradalmat indított el a gazdáságban. Kocsi Margit Nagyszabású közép-kelet-eu- rópai startup verseny színtere volt Budapest tegnap, amelyen 26 startup vállalkozás vett részt a térség öt országából, Magyarország mellett Bulgáriából, Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára elmondta, hogy a kormány fontos feladatának tartja az induló innovatív vállalkozások fejlődésének és fejlesztéseinek támogatását, és úgy látja, hogy a társadalom is egyre jobban felfedezi és megismeri ezeknek a cégeknek a tevékenységét. Nem véletlen, hogy a többnapos Startup tavasz rendezvénysorozat szervezésébe tárcája mellett számos külföldi partner, hazai intézmény, szakmai szervezet és kezdeményezés - például a Nemzeti Innovációs Hivatal, a BudapestHub Munkacsoport - kapcsolódott be. „Rendkívül fontos ez a verseny, mert sokat elárul a fiatalok ambícióiról, terveiről, és azt bizonyítja, hogy ezek a pályájuk elején járó vállalkozók mindenképpen részt kívánnak venni a jövő üzletében” - nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán. Szerinte az elmúlt időszakban rejtett forradalom indult el a gazdaságban, amelynek a fő színtere az okostelefonokhoz és számítógépekhez fejlesztett alkalmazások piaca, és ahol a startup vállalkozások játszák a főszerepet az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. A startup tavasz verseny sztárjai közé tartozott egy magyar házisörfőző vállalkozás, amelynek tagjai előbb szeretnék Európát meghódítani, mint világhírnévre szert tenni. A BUDAPESTEN egymással vetélkedő fiatal vállalkozók különböző applikációk, idegenforgalmi, építőipari, Európában jelenleg mintegy 2 millióan dolgoznak az applikációs üzletben világhálós és mobilos alkalmazások kialakításán, 2018-ra már várhatóan 5 millióan lesznek. A piaci szegmens árbevétele az EU-ban 2013-ban 20 milliárd euró volt, öt év múlva pedig meghaladja a 60 milliárd eurót. „Már markánsan látszik, hogy Magyar- országon és Kelet-Közép Európában is van egy új generáció, akik helyet követelnek maguknak az évtized nagy üzletében, az applikációs gazdaságban. Globálisan az EU 42 százalékos részesedéssel kifejezetten jól áll ebben a versenyben, mert egyáltalán nem kerül az USA mögé, amelynek hasonló a mutatója. Cséfalvay Zoltán lapunknak adott nyilatkozatában azt is megerősítette, hogy még idén elektromos kereskedelmi, oktatási, optikusi, világítási és házi sörfőzési elgondolások, megoldások révén mérték össze tudásukat. A legjobb tíz vállalkozás májusban újabb tréningen vesz részt és eljut a Central European Startup Awards versenyére. ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az az adó- és adminisztrációs tehercsökkentő csomag, amely megkönnyíti az új, innovatív vállalkozások, a star- tupok, az ezekbe fektető cégek életét Magyarországon. Megjegyezte, hogy ezen kívül idén az inkubátor program, az spin-off ösztöndíj kezdeményezés, a nagyvállalatok és a startupok együttműködését előmozdítani hivatott nyitott laborok és a második technológiai inkubátorpályázat meghirdetése révén segítik az induló innovatív vállalkozásokat. A rendezvénysorozat, a kormányzati elkötelezettség az államtitkár meggyőződése szerint segít elérni azt a célt, hogy Budapest 2020-ra a térség startup központja legyen. Cséfalvay Zoltán úgy véli, hogy azért is fóhtos pénzt szánni és figyelni a startupok- ra, mert ők lesznek a magyar gazdaság főszereplői néhány év múlva és sokat elárulnak a globális fejlődési trendekről is. Cséfalvay Zoltán erre jó példaként említette, hogy „néhány napja találkoztam az egyik sikeres design startup cég vezetőjével, aki pár éve eldöntötte: termékeivel eljut Párizsba és New Yorkba, és ma már ott van.” Pillanatképek a vetélkedőről ■ B BB Rendelet a lakáscélú cafeteriáról A cégek 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, vagy lakásvásárlását - erről Varga Mihály, nemzet- gazdasági miniszter beszélt, miután aláírta az erről szóló rendeletet. A rendelkezést az idei adótörvényekkel együtt fogadták el még tavaly év végén, a végrehajtási rendelet a pontos feltételeket szabályozza. E szerint a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot, de legfeljebb a lakás vételárának vagy építési költségének harminc százalékát juttathatja adómentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze lakáshitelét. ■ VG Nőtt a külkereskedelem aktívuma a kivitel euróbán 3,1 százalékkal nőtt, a behozatal 0,2 százalékkal csökkent januárban az egy évvel korábbival összehasonlítva. Az exporttöbblet 482 millió euróra nőtt a tavaly januári 274 millióról - közölte szerdán kiadott részletes jelentésében a KSH. A március 12-én kiadott előzetes adatok még csak 2,8 százalékos export- növekedést és 0,1 százalékos importcsökkenést jeleztek, és kisebb, 461 millió eurós kivitelei többletet mutattak. ■ MTI Szabadkereskedelmet szeretne Peking Peking az Európai Unióval való hosszú távú gazdasági kapcsolatainak célkitűzései közé sorolja a kapcsolatok szorosabbá tételét és egy lehetséges szabadkereskedelmi megállapodást - derül ki egy szerdán kiadott kínai kormányzati jelentésből. Kína hosszú évek óta szeretné tető alá hozni a szabadkereskedelmi egyezményt, ez mégis csak Hszi Csin-ping elnök kedden végződő európai útján szerepelt először a hivatalosan megvitatott témák között. Az EU tagállamai megosztottak az egyezmény szükségességét illetően. Többen attól tartanak, ezzel olcsó kínai áruk árasztanák el az európai belső piacot. ■ MTI Magyar kereskedő cégek ukrajnai gázexportról tárgyalnak biztonság Monopolizált ukrán gázvásárlások - a mostaninál olcsóbban is juthatunk orosz importhoz Az ukrán Naftogaz ideiglenesen monopolizálja az Európai Unióból Ukrajnába érkező gázimportot, jelentette be a társaság elnöke, Andrij Kobol- jev. A gázt továbbra is ukrajnai magántársaságok importálják, de amit az EU-ból szereznek be, azt el kell adniuk a Naftogaznak. Az ideiglenes intézkedés addig él, amíg a kormány be nem vezet 20 százalékos külön áfát a magáncégek ezen importjára. Az érintett (back-haul, azaz a határon, beléptetés után azonnal a reexportált) gáz olyan aukciókból származik, amelyeken az ár alacsonyabb, mint amit a Naftogaz az orosz gázért fizet. Koboljev szerint az eddigi gyakorlat lehetőséget adott arra, hogy az importőrök az áfa nélkül behozott gázt áfával növelt áron adják tovább a belpiacon. A Naftogaz már beadta a különáfa bevezetésére vonatkozó javaslatát az ukrán pénzügyminisztériumnak. A kérdés azért időszerű, mert Ukrajnának április 1-től ugyanazt a magas árat kell fizetnie az orosz gázért, amely miatt már tavaly megérte az ukrán magáncégeknek az unióból gázt vásárolni. Tudomásunk szerint tavaly Lengyelországból két, Magyar- országról három kereskedő adott el gázt Ukrajnában. A Világgazdaság információi szerint jelenleg is tárgyalnak magyar kereskedők e lehetőségről Ukrajnában. Viszont tény hogy az innen eladott gáz árában (termelői és kereskedői oldalon is megjelenő) iparűzési adó miatt inkább a nem-magyar cégek élveznek elsőbbséget az Ukrajnának való eladásokban a magyar-ukrán határon. Egy másik értesülésünk szerint maga az MVM is beszállna az ukrán gázkiszállításokba, bár egy kereskedő felhívta lapunk figyelmét, hogy az MVM számára ezt tilt-, ja az importszerződése, aminek betartását élesen figyeli Ukrajna orosz gázimportja (milliárd köbméter) 2009 2010 2012 * Tervezett. VG-GRAFIKA FORRÁS: GAZPROM, VG a Gazprom. Az állami társaságnak az ukrán back-haul ügyletnél egyébként is van nagyobb feladata: gondoskodnia kell az ország gázellátásáról 2015 után, amikor lejár a ma érvényes hosszú távú importszerződésünk. Egyrészt nyilván újrakötheti (új formában) a meglévő hosszú távú Gazprom-szerződést, de módja van arra is, hogy a jelenleginél kisebb mennyiséget, jobb feltételekkel szerezzen be a Gazpromtól. „Ezt meg is teheti” - mondta lapunknak egy európai energiakereskedő cég vezetője - „az MVM ugyanis messze nem szorul rá annyira az orosz importra, amennyire az a köztudatba beivódott.” Magyarázata szerint Európában nagyon sok olajcég (BP, Shell) keres vevőt az Oroszországban termelt gázára. Ha például az MVM az ausztriai gázkereskedelmi ponton (VTP) három évre vagy hosszabb időre olyan árajánlatokat kér, amelyekben a gáz árát a hollandiai TTF gáztőzsdééhez kötik, olcsóbban jut gázhoz, mint az orosz értékesítési csatornán át, és csökkenne a Gazpromtól való függés is. A TTF-é egy gázpiacon kialakult ár, míg a Gazpromé olajképlet alapú. ■ B. Horváth Lilla 1 *• r *
