Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-24 / 95. szám

2014. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK eletmod - Egészség 9 Tavaszi kockázatok és veszélyek védekezés Pollenek, csípések, allergia - megelőzni és elkerülni Süt a nap, melegszik az idő, irány a természet! De vi­gyázzunk, nehogy a kezdeti lelkesedés rosszra forduljon: csípések, viszketés, rosszabb esetben súlyosabb allergiás tünetek. Egy kis körültekin­tés, némi előrelátás és a meg­felelő óvintézkedések esetén nyugodtan élvezhetjük eze­ket a szép napokat. AS-összeállítás Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány tájékoztató tevé­kenységével szeretné elérni, hogy se az allergia, se a kullan­csok, se egyéb ízeltlábúak ne szeghessék kedvünket, ha egy kis természetjárásra vállalko­zunk. Amennyire lehet, viszke­tés, orrfolyás és könnyezés nél­kül vészeljük át a pollenterhel- tebb hónapokat. 100 százalékos védelem természetesen nincs, azonban sokat segíthetünk magunkon, ha néhány dologra odafigyelünk. „A tavasz amel­lett, hogy öröm a hosszú téli hó­napok után, sokak számára ne­héz időszak is lehet. A pollen­allergia, a csípések, a nehezen eltávolítható kullancsok - ame­lyek különösen veszélyesek - mind-mind kellő tájékozott­ságot és odafigyelést igényel­nek a kellemetlen pillanatok, sőt, az életveszélyes helyzetek elkerülése érdekében” - mond­ja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alel- nöke, mentőorvos. Tavasszal leginkább a nyír­fa, a kőris, a fűz, a platán és a Kellemetlen tünetek A kirándulások után rengeteg kártékony és kéretlen pollent cipelhetünk haza, így nem árt, ha megmossuk a hajunkat pázsitfűfélék pollenjei keserít­hetik életünket. Ha hosszabb időt töltünk a természetben, utána minden­képpen mossunk hajat, hiszen ha minket nem is feltétlenül érint, szeretteinknek temérdek kártékony és kéretlen pollent vihetünk haza. Ha allergiásak vagyunk a pollenre, a gyógy­szerek mellett az étkezéseknél is segíthetünk magunkon: a hagyma, a csalán, a papsajt és a chili paprika kivonata jó ha­tással lehet az allergiára. Emellett egyes krémek, mint a vazelin vagy a speciális orr- cseppek blokkolhatják az orrjá­ratokba kerülő pollenek tovább­jutását, megóvva ezzel szer­vezetünket. A hagyományos allergiás reakciók mellett, mint az amúgy is kellemetlen orr­folyás, viszketés, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az egyik legveszélyesebb aller­giás tünet méhcsípés esetén a gégeödéma. Ilyenkor a gége megduzzad, elzárja a levegő útját, és akár fulladáshoz is ve­zethet. Hogy mit tehetünk, ha a baj már megtörtént? Az első és sokszor sokkal komolyabbra is fordulhat a dolog, mint gondol­nánk. A folyamatos orrfolyás például zavarhat az alvásban, így nem tudjuk kipihenni ma­gunkat, ezért nem árt, ha in­kább megelőzünk és orvossal konzultálunk. A jó idő nem csak a pollenek elszaporodásának kedvez, ha­nem az ébredező ízeltlábúak aktivitási szintjét is emeli. Előkerülnek a pókok, a kullan­csok és az egyébként hasznos méhek is. Utóbbiak a csípésük­re allergiásoknak nagy bajt je­lenthetnek, ugyanis az úgyne­vezett anafilaxiás sokk, gyak­ran az ő számlájukra írható. Ilyenkor az immunrendszer olyan túlzott reakciót produ­kál, mely hatására a szervezet sokkos állapotba kerül. A vér­nyomás leesik, légzési és ke­ringési problémák lépnek fel, legfontosabb a lélekjelenlét és a mentők hívása. Amíg a szak­szerű segítség megérkezik, ad­dig a kalciumampulla lehet a megoldás. Ha valaki allergiás, fontos, hogy mindig magánál tartsa. és néhány percen belül akár szervkárosodás vagy halál is lehet az eset vége. Gyakoribb veszély, hiszen mindenkit érinthet, a kullancscsípés. „A kullancsok nem allergizál- nak, csípésük csupán enyhe bőrreakciót vált ki, és az el­vakarás, elfertőződés sem iga­zán jellemző, azonban súlyos betegségekkel fertőzhetnek meg” - mondja a mentőorvos. A régi népi bölcsesség, misze­rint a legcélravezetőbb az állat megfullasztása némi krémmel vagy olajjal, ma már nem tar­tozik a legtámogatottabb mód­szerek közé. A lehető leggyorsabban cse­lekedjünk: csipeszt ragadva - és ügyelve arra, hogy az álla­tot lehetőleg a fejénél ragadjuk meg - egy mozdulattal ránt­suk ki. Orvoshoz menni nem muszáj, hiszen szakértelem nem, csak elszántság és hatá­rozottság szükséges a művelet végrehajtásához. Fontos azon­ban, hogy a kullancs kiszedése során tilos csavargatni, szét­roncsolni a testét vagy durván rángatni. Nem a kullancsot sajnáljuk, hanem ilyenkor visz- szaöklendezheti az esetlegesen fertőzött béltartalmát, vagy az állat sérülésével a sebbe kerül­Nem veszélyesek a pókok hazánkban, bár nem élnek iga­zán veszélyes pókok, azért né­hány szót mégis érdemes ejteni róluk is. Szervezetünk reakciója eltérő lehet attól függően, hogy milyen pók csíp meg minket. Az enyhe viszketéstől egészen az elkékülő gennyes duzzanatig sok mindennel szembesülhe­tünk. A kalcium itt is hasznos lehet, illetve a hideg vizes pqko- lás. Ha mindez kevésnek bizo­nyul, mert mérettől függetlenül a csípés helye bekeményedik, elkékül vagy gennyessé válik, akkor egy percig sem szabad habozni, irány az orvos. hetnek veszélyes kórokozók. Ha a kullancs egy része mégis beszakadna a szúrás helyén, akkor azért érdemes orvoshoz fordulni. A legjobb orvoslás mindig a megelőzés. Ha kirándulni in­dulunk, megfelelően öltözzünk fel, ne hagyjunk túl sok táma­dási felületet magunkon. Hasz­náljunk kullancsriasztót, és figyeljük a tájékoztatókat, ame­lyek felhívják figyelmünket a fokozottan veszélyes helyekre és időszakokra. Fulladást okozhat a gégeödéma A vércsoporttól is függ, kiújul-e a prosztatarak A tokiói Orvosi Egyetem tu­dósai először írták le, hogy a vércsoportnak szerepe lehet a prosztatarák kiújulásában. Kutatásukban kimutatták, hogy a 0 vércsoportú fér­fiaknál sebészi beavatkozást követően messze kisebb a daganatos betegség ismételt megjelenésének valószínűsé­ge, az A vércsoportnál viszont 35 százalékkal nagyobb az esélye, hogy újfent kialakul a prosztatarák. ■ Járványokhoz vezethet az oltásellenesség A világon évente 2-3 millió gyermek élete lenne meg­menthető védőoltásokkal, öt gyerekből még mindig csak egy részesül megfelelő im- munizációban. Európában az évi 10,7 millió újszülöttből 650 ezer kicsi nem kapja meg egy éves koráig a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcina mindhárom dózisát - derült ki a WHO adataiból. Magyarországon sokkal jobb a helyzet: 2002 óta senki sem betegedett meg kanyaróban. 2013-ban egy külföldről importált, la­boratóriumi vizsgálattal is megerősített kanyaró meg­betegedést diagnosztizáltak, míg rubeolát egyet sem. ■ Angliában hatékony a kevesebb sót kampány a sófogyasztás visszafogása fontos szerepet játszik abban, hogy „zuhan” a szívbetegség miatti elhalálozások száma Nagy-Britanniában - állapítot­ták meg brit kutatók. 2003 és 2011 között a sófogyasztás 15 százalékkal csökkent Angliá­ban, miközben a szívbetegsé­gek és stroke nyomán fellépő halálesetek száma 40 száza­lékkal esett vissza, mutatták ki. A szakemberek szerint a vizsgált időszakban csökkent a betegek vérnyomása. ■ Kevesebb ső, erősebb szív Agyunk dönti el, mire figyelünk igazán gondolkodásmód Elménk önállóan válogatja ki a jó és rossz tényeket Napi negyedóra mozgás. - evekkel hosszabb elet? Az emberi agy igen hatékony a jövőre vonatkozó jó hírek ki­választásában. A szakemberek úgy vélik, ez lehet az egyik oka annak, hogy az optimisták megőrzik pozitív szemléletmód­jukat, egyesek pedig képesek bármilyen negatív lehetőséget gyakorlatilag teljesen kizárni a gondolkodásukból - és ez javuk­ra válik. A kutatók úgy találták, hogy a vizsgálatba bevont emberek 80 százaléka optimista volt még akkor is, ha nem így címkézte önmagát. A tesztben részt ve­vőket először kikérdezték ar­ról, hogy nyolcvan különböző esemény megítélésük szerint mekkora valószínűséggel eshet meg velük. A következő lépés­ben elmondták nekik, hogy a tapasztalatok alapján milyen va­lószínűséggel fordulnak elő ezek az esetek, és ezek ismeretében pontozták újra saját esélyeiket. A második és harmadik szakasz közben a résztvevők agyi akti­vitását szkenneléssel követték a kutatók. Amikor a hír - azaz a becslés, amelyet hallott az ön­kéntes - kedvező volt, akkor az agy hibafeldolgozásban közre­működő részének, frontális lebe­nyének aktivitása jóval nagyobb volt. A kedvezőtlen információk hallatán a leginkább optimista embereknél volt a legkisebb ez az aktivitás, és a legkevésbé de­rűlátóknál a legnagyobb. ■ I — c os w o f­£ Kedvező hír hallatára az agy hibafeldolgozó része aktívabb lesz Régebben úgy tartották, hogy minél többet edz valaki, annál egészségesebb és hosszabb élet­re számíthat. Mára azonban ez a tézis megdőlni látszik. Szakértők vizsgálatai arra derítettek fényt, hogy míg a rövid, napi két-három alkalommal végzett, negyedórá­nyi mozgás 4 százalékkal csök­kenti a korai elhalálozás esélyét, a napi 100 percnyi, megfeszített edzésnél már nem mutatható ki ilyen előny. A rendszeres test­mozgás a rák ellen is védi az em­beri szervezetet. Tajvanon négy- százezer ember bevonásával végeztek felmérést 1996-2008 között, és kiderült, már az első 15 percnyi mozgás is 1 százalék­kal csökkenti a daganatos beteg­ség kialakulásának esélyét. Az átlagosan 20 éves tesztalanyokat csoportokra osztották attól füg­gően, hetente mennyi testmoz­gást végeztek, így alakították ki az „inaktív”, az „alacsony”, a „kö­zepes”, a „magas” és a „nagyon magas" jelzésű csapatokat. Ki­derült, hogy az addig egyáltalán nem vagy nagyon keveset mozgó emberek esetében igazán kiugró az eredmény: már napi 15 perc­nyi mozgás elég volt ehhez. Nagy-Britanniában már nem csupán a felnőtteket próbálják rá­venni a napi rendszeres testmoz­gásra, de a szülőket is arra biz­tatják, hogy gyermeküket már egészen kicsi korban szoktassák rá a sporttevékenységekre. ■ \ A ft i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom