Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-31 / 75. szám
6 GAZDASAG 2014. MÁRCIUS 31, HÉTFŐ Válságmenedzselés a kórházaknál velkey györgy: „Szégyenletesen alacsonyak az ügyeleti díjak” Velkey György szerint életbevágóan fontos volt a béremelés az egészségügyi ágazatban, ám folytatni kell a szakma bizalmának fenntartásáért A munkanélküliek fele több mint egy évig keres állást foglalkoztatás A februárig tartó negyedévben 379 ezerre csökkent a munkanélküliek száma - derült ki a KSH felméréséből. Egy év alatt 3 százalékponttal, 8,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami elsősorban a közmunkaprogram felfutásának hatása. A munkaügyi hivatal ugyanakkor 444 ezer álláskeresőről tudott február végén. Az időszakban a foglalkoztatottak száma egy év alatt 236 ezerrel, 4 millió 53 ezer főre nőtt. Jelenleg 200 ezer körül lehet a közmunkások létszáma, míg egy évvel korábban nem érte el az 50 ezret. A téli közfoglalkozatás keretében megvalósuló oktatás érdemben csökkentette a munkanélküliséget, tavasz- szal pedig az idénymunkák segíthetik a ráta alacsonyabban tartását. A KSH statisztikái szerint az elmúlt hónapokban egyre több közfoglalkoztatott dolgozik a nonprofit szervezeteknél és a vállalatoknál is. Az egy évnél kevesebb ideje külföldön dolgozók száma 100 ezer körül mozog. A munkanélküliek ugyanakkor továbbra is nagyon nehezen kapnak állást, 52 százalékuk több mint egy éve nem talál munkát. A munkakeresés átlagos időtartama 18,9 hónap volt, ami az előző havi 19,3-ról csökkent. A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint a munkanélküliségi 9 százalék alatt maradhat idén és jövőre is. A konjunktúra helyreállása után a versenyszféra létszáma is fokozatosan emelkedik. A jegybank úgy látja, hogy folytatódhat a részmunkaidős foglalkoztatás térnyerése. ■ H. J. A munkanélküliség alakulása (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Az elmúlt négy évben számos előrelépés történt az egészségügyben, az infrastrukturális beruházások nyomán például sokat javult az ellátás színvonala, a kórházak biztonságos működéséhez szükséges finanszírozás továbbra sem megoldott, ami miatt továbbra is folyamatos válságmenedzselésre kényszerülnek a kórházvezetők. Többek között erről beszélt a Magyar Kórházszövetség jövő heti közgyűlése előtt a Világgazdaságnak Velkey György elnök. Haiman Éva Bár a kórházi rendszer állami fenntartásának kialakítása jelentős adminisztratív és szakmai terhet jelentett az intézmények számára, és az adminisztratív feladatok ma is eltúlzottak, a heterogén és sokszor ellentétes érdekeket képviselő önkormányzati fenntartásnál hatékonyabb működést biztosíthat a központi irányítás - állítja a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint a központosított közbeszerzés rendszere ugyan lassan alakult ki, de az utolsó egy év eredményei kecsegtetőek. Ám ő is úgy látja, szükség lenne a kórházi beszerzések kontrollált decentralizációjára, az országos, térségi és kórházi szintű kompetenciák pontosabb meghatározására. „A kórházak végzik az aktív fekvőbeteg ellátás teljes egészét és a járóbeteg-ellátás 70 százalékát. Ezért jelentős előrelépésnek tartom, hogy meghatározták az egyes szakmákhoz kötött kapacitásokat, valamint azt, hogy melyik intézmény milyen súlyosságú betegek ellátására hivatott” - mondta. A széleskörű szakmai és kórházvezetői egyeztetések során kialakított új rendszer eredményeként Velkey György szerint immár minden beteg tudhatja, hogy betegsége súlyosságától függően hol kapja meg az ellátást. Ezen a téren érdemi változásnak tartja, hogy az úgynevezett betegutakat, tehát a beutalási és betegellátási rendet, nem a közigazgatási határok mentén, hanem a közlekedési lehetőségek és a betegek szokásos útjai szerint létrehozott egészségügyi térségek rendszerében alakították ki. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a kórházi ellátások színvonala az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően sokat javult. Az uniós fejlesztéseknél ugyanakkor a vidéki kórházak jelentős előnyhöz jutottak, ezért a budapesti és Pest megyei intézmények szélesebb körű felújítására is meg kell találni a forrást. Hozzátette: a finanszírozási rendszer súlyos hibája, hogy az uniós fejlesztésekből egyébként is kieső kórházak számára alig biztosít anyagiakat amortizációpótlásra. Gyermek intenzív gyógyászként Velkey György különösen fontosnak tartja, hogy hosszú évtizedek után megvalósulhatott a perinatalis intenzív centrumok műszer- és infrastruktúra fejlesztése. Ez, mint fogalmazott, a hazai magas koraszülött arány és az emiatt még mindig javítható csecsemőhalandóság miatt igen lényeges. Ahogyan a hiányszakma-pótlékok bevezetése is például az aneszteziológia-intenzív terápia, a pszichiátria, a radiológia, vagy éppen a csecsemő-és gyermekgyógyászat területén annak érdekében, hogy enyhítsék az egyre feszítőbb szakemberhiányt. „Az emberi erőforrások megerősítésére hozott intézkedéseket”, így a hiányszakma-pótlékok mellett főként a kétlépcsős béremelést Velkey György „életbevágóan fontosnak” nevezte, különösen, mert ezekkel mérsékelni tudták a fiatal orvosok elvándorlását. Hozzátette Nőtt az adósság A kórházak elvileg tavaly év végéig használhatták volna fel a részleges adósságkonszolidációra kapott 33 milliárd forintot, ám úgy tűnik, a pénzt nem költötték el maradéktalanul 2013-ban. Az eladósodást sem sikerült megállítani az egészségügyben: intézmények 2014 február végén 56 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt. Ez pedig alig marad el a konszolidáció előtti, tavaly október végi kereken 60 milliárd forinttól. ugyanakkor: a fizetésrendezést módszeresen és kiszámíthatóan kell folytatni ahhoz, hogy a bizalom tartósan megmaradjon, illetve erősödjön. A gazdasági és műszaki személyzet bérrendezését is meg kell kezdeni, az úgynevezett mozgóbérek rendezése viszont sürgős feladat a Kórházszövetség első embere szerint, mert például az ügyeletekért „szégyenletesen alacsony díjat kapnak az ellátók”. A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy látja: a számos pozitívum ellenére a kórházak biztonságos működtetéséhez szükséges finanszírozás ma sem megoldott, „a betegségek ellátása után kapott biztosítói térítési díjak messze alacsonyabbak még a visegrádi országok díjtételeinél is”. Ezért a kórházigazgatók továbbra is folyamatos válságmenedzselésre kényszerülnek, ami több évtized után immár jelentős motivációhiányhoz és sokszor kiégési szindrómához vezet - fogalmazott Velkey György. Nem titkolta: a dologi költségekre, vagyis az intézmények működtetésére fordítható keret folyamatos csökkenése miatt mindennapossá vált, hogy a kórházigazgatók alkudozni kényszerülnek a gyógyszerbeszállítókkal annak érdekében, hogy biztosítani tudják a napi gyógyszerszükségletet. Mint mondta, a késedelmes fizetések és ennek következtében kialakuló eladósodás miatt a közbeszerzések során kialkudott jó árak is veszélybe kerülhetnek. „Sajnos sokszor a fizetési sor végére kerülnek az élelmiszereket és más közhasznú termékeket forgalmazó kisvállalkozók, ami a helyi iparpolitikai szempontok szempontjából is hátrányos” - tette hozzá. Velkey György szerint mindezek miatt mára elodázhatatlanná vált a finanszírozás felülvizsgálata, valamint az, hogy minden egyes kórház esetében a rá szabott feladattal arányosan határozzák meg a finanszírozás keretét jelentő teljesít mény volu men-korlátokat. Ez irányba, mint mondta, végre már tapasztalható elmozdulás, ugyanakkor a kórházak és a szakrendelők által nyújtott ellátást is teljes mértékben harmonizálni kellene, a szükséges és lehetséges kórházi integrációkat végrehajtani annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen az ellátórendszer. Stabil kilátást kapott Magyarország az S&P-től ERŐSÖDÉS A forint másfél hónapos csúcsra kapaszkodott az euróval szemben A Standard & Poor’s már nem fenyegeti további leminősítéssel Magyarországot, miután pénteken a korábbi negatívról stabilra javította az adósbesorolást. Az S&P egyúttal megerősítette a „BB” osztályzatot, ami két szinttel marad el a befektetésre ajánlott kategóriától. A hitelminősítő gyorsabb gazdasági növekedést és csökkenő adóságot vetít előre, és úgy látják, a deficit is a GDP 3 százaléka alatt marad. Az S&P akkor minősíti fel az országot, ha beruházásösztönző lépéseket és szerkezeti reformokat hajt végre a kormány. A döntést követően a forint pénteken közel egy százalékkal előrösödött, és 308-as szint alatt is járt az euróval szemben, ami másfél hónapos csúcs. Az S&P újra felidézte, hogy véleménye szerint a kormány gyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, amikor beavatkozott a Magyar Nemzeti Bank, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács működésébe. Azt is megemlítik, hogy az új választási rendszer a jelenlegi kormánynak kedvez. A három nagy hitelminősítő éppen az intézményi környezet romlása miatt vágta a befektetésre nem ajánlott kategóriába Magyarországot 2011 végén és 2012 elején. A kiszámíthatatlannak vélt gazdaságpolitika és a végtörlesztés is szerepet játszott az adós- minősítés akkori rontásában. A Iryna Ivaschenko tárgyalt az IMF nevében Magyarországgal jegybanktörvénnyel kapcsolatos viták és az IMF-tárgyalások bizonytalanságai miatt a hitelminősítők úgy ítélték meg, hogy többé nem ajánlják befektetésre az országot, hiába gondolta azt az akkor Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az IMF-tárgyalások újrakezdésével elkerülhető a „bóvli”. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi Heti Válasznak úgy vélte, a választások után kikerülhet az ország a befektetésre nem ajánlott kategóriából. Szakértők ezzel szemben úgy tartják, erre még legalább egy évet várni kell. „Magyarország leghamarabb 2015 első negyedévében kerülhet ki a bóvli kategóriából” - mondta a Világ- gazdaságnak Németh Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza szerint először a Moody’s és a Fitch minősítheti fel az országot, és az S&P lehet az utolsó, akinél kikerülünk a bóvliból. A Moody’s és a Fitch egy szinttel tartja a befektetési sáv alatt az országot, előbbi a további leminősí- tésre utaló negatív, utóbbi stabil kilátással. „Ha befektetésre ajánlott kategóriába kerül az ország, akkor 70-100 bázisponttal csökkenhetne a kockázati prémium” - véli Németh Dávid. „Ez a bank- rendszer hittelezését is segíthetné, és magasabb kockázatot vállalhatnak a pénzintézetek” - tette hozzá. ■ H. J.
