Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-29 / 74. szám
KOZELET A bűvös kocka születése 40. évfordulóján Rubik Ernővel (fotónk) ebédelt Jósé Manuel Barro- so, az Európai Bizottság elnöke, aki időtlen játéknak nevezte a kockát, amely az európai találékony- 5^ 4Mt 1 ság, a győzedelmeskedő intelligencia ikonikus jelképévé vált világszerte. Átbeszélték, miként lehet a műszaki, tudományos, mérnöki és matematikai pályákat vonzóbbá tenni a fiataloknak. ^ HÍRSÁV Ipsos: 900 ezren is másra szavazhatnak az április 6-i választáson akár 900 ezren is másra szavazhatnak, mert a voksolás előtti napokban megváltoztatják a véleményüket. A Fidesz szavazótábora a leginkább elkötelezett, az LMP-é a legkevésbé - áll a Szonda Ipsos friss felmérésében. A Fidesznek 2,6 millió választója közül 66 százaléknyian teljesen biztosak a döntésükben, de van 250 ezer Fidesz-sza- vazó, aki esetleg a Jobbikra voksolna, 75 ezren pedig az LMP-re. ■ MTI Moszkva felmondja a hadiflotta-szerződést MOSZKVA FELMONDJA az OrOSZ fekete-tengeri hadiflotta ál- lomásoztatásáról a megállapodásokat. A Fekete-tengeri Flotta megosztásáról 1997- ben aláírt egyezményről és az orosz hadiflotta krími státusának, ott tartózkodásának feltételeiről jegyzett harkivi megállapodásról van szó. Oroszország Fekete-tengeri flottája amúgy több mint 30 hadi- és biztosító hajóval „erősít”, ezek korábban az ukránokhoz tartoztak. ■ MTI Jens Stoltenberg lesz az új NATO-főtitkár az észak-atlanti Tanács tegnap úgy döntött, Jens Stolten- berget nevezi ki a NATO főtitkárának és az Észak-Atlanti Tanács elnökének Anders Fogh Rasmussen utódául. Ra- mussen 2009. augusztus 1. óta főtitkár, megbízatását legutóbb idén szeptember 30-ig hosszabbították meg. ■ MTI Jens Stoltenberg Hiányt növelő partigeretek voks 2014 Egyszerre ígér az ellenzék adócsökkentést és kiadásnövelést Mennyire növelnék a pártok választási ígéretei jövőre a költségvetési hiányt? (százalék) DK Együtt-PM LMP MSZP Jobbik 4,0 6,0 | 7.6 8,4 Feltételezett ,. alappálya FORRÁS: KÖLTSÉGVETÉSI FELELŐSSÉGI INTÉZET Martin József Péter, Romhányi Balázs, a tanulmány készítői, és Bőd Péter Ákos egyetemi tanár, aki szakértőként védnöke volt a kutatásnak Alaposan megnövelnék a költségvetési hiányt, sok esetben pedig az államadósság mértékét a pártok választásra készített gazdasági programjai, már ha egyáltalán készítettek ilyet. Éber Sándor A Kormányváltást alkotó pártok, az LMP és a Jobbik választási programjai egyszerre ígérnek adócsökkentést és kiadásnövelést, így egyértelműen növelnék a költségvetés hiányát - áll a Transparency International Magyarország (TI) és a Költség- vetési Felelősségi Intézet (KFIB) tanulmányában. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezető igazgatója elmondta, miután a pártok a büdzséből többet adnának, de kevesebb pénzt szednének be. Például a DK vagy az Együtt-PM programjának megvalósulása esetén jövőre 4 és 6 százalék lenne a hiány. Az LMP programja 7,6, az MSZP-é 8,4 százalékra, míg a Jobbik programja 12 százalékra növelné a deficitet. A KFIB számításai szerint ha nem változtatnak a jogszabályokon, továbbá a nyugdíjon, a család- támogatásokon, a munkanélküli segélyen és a táppénzen kívül a kiadások csak az inflációval emelkednének, akkor egy alappálya esetén idén 3,5, 2015-ben 3,1 százalék lenne a deficit. A legoptimistább forgatókönyvek legfeljebb 2,5 százalékos növekedéssel számolnak. Az ellenzéki programok alapján egyre aktívabb lenne az állam, ami kiszorítaná a magángazdaságot. A DK, az MSZP és az Együtt-PM programjának megvalósulása esetén a magánszektor gazdasági teljesítménye a 2014-2017 években az alappályánál csak enyhén gyorsabban, a Jobbik és az LMP esetében az alappályánál lényegesen lassabban növekedne. Romhányi Balázs szea transparency International (TI) elemzése szerint Magyarország kormányai a rendszerváltás óta igen gyenge korrupció elleni teljesítményt nyújtottak. Máraz MSZP/SZDSZ-kormányzás időszakára (2002-2010) intézményesült a korrupció, amit a jelenlegi kormány azzal tetézett, hogy a hatalmát korlátozni hivatott fékek és ellensúlyok rendszerét rint így kizárható lenne, hogy a magángazdaság növekedése ellensúlyozni tudná a várhatóan nagyobb hiányt, vagyis 2015 és 2017 között nőne az államadósság. Három év múlva az MSZP programja 89 (a Jobbik 88, az LMP 87) százalékra vinné fel az államadósságot. Összesítve: az ellenzéki pártok 1 százalék GDP-növekedésért 2 százalék adósságráta-emelkedést is hajlandóak lennének tolerálni. A KFIB forintosította a pártok ígéreteit: a legoptimistább esetben is a Jobbik tervei minimum 2 432 milliárddal, az MSZP-é 1 532, az LMP-é 1 275, az Együtt-PM-é 619, míg a DK-é 150 milliárd forinttal terhelnék szétzilálta, a jogalkotást a napi hatalmi érdekek alá rendelte. „Mindennek az a következménye, hogy a közpolitika és az állami intézményrendszer átláthatósága ma Magyarországon siralmas, az állami rendszer pedig nem képes ellenállni a korrupciónak, ami intézményesült már sok évvel ezelőtt” - emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. meg a jelenlegi alappályához viszonyítva a jövő évi büdzsét. A vizsgálat a március 27-ig közzétett választási programok alapján készült, üyet a Fidesz-KDNP nem készített (kivéve egy 10 pontos tízpontos szlogenszerű gazdasági elképzelést), így ennek ígéreteit nem tudták elemezni. A Kormányváltásnak sem készült el programja, ezért az együttműködést alkotó pártokéit nézték meg. A vizsgált pártprogramok összesen több mint 500 ígéretet tartalmaznak, ezeknek több mint felét tudták beárazni egy alappályához viszonyítva. Bőd Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász- professzora szerint a pártok nem a kormányzást előkészítő felelős programokon dolgoznak, hanem kizárólag a vélt választói akaratnak kívánnak megfelelni, a választó pedig azt szeretné hallani, hogy az állam gondoskodik róla. Szalai Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának docense úgy vélte: a racionáüs választók nem pártprogramok alapján választanak és amíg ilyenek a programok, addig jobb is, hogy így van, mivel így nem a demagóg ígéretek jelennek meg. EU-munkavállalás: mást mutat a valóság, mint amit a közvelekedés hisz Brüsszel Nagyon nagy a szakadék az unión belüli vándorlás tényleges léptéke és hatása, s aközött, hogy erről milyen kép alakult ki a közvéleményben - közölte pénteken Andor László illetékes uniós biztos. Úgy véli, főleg Nagy-Britanniában, de más nyugat-európai országokban is, a bulvársajtó azt sulykolja, hogy a kelet-európaiak elözönlötték az országot. Elmondta: ebben a kérdésben gyakran azonos megítélés alá esik Románia és Bulgária, holott a két ország nem tartozik egy kategóriába, Szófia jóval több eredményt tud felmutatni, mint Bukarest, és egyrészt ezért is Romániából a legjelentősebb az elvándorlás. A biztos arra is kitért, hogy a problémaként érzékelt bevándorlás mindazonáltal ráirányítja a nyugati közvélemény figyelmét a kevésbé fejlett országok helyzetére, kezdenek jobban figyelni arra, milyenek az életkörülmények a 2004 után csatlakozott országokban. Andor úgy véü, bizonyos szempontból túlzottak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy a strukturális alapokból mit lehet megvalósítani, miközben a nettó befizető tagállamok elérték, hogy az EU költségvetése ne csak reálértéken, hanem nominálisan is csökkenjen. Andor úgy vélte, a bulvársajtó a fő politikai erőket is nyomás alá helyezi, így ők is próbálnak megfelelni a közvélemény felkorbácsolt elvárásainak, miközben a tények egyértelműen azt mutatják, az uniós bevándorlók foglalkoztatottsága magasabb, és az ellátórendszerek nettó befizetői. Ugyanakkor a fogadó országok adott esetben haza is küldhetnek valakit, ha úgy ítélik meg, hogy csak terhet jelent az adott ország szociális ellátórendszerére. Fél évnél tovább csak az maradhat egy uniós országban, akinek ott munkahelye van, vagy aki hozzátartozója valakinek, aki ott dolgozik, illetve azok, akiknek az a szokásos tartózkodási helye - fejtette ki. ■ MTI Siralmas átláthatóság, tartós korrupciós jelenség Súlyos jogsértésekkor sem nagyon mernek panaszt tenni kézenfogva esettanulmány Az értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos emberek a legkiszolgáltatottabbak Hátrányos megkülönböztetés ért egy Down-szindrómás kislányt, aki egy minősítést alapján integráltan, más gyerekkel is együtt nevelhető. Egy óvodavezető ugyanis megakadályozta, hogy tovább haladhasson saját csoportjában az iskola előkészítés feladatait is végző nagycsoportba. Az óvodába csak napi három órát engedték bent lenni a gyereket, s hiába állították a szülők, tud egyedül enni, nem ebédelhetett az intézményben. Szülei ezt sérelmesnek találták, és igazat adott nekik egy gyógypedagógiai szakvélemény is. Az óvoda végül egy jogászcsapat fellépése után ismerte el a diszkriminációt. Ilyen és ehhez hasonló, értelmi fogyatékosokat, autistákat és halmozottan hátrányos helyzetű embereket és hozzátartozóikat ért diszkriminációs eseteket (másfél év, 295 panasz) foglal össze a Kézenfogva Alapítvány tanulmánya. Egy olyan komplex védőhálót hoztak létre, amely vállalja szakszerű segélynyújtást a jogsérelmek orvoslásában. Olyan eset is szerepel a tanulmányban, hogy egy HÉV-vonal több állomása sem felel meg az akadálymentességnek, a helyettük igénybe vehető járművek igénybevétele ugyanott jóval megnöveli az utazási időt és a költségeket az érintetteknek. Valaki azért fordult a jogsegélyszolgálathoz, mivel felesége a korhatár előtti nyugdíj igénybevételével elesett az addig több mint 10 éven keresztül részére folyósított ápolási díjtól. Jelentkezett egy olyan hallássérült nő, akit alacsonyabb bérrel járó munkakörbe helyezte át alkalmatlanságra hivatkozva, pedig az egészség- ügyi alkalmassági vizsgán is kiderült, hogy el tudta volna látni korábbi munkáját. Egy anya bepanaszolta, egy rehabiütációs intézményben az egyik alkalmazott rendszeresen molesztálta a lányát. „Az értelmi fogyatékos, autista emberek a társadalom talán legkiszolgáltatottabb, leg- kitaszítottabb személyei, akiknek leginkább szükségük van Hiába vigyáz, megállítja az akadály az esélyegyenlőséget előmozdító jogérvényesítésben a segítségre” - nyilatkozta lapunknak Pordán Ákos. A Kézenfogva Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a célcsoport tagjainak érdek- érvényesítő képessége igen alacsony, panaszt még súlyos jogsértéseknél sem mernek tenni, a velük szemben elkövetett diszkriminációt legtöbbször fel sem ismerik. A hazai jogászképzés még mindig elhanyagolhatón hívja fel a figyelmet a fogyatékos személyek jogaira, ezért kapcsolatba léptek az egyetemekkel ennek orvoslására. Sok panaszos nem meri, nem tudja felvállalni a vitát munkáltatójával, az őt ellátó intézménnyel, iskolájával szemben. A félelem megalapozott egy-egy meglévő jogviszony elvesztése miatt. Ilyen helyzetekben a konfliktust gerjesztő hatósági út helyett a mediáció, mint jogi felvilágosítással egybekötött, békés egyezségkeresés, közvetítés tűnik a legmegfelelőbbnek. ■ Éber S. Névtelenségbe rejtőzve a különböző jogi lehetőségek eljárások során törekednek az anonimitásra és a fokozatosság elvére, amely szerint a puha eszközöktől (közvetítés, tárgyalás, jogi tanácsadás) a kemény jogi megoldások felé haladnak.
