Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-28 / 73. szám
Hiánynövelő pártprogramok A KORMÁNYVÁLTÁST alkotó pártok, az LMP és a Jobbik választási programjai egyszerre ígérnek adócsökkentést és kiadásnövelést, így egyértelműen növelnék a büdzsé hiányát - áll a Transparency International Magyarország és a Költség- vetési Felelősségi Intézet tanulmányában. Az LMP programja 7,6, az MSZP-é 8,4, míg a Jobbik programja 12 százalékra növelné a deficitet. Három év múlva az MSZP programja 89, a lobbiké 88, az LMP-é 87- százalékra vinné fel az állam- adósságot. ■ www.vg.hu/igeret Az enyhe tél miatt csökkent a fogyasztás az elmúlt tél enyhe időjárása miatt mintegy 11,6 százalékkal kevesebb gázt használtak a lakossági fogyasztók novemberben, decemberben és januárban, mint az előző fűtési szezon ugyanezen időszakában - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból. A hátztartások csaknem 1,372 milliárd köbméter földgázt fogyasztottak az időszakban. ■ MTI Tagadja Vancsura vádjait a NAV A NAV szerint volt főosztály- vezetőjük, Vancsura István alaptalanul vádolta meg a szervezetet. A NAV Kiemelt Ügyek Igazgatósága, Rapid ellenőrzési főosztályának egykori vezetője arról beszélt, hogy szervezett, maffiamódszerrel működő adócsaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezer milliárd forintnyi áfával károsítják meg a költség- vetést. Hozzátette: „olyan falakba ütköztünk, és olyan eljárásokat észleltünk”, amelyekről, „azt lehet mondani, hogy a józan ésszel ellentétesek voltak”. ■ MTI Kisegíti az IMF Ukrajnát megállapodás Tízszázalékos visszaesést előzhet meg a mentőhitel Arszenyij Jacenyuk tegnap a kijevi parlamentben beszélt az ország problémáiról. A hrivnya történelmi mélypontra került az utóbbi időben Visszaránthatja a szakadék széléről Ukrajnát az IMF-fel tegnap megkötött hitelmegállapodás. Az ukránok számára azonban komoly ára lesz a segítségnek. VG-összeállítás Életbevágó lehet Ukrajna számára az a hitelprogram, amelyről tegnap egyeztek meg a kijevi vezetés és a Nemzetközi Valutaalap képviselői. Az IMF-fel kötött egyezség része az összesen nagyjából 27 milliárd dolláros nemzetközi segítségnek, a hitel pontos összege ennek fényében alakulhat még. A14-18 milliárd dolláros készenléti (Stand-By) hitelmegállapodást az IMF igazgatótanácsának is jóvá kell hagynia, a fő problémát azonban aligha a washingtoni testület jelenti majd, hanem Kijev húzódozása. Nem véletlenül: a hitel folyósításához kemény feltételeket szab a valutaalap. Ukrajnának rugalmassá kell tennie a hrivnya eddig jórészt a dollárhoz kötött árfolyamát, ugyanakkor a valutaalap szigorú megszorításokat is elvár a kormánytól. Ezek érinthetik a szociális kiadásokat, a közszféra létszámát, de duplájára emelnék a bányászati járulékot is. Az azonban egy pillanatig sem kétséges: Ukrajnának szüksége van a pénzre. Az Oroszországgal fennálló konfliktus miatt is, hiszen az orosz földgázszállítmányoknál fennálló tartozással kapcsolatban a Gazprom nyilván kevésbé lesz türelmes a jövőben. Viktor Ja- nukovics bukása után Moszkva ráadásul a kedvezményes, 268,5 dolláros tarifáról az eredeti, köbméterenként 480 dolláros szintre emelte vissza a földgáz árát. Kijev a héten be is jelentette, hogy 50 százalékkal emelkedik az energiaszolgáltatás ára. az Oroszországot érintő nyugati szankciók érinthetik a Roszatom által kötött, nyugati megállapodásokat is - erről Szergej Kirijenko, a cég vezetője beszélt. E szerződések egyike alapján a Roszatom építené fel a társaság a leállítandó paksi atomerő- művi blokk helyére állítandó, Részben az energiafüggőség a magyarázat arra, hogy Janu- kovics igyekezett az oroszokkal kiegyezni, és ez magyarázza azt is, miért csappant meg drámai szinten Ukrajna devizatartaléka. Mint arról Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök tegnap a kijevi parlamentben beszámolt, a tartalékok az év eleji, 34,6 milliárd dollárról 15 milliárdra csökkentek. A Naftogaz gázvállalat deficitje 34,4 milliárd dollár, az ország hiteltartozása pedig csaknem 85 milliárd hrivnya. Az államadósság Jacenyuk közlése szerint meghaladja a 800 milliárd hrivnyát, ami a GDP 53 százaléka. A gondokat súlyosbítja, hogy a gazdasági kilátások sem féket újat. Ha az esetleges szankciók miatt megnehezülnek a teljesítés feltételei, azzal a megbízók is rosszul járnak. Szergej Kirijenko neve nincs rajta sem az USA, sem az EU azon listáján, amelyen azok az oroszok szerepelnek, akik nem utazhatnak be az előbbi két térségbe. Timosenko visszatér indul az ukrajnai elnökválasztáson Julija Timosenko -jelentette be a politikus, aki februárban, Viktor Janukovics elnök megbuktatása után hagyhatta el a börtönt. Az 53 éves politikus nem először méretteti meg magát az ukrán államfői posztért: kétszeres miniszterelnökként 2010-ben már indult az elnökválasztáson. nyesek: a miniszterelnök az év egészére 12-14 százalékos inflációval számol, és legalább 3 százalékkal csökkenhet a GDP - a miniszterelnök tegnap azzal indokolta a megállapodást, hogy ellenkező esetben a visz- szaesés elérné a 10 százalékot. Londoni elemzők ezzel szemben úgy látják, éppen a megszorítások miatt fog nőni recesszió. A hrivnya remélt erősödése is várat magára, sőt, a krími an- nektálás hírére a héten mélypontra süllyedt az ukrán pénz árfolyama, amelyért több mint 15 eurót adtak tegnap - novembertől januárig ez a szint 11 euró körül mozgott. Visszaüthetnek a szankciók Csökkent, mégis növekedett a kórházak adóssága államkincstár A kórházak elvileg tavaly év végéig használhatták volna fel a részleges adósságkonszolidációra kapott 33 milliárd forintot, ám úgy tűnik, a pénzt nem használták fel maradéktalanul 2013-ban. A Magyar Államkincstár adataiból legalább is ez látszik, valamint az, hogy az állami segítségnyújtás ellenére - ahogyan azt a kórházvezetők és a beszállítók egyaránt előre megjósolták - az eladósodást nem sikerült megállítani: az egészségügyi intézmények 2014 február végén 56 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt. Ez pedig alig marad el a konszolidáció előtti, tavaly október végi kereken 60 milliárd forinttól. Tavaly november végén, mint emlékezetes, összesen kilencvenhárom egészségügyi intézmény 33 milliárd forintot kapott kifejezetten a gyógyszer-nagykereskedők, orvos- technikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek felé fennálló kifizetetlen számlái részleges rendezéséhez. A pénzből 1,1 milliárd forintot - elsősorban három egyetemnél - azonban csak az idén fizette ki. Ez alátámasztja azokat a korábbi információkat, amelyek heves alkudozásokról szóltak a beszállítók és az intézmények vezetői között. A MÁK adatai szerint azzal, hogy a kórházak a maradék konszolidációs támogatást is kifizették, összességében 88,7 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költség- vetési szervek tartozásállománya. Február végén az összes tartozásból 33,4 milliárd volt 30 nap alatti, 18,5 milliárd 30 és 60 nap közötti, 33,1 milliárd 60 napon túli lejáratú, 3,7 milliárd forint pedig átütemezett tartozás. Az Államkincstárnak jelentő 694 intézményből 397-nek volt adóssága, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 173 intézmény rendelkezett. ■ H. É. A céltól jelentősen elmaradó inflációt vár a jegybank PROGNÓZIS Az MNB szerint a gazdaság közel tíz éve tartó potenciális növekedésének visszaesése megállhatott Idén 0,7 százalékkal emelkedhetnek az árak, ami a 3 százalékos inflációs céltól jelentősen elmarad - derült ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből. Az újabb rezsicsökkentés lefelé, a forint elmúlt hónapokban megfigyelt gyengülése felfelé változtatja az árakat. Az ez évi prognózist 0,6 százalék- ponttal csökkentette az MNB a decemberi előrejelzéshez képest, míg jövőre már a céllal összhangban alakulhat az infláció. Virág Barnabás, az MNB igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az egyensúlyi kamatszinthez képest tartósan laza monetáris kondíciók mellett elérhető az inflációs cél. Kérdésünkre elárulta azt is, hogy az infláció - mint arra a Monetáris Tanács állásfoglalása is rámutatott - a jegybank előrejelzése szerint a jelenlegi forintárfolyam mellett is a 3 százalékos céllal összhangban alakulhat középtávon. Az euró/forint árfolyam a tavaly decemberi 300 alatti szintről az év elején 310 közelébe került, és azóta is ezen szint körül ingadozik. Virág Barnabás az inflációs jelentés ismertetésekor azt mondta, hogy a válság előtti időszakhoz képest kisebb inflációs hatása van a forint gyengülésének. Ebben szerepet játszhat a nyomott keresleti környezet, a szabályozói hatóvirág Barnabás ságok viselkedése, valamint a várakozások alkalmazkodása. Az MNB előrejelzése szerint idén 2,1, jövőre pedig 2,4 százalékkal nőhet a GDR Szerintük a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált a tavalyi utolsó negyedévben, és az idei év elején a fokozatos gazdasági növekedés folytatódott. A gazdaság potenciális növekedésének közel tíz éve tartó lassulása tavaly megállhatott, és az MNB elemzése szerint a GDP jövőre érheti el a 2007-es szintjét. Az export 2015-re közel 40 százalékkal haladhatja meg a válság előttit, miközben a fogyasztás és a beruházások 10 százalékkal maradhatnak el a nyolc évvel korábbitól. Az MNB arra számít, hogy a fejlett piacokon nagyobb lehet a növekedés idén, ám a feltörekvő országokban tapasztalt problémáknak és az orosz-ukrán konfliktusnak lehet hatása Magyarországra. „A magyar exporton belül 5 százalék súlya van Oroszországnak és Ukrajnának. Ha a konfliktusnak negatív hatásai lesznek, az a magyar exportban is jelentkezhet” - mondta Virág Barnabás. A háztartások a várhatóan 2 százalékos reálbér-növekedés ellenére óvatosak maradhatnak. Virág Barnabás szerint a vállalatoknál a hitelezésben az MNB Növekedési Hitelprogramja állíthatja meg a csökkenést. Hangsúlyozta, hogy nem csak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is érzékelhető, hogy csökkennek az inflációs várakozások. ■ Hornyák József A GDP alakulása (százalék)
