Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-27 / 72. szám
2014. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK KOZELET Amerikai gázt akar az EU csúcs Az energiapolitika volt a transzatlanti fórum egyik fő témája EU-USA kereskedelem (termékek, milliárd dollár) ■ EU-export ■ EU-import 1262,3 FORRÁS: US DEPARTMENT OF COMMERCE Jósé Manuel Barroso, Barack Obama és Herman Van Rompuy a soros EU-USA csúcstalálkozón, Brüsszelben Varga: másképp menne a kasszacsere a nemzetgazdasági Minisztérium ma már máshogy futna neki az online kasz- szák bevezetésének - mondta el a Heti Válasznak adott interjújában Varga Mihály, aki a vártnál lassabb indulást azzal magyarázta, hogy tízezer kassza körülbelül egymilliárd forintba kerül, ekkora tételt ritkán tud egyetlen gyártó egymaga finanszírozni, s a forgalmazóknak sem volt ennyi likvid forrásuk. A tárcavezető arról is beszélt: nem tartaná jónak, ha az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is a jegybankba olvadna. ■ MTI Csökkenhet 2014-ben az orosz GDP A világbank szerint, ha tovább mélyül az orosz-ukrán viszály, a decemberben számolt 2,2 százalékos orosz gazdasági növekedés helyett akár 1,8 százalékos gazdasági visszaesés lehet az idén. Számításuk szerint a közeljövőben jelentősek lesznek Oroszországban a politikai kockázatok, és tovább nőhet a bizonytalanság a nyugati szankciók miatt. Orosz kormányzati források szerint az első negyedévben 70 milliárd': 1 dollár tőkét vontak ki az országból, pedig 2013 egészében csak 63 milliárd dollár volt a tőkekivonás. ■ MTI Emelkedik az üzemanyagok ára EMELI BRUTTÓ 2-2 forinttal a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI. Az árváltozást követően a gázolaj literenkénti ára 420-421 forintra, a benziné 409-410 forintra nő. A Mól legutóbb múlt pénteken változtatott az árakon, akkor bruttó 4 forinttal csökkentette a gázolaj és 2 forinttal a benzin árát. ■ MTI A krími válság, illetve az EU Oroszországtól való energia- függőségének csökkentése voltak a fő témái a tegnapi EU-USA csúcstalálkozónak. Barack Obama és az uniós vezetők kihangsúlyozták: az EU és az USA egységes a Moszkvával szembeni fellépésben, és továbbra is koordinálják az esetlegesen bevezetendő újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Tar Gábor „Könnyebbé válhat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának engedélyezése, ha az EU és az Egyesült Államok megköti a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló megállapodást” - közölte Barack Obama a tegnapi brüsszeli EU- USA-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. A 2009 elején hivatalba lépett amerikai elnök első brüsszeli látogatásán elsősorban az ukrán helyzetről, illetve annak energiapolitikai következményeiről tárgyalt a mindössze alig több mint egy órás megbeszélésen Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével, illetve Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság vezetőjével. Az amerikai LNG európai exportjának engedélyezésének megkönnyítése a krími válság miatt vált különösen sürgetővé az EU számára. Az unió ugyanis egyre nagyobb mértékben kívánja függetleníteni energiaellátását Oroszországtól, miután Moszkva a nemzetközi jogot és Ukrajna területi integritását megsértve annektálta Krímet. Jelenleg Oroszország biztosítja az EU olaj«- és gázellátásnak mintegy harmadát, a gázszállítások 40 százaléka pedig Ukrajnán keresztül történik. Az amerikai cseppfolyósított földgáz európai exportjának engedélyezéséhez az amerikai energiaügyi minisztérium igen hosszadalmas eljárása szükséges minden olyan ország irányába, amelyek nem kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást az USA-val. A szabadkereskedelmi térség kialakítását is célzó TTIP-megállapodás megkötése ebből a szempontból megoldást jelentene, azonban kérdés, mikor fejeződhetnek be a Washington és Brüsszel között 2013 júniusában megkezdett TTIP-tár- gyalások. Tavaly nyáron mind az uniós, mind az amerikai illetékesek azt közölték, hogy 2014 végére megszülethet a megállapodás. Az utóbbi hónapokban a tárgyalások lezárásának idejére már nem hangoztak el bejelentések, csupán annyit közöltek a felek, hogy remélik, idén jeoroszország magára maradt, miközben az Európai Unió és a NATO tagjai egységet mutatnak -jelentette ki Barack Obama a brüsszeli csúcstalálkozót követő sajtó- tájékoztatón. Az amerikai elnökrámutatott, hogy Oroszország azokat az alapelveket vette semmibe, amelyre az eulentősen előrehaladnak majd a tárgyalások. Egyes értesülések szerint az uniós vezetők most már a 2015-ös aláírást tűzték ki célul. Az EU és USA közötti megállapodással a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jönne létre, miután az unió és az Egyesült Államok együttesen a globális GDP közel felét teszik ki, illetve a világkereskedelem harmadát is lefedik. Az LNG európai fogadásához azonban a megfelelő infrastruktúra kiépítésére is szükség van, ami akár több évet is igénybe vehet. Az amerikai LNG exportjának kérdése a jövő heti EU-USA Eilergia Tanács ülésén is szóba kerül. rópai béke és biztonság rendje épül, a határok sérthetetlenségének, az államok szuverenitásának és függetlenségének elvét. Obama világossá tette, ha Oroszország tovább halad ezen az úton, akkor az orosz gazdaság is egyre súlyosabb következményekkel lesz kénytelen szembenézni. Eddig négy TTIP-tárgyalási fordulót tartottak a felek, a legutóbbit két hete, amelyen csak korlátozott előrelépést értek el a vitás kérdésekben. A tárgyalásokon nem a klasszikus kérdés, a vámok csökkentése a fő vitatéma, miután a tarifák viszonylag alacsonyak (bizonyos védett széktorokat nem számítva a legtöbb termék esetében négy százalék körüli a vámszint), hanem a különböző kereskedelmi szabályozások, műszaki előírások harmonizálása. Utóbbiak miatt valójában a cégek akár 20 százalékos vámnak megfelelő teherrel is szembesülhetnek. Különösen az autóipart érintik érzékenyen az eltérő biztonsági és környezetvédelmi előírások. Utóbbiak miatt a mindkét piacon jelen lévő gyártóknak teljesen más autót kell előállítaniuk, ami komoly pluszköltséget jelent számukra. A legvitatottabb kérdésnek az számít, hogy miként szabályozzák az amerikai gén- vagy hormonkezelt élelmiszerek EU-ba történő exportját, amelyek terén az amerikainál szigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásokat tart érvényben az unió. Barack Obama, illetve a két uniós vezető a tegnapi sajtó- tájékoztatón egyértelművé tették: az USA és az EU egységes az Oroszországgal szembeni fellépésben. Ha Oroszország további lépéseket tesz Ukrajna destabilizálása terén, akkor Brüsszel és Washington a korábbiakhoz hasonlóan koordinálja azokat az intézkedéseket, amelyek már komolyabb gazdasági szankciók bevezetésére vonatkoznának. Úgy tűnik, a krími válság ismét megerősítette a transzatlanti kapcsolatokat, amelyeket igencsak megtépázott a tavalyi amerikai lehallgatási botrány. A mostani tárgyalás utáni sajtótájékoztatón csak érintőlegesen esett szó a kérdésről. A New York Times tegnapi számának értesülése szerint a Fehér Ház javasolni fogja a héten, hogy törvényben korlátozzák a Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési gyakorlatát, amelynek titkos működési rendszerét az NSA Moszkvába szökött egykori munkatársa, Edward Snowden tette nyilvánossá. Oroszország magára maradt Sajátos aneszteziológiai gépközbeszerzés TENDER Sürgősségre hivatkozik, és nyolcéves gépeket is bérelne az Emberi Erőforrások Minisztériuma Az utolsó pillanatra hagyta az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem 1300 aneszte- ziológiai és intenzív terápiás eszköz beszerzését. Annak ellenére, hogy azokhoz a lélegeztető- és altatógépekhez, betegőrző monitorokhoz, amelyeknek a bérleti szerződése idén tavasz- szal lejár, nyolc évvel ezelőtt egy központi beszerezés nyomán kötött szerződés révén jutottak országszerte a kórházak. Tudható volt tehát, meddig használhatják az eszközöket az intézmények, mégis, a tárca most éppen a sürgősségre hivatkozva hirdetett meg gyorsított meghívásos eljárást. Az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása keretében 2014. június 1-től a kórházak részére kell bocsátania a beszerzés tárgyát képező berendezéseket - szól a rendelkezés. A több mint 3,2 milliárd forint értékű közbeszerzésben, amelyet a kiírástól számított szűk egy hónap alatt le is bonyolítanak, nem ez az egyetlen furcsaság. A nyolc évvel ezelőtt megkötött szerződéssel szemben most nem csak új, hanem használt gépeket, berendezéseket is bérelne a tárca a kórházak számára, mégpedig a kiírás szerint száz hónapnál, vagyis nyolc évnél nem régebbieket. így még az is könnyen lehet, hogy az új szerződés nyomán a legtöbb A berendezések cseréje többmilliós kiadás a kórházaknak helyen ugyanazok az altató- és lélegeztető gépek maradnak, amelyekkel jelen pillanatban is dolgoznak. Bár az aneszteziológiai, intenzív terápiás gépeket a szakmai ajánlás szerint optimális esetben legfeljebb tíz évig lenne szabad használni, Fülesdi Béla professzor, a Szakmai Kollégium Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Tagozatának elnöke szerint a „hosszabbítás” várhatóan nem jelent majd problémát. Még akkor sem, ha akár további öt évig is ezeket a gépeket kell majd használniuk. Á korábbi szerződés alapján ugyanis a szokásosnál is rendszeresebben szervizelték az altató- és lélegeztetőgépeket, monitorokat, amelyek egy része nem is működött teljes kihasználtsággal. A professzor súlyosabb problémának látja, hogy már két kormányzati ciklussal ezelőtt sem korszerűsítették a teljes aneszteziológiai eszközparkot. Az akkori, több mint 8 milliárd forintos beruházásból a géppark egyharmadát tudták lecserélni, a többi már valóban elavultnak számít. Márpedig ahogyan akkor, a kórházak most sem fogják tudni saját forrásból pótolni az elhasználódott berendezéseket, hiszen egy lélegeztetőgép 6-8, egy altatógép 15-20, millió forintba is kerülhet. ■ Haiman Éva 1 «I
