Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-13 / 61. szám

2014. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Szabad az út Kínában az első magánbankok számára Tovább gyengülhet a forint hektikus A kamatvágásra figyel a piac - Az ukrán válság a háttérben HITELEZÉS Még az idén feláll­hatnak az első, teljes mérték­ben magánkézben lévő bankok Kínában. Kedden a szabályozó bizottság (CBRC) megnevezte azokat a vállalatokat, amelyek részt vehetnek az alapításban. A program kísérleti fázi­sában öt privát pénzintézet felállítására lesz lehetőség, Sanghaj és Tiencsin város­ban, valamint a dél-kínai Kuangtung és a kelet-kínai Csöcsiang tartományban. A magánbankok felállításának kritériumait és működési terü­leteiket szigorúan szabályozza a CBRC. A bizottság tíz válla­latnak adott jogot arra, hogy a magánbankok alapításában részt vállalhasson. Ezek között megtalálható a kelet-ázsiai or­szág legnagyobb internetes cé­ge közül kettő, a Tencent és az Alibaba, továbbá a Fosun kong­lomerátum és a legnagyobb kínai autóalkatrész-gyártó, a Wanxiang. Két gyógyszeripari és más cégek is kipróbálhatják magukat a pénzügy világában. Teljesen magánbankok alapítására Kínában mindez­idáig nem adódott lehetőség, a szektort egyértelműen a száz százalékig központilag vezérelt óriásbankok uralják. Az állami kézben lévő bankok monopó­liuma egyebek között a pénz­ügyi források újraelosztásának torzulásához vezetett, onnan ugyanis az állami projektekbe áramlott a legnagyobb meny- nyiségű tőke, míg a kis- és közepes vállalatok számára sokszor nem jutott hitel. A magánbankok mindenek­előtt friss, a központi költség- vetésen kívülről érkező pénz­zel láthatják el a kínai gaz­daság szereplőit. Új források bevonására minden korábbinál nagyobb szükség mutatkozik, ugyanis miközben a hitelezési lehetőségek szűkösek, a gazda­ság általános lassulása miatt bajba jutott, kölcsönre szoruló vállalatok száma növekszik. A magánbankok működtetése ugyanakkor csökkenthetik azt a kockázatot is, amelyet az ár­nyékbankok jelentenek: jelen­leg bevett, hogy a szigorú hitel- feltételeknek meg nem felelő cégek a rendszeren kívülről vesznek fel hitelt, amelyeknek a bedőlési kockázata ezáltal jóval nagyobb. ■ VG 2014. márc. 12. Napi legmagasabb árfolyam 314,47 _____________________ 2014. febr. 17.-márc. 12. FORRÁS: REUTERS Az euró árfolyama (napi átlag, forint) A forint gyengülésének és hektikus mozgásának az egyik újabb oka az ukrajnai válság. A piaci szereplők ennek elhúzódásától is tartanak A kedvező külkereskedelmi többlet sem képes feledtetni már a kamatvágási ciklus okozta általános hozam- csökkenést - ez állhat a fo­rint gyengülése mögött. Az államadósság finanszírozása továbbra is problémamentes, a választások után azonban jelentősen gyengülhet a fo­rint. Braunmüller Lajos Erősödött a forint kedd délután a főbb devizákkal szemben a délelőtti jegyzésekhez képest a bankközi piacon, reggel azon­ban a 314 forint feletti sávban mozgott az euróhoz képest. Az ! euró jegyzése a délelőtt tíz órai 314,29 forintról 313,68 forint­ra változott 16 órára. Szerda délutánig az euró árfolyama 313,18 és 314,47 forint között alakult. A hektikus mozás mö­gött javarészt nemzetközi folya­matok állnak. „A gyengülés egyik fő oka jelenleg az ukrajnai válság ala­kulása, a nagy kérdés most az, hogy eszkalálódik-e a helyzet, vagy sem. Emellett globálisan is megfigyelhető, hogy a kocká­zatkerülés mozgatja a befekte­tőket” - nyilatkozta a Világgaz­daságnak Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője hozzátette: további problémát okozott az is, hogy míg tavaly a jelentős külkereskedelmi több­let védte Magyarországot, ma már a kamatvágás a meghatá­rozó a befektetők döntéseiben. Suppan ugyanakkor nem lát okot különösebb aggodalomra. „Bár a külföldiek egyes kötvé­nyektől megszabadulnak, az új kibocsátású állampapírokra komoly igény mutatkozik, ez pedig egyelőre igazolja a ka­matvágási politikát is. A hosz- szú hozamok ráadásul tovább­ra is aránylag magasák marad­tak, amely teljesen általános számos országban, ezért nem tekinthető kirívónak sem” - fo­galmazott az elemző. Suppan Gergely szerint az is fontos kö­bónusz magyar Államkötvény (BMÁK) néven négy- és hatéves futamidejű, változó kamatozású, egyforintos alapcímletű állam­papír értékesítését kezdi meg az Államadósság Kezelő Központ Zrt.. AzÁKK közlése szerint a kamatbázisa a 12 hónapos disz­kont kincstárjegy aukción kiala­kultátlaghozamokon alapul, melyhez a négyéves kötvényese­iében 1,75 százalékos, a hatéves futamidejűnél 2,5 százalékos kö­rülmény, hogy míg a forint az euróhoz képest gyengül, a dol­lárhoz képest csak kismérté­ken mozdult. „Számos import- terméket, így például az olajat dollárban számolnak el, és nem euróbán” - hívta fel a figyelmet az elemző. „Tavaly a feltörekvő valuták­hoz képest erős maradt a forint, annak dacára is, hogy a jegy­bank monetáris tanácsa már az év második felében folytatta a kamatvágási politikát” - nyi­latkozta lapunknak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfólióménedzsére elmondta: tavaly a piac döntően még a fo­lyó fizetési mérleg alakulására koncentrált. „Ebben Magyar- ország jól teljesített más feltö­rekvő országokhoz képest. Tö­matprémium adódik. A kötvé­nyek évente egyszer fizetnek ka­matot. AzÁKK az új értékpapír forgalomba hozatalával elsősor­ban a lakosságot célozza meg, de vállalati befektetők is vásárolhat­nak belőle. a vásárlók köre azÁKK szerint belföldi és külföldi természetes személyek, valamint belföldi jogi személyek és szervezetek, tör­vényben meghatározott intézmé­nyi befektetői kör kivételével. rökország, Brazília, Dél-Afrika vagy Indonézia tavaly azért tel­jesített rosszabbul, mert ezek­nek az országoknak folyó fize­tési mérleg hiányuk volt. Május után azonban látszott, hogy a Fed nem tartja fenn hosszabb távon az eszközvásárlási prog­ramját, így a befektetők szá­mára kétséges volt, hogy az említett országok a globális likviditás szűkülése mellett fenn tudják-e tartani a mérleg­hiányukat” - fogalmazott Be­besy. Magyarország azonban folyó fizetési mérlegében jelen­tős többletét tudott felmutatni, ezért korábban kiemelkedett a feltörekvő országok közül - véli az elemző. Bebesy ugyanakkor hozzá­tette: „ami most megváltozott, az az, hogy a piac már nem erre a többletre figyel, hanem inkább a folyamatos kamat­vágásokra koncentrál. A bázis­hatások miatt hamarosan újra láthatóvá váló infláció miatt a forint nulla közeli, esetleg mí- nuszos reálhozamot biztosít majd, ami az országra jellemző kockázatok mellett, lehet, hogy nem lesz elég a befektetőknek.” Az elemző szerint a továbbiak­ban a forint, legkésőbb a vá­lasztások után áttörheti az ed­digi 314 körüli gátat, és tovább gyengülhet, akár jelentős mér­tékben is. Új lakossági államkötvény jön HÍRSÁV Tovább könnyítik a munkavállalást ELSÖPRŐ TÖBBSÉGGEL hagyta jóvá az Európai Parlament a munkaerő szabad áramlá­sának megkönnyítéséről, az akadályok felszámolásáról szóló uniós irányelvet. A direktívába bekerült az a kitétel, hogy csak az olyan munkakörök betöltését lehet állampolgársághoz kötni, amelyek közvetlenül vagy közvetve közjogi hatáskörök gyakorlásával, vagy az ál­lam, illetve egyéb hatóságok érdekvédelmét szolgáló fel­adatok gyakorlásával járnak. ■ MTI Soros: integráció vagy stagnálás? Europa 25 eves, japan mintá­jú recesszióra számíthat, ha politikusai nem erősítik meg a pénzügyi integrációt és a bankokat nem terelik vissza a reálgazdaság hitelezésébe - nyilatkozta a Bloombergnek Soros György. A befektető sze­rint mélyíteni kell az integrá­ciót, meg kell oldani a bankok problémáját, mivel Európa messze a világ mögött kul­log pénzügyi rendszerének rendbe tételében. Úgy látja, a bankok az idén nehéz év elé néznek, mert javítaniuk kell a tőke-megfelelési mutatóikat, hogy sikeressen túljussanak az EKB következő stressz- tesztjén. «MTI Putyin elégedetlen a növekedés ütemével VLAGYIMIR PUTYIN OrOSZ államfő szerint elfogadha­tatlanul alacsonyak az orosz gazdaság idei évi növekedési ütemére vonatkozó, 1,5-2 százalékos előrejelzések. Egyben jelezte, alacsony inf­lációt vár. Az elnök erről ak­kor beszélt, amikor fogadta Elvira Nabiullina jegybanki vezetőt, Anton Sziluanov pénzügyminisztert, és And­rej Belouszovot, az államfő gazdasági tanácsadóját. A jegybank nemrég módosítot­ta növekedési várakozását 3 százalékról 1,5 százalékra, a gazdaságfejlesztési minisz­térium pedig 3 százalékról 2,2 százalékra. Tavaly az orosz hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékkal nőtt, 2008 óta a legkisebb ütem­ben bővült. ■ MTI Több a transzplantáció, de sokan várnak még szervekre donorok Hamarosan már nem kell Bécsbe vinni a tüdőátültetésre szorulókat - Több mint 1100-an számítanak új vesére Több mint 17 százalékkal emel­kedett, és majdnem elérte a 400-at tavaly a szervátülteté­sek száma Magyarországon. A transzplantációs várólistán lé­vő betegek száma ugyanakkor jelenleg meghaladja az 1800-at - derül ki a legfrissebb adatok­ból. Az egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós sze­rint a szervátültetések számának növekedése annak is köszönhető, hogy hazánk 2013-ban teljes jogú tagja lett az Eurotransplant nem­zetközi szervcsereszervezetnek. Langer Róbert, az Egészség- ügyi Szakmai Kollégium Transz­plantációs Tagozatának elnöke a témában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Eurotlansplant keretében hét országból, Ausztri­ából, a Benelux államokból, Hor­vátországból, Németországból és Szlovéniából is kaphatnak szer­veket a magyar betegek: a mint­egy 130 milliós populációban nagyobb eséllyel juthatnak meg­felelő szervhez. A16 éven aluliak már az előzetes csatlakozás során rákerültek a közös várólistára, amelynek következtében ők már tavaly is három-négy hónapon belül hozzájutottak a megfelelő szervhez. A csatlakozás óta 60 szerv érkezett Magyarországra az Eurotransplant tagországaitól, Magyarország pedig 96 szervet küldött külföldre - mondta Mi­hály Sándor, az Országos Vér­ellátó Szolgálat (OVI) Szervkoor­p — s Szócska Miklós dinációs Irodájának igazgatója. Tavaly 155 esetben vettek ki szerveket transzplantációs cél­lal elhunytakból, 40-szer pedig élő donorokból. Ez összességében 14 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest - közölte. Az OVI adatai szerint 2013- ban 251 beteg kapott új vesét, 45 új májat, ugyanennyi szívet, 38 új tüdőt, 14 pedig kombinált vese- és hasnyálmirigy-átülteté­sen esett át. Idén március 10-ig már 33 szervkivétel történt, és 55 vese-, 12 máj, 8 szív-, 6 tüdő- és 3 kombinált vese- és hasnyál­mirigy-átültetést végeztek. A várólisták közül a leghosszabb a vesére váróké, ők több mint 1110- en vannak. Szívre 48-an, májra 156-an, tüdőre 8-an, vesére és hasnyálmirigyre 22-en, felnőtt csontvelőre 436-an, gyermek csontvelőre 40-en várnak jelen­leg. A tüdőátültetéseket Bécsben végzik, ám a cél a hazai transz­plantáció feltételeinek megterem­tése, hogy a betegek ugyanolyan színvonalú ellátáshoz jussanak itthon, mint az osztrák főváros­ban. A hazai felkészülés a bécsi központtal kialakított kooperáció keretein belül folyik, a szakmai kapcsolatok pedig a magyar program beindítása után sem szakadnak meg teljesen. ■ H. É. Attól vesznek át, aki nem tiltakozik ellene A szervkivételnél több ország­hoz hasonlóan nálunk is a „fel­tételezett beleegyezés elve” érvé­nyesül. Vagyis aki életében nem tiltakozik szervei halála utáni el­távolítása ellen, arról feltételezik, hogy felhasználhatják a szerveit életmentésre. A legtöbbször agyi érkatasztrófát, illetve koponya traumát elszenvedett páciensek­ből operálnak ki donorszerveket. Magyarországon öt egészségügyi intézményben végeznek transz­plantációt. A donorok és az át­ültetések számát tekintve Euró­pa középmezőnyében vagyunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom