Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-01 / 51. szám

14 TISZAZUG 2014. MÁRCIUS 1, SZOMBAT Bevált a dohány: dupláznak érdekesség A növény leveleiben lévő nikotin rovarirtó szernek is jó Miután a dohánylevelek hónapokig száradtak, osztályozni kell őket. Az átválogatást Bori György (balról) és Bobros Zoltán végezte. Huszonnyolcán mondták ki újra a boldogító igent Kunszenten fogadalom Különleges, „cso­portos” esküvőt és lakodalmat tartottak Kunszentmártonban újraházasodó, jubiláló párok­nak. A Szent Márton templom­ban egy szombati szentmise részeként fogadott egymásnak hűséget tizennégy házaspár, akik közül hárman 55., ketten 50. évfordulójukat ünnepelték. A jelenlévők külön áldásban is részesültek. A párok (akárcsak az első alkalommal) a templom első soraiban ültek le, mögöt­tük a násznép figyelte őket. A legidősebb vőlegény a 83 esz­tendős Varga József volt.- Ez alkalommal is szépen fel­öltöztünk, mégiscsak egy eskü­vőről volt szó, még ha nem is az elsőről. A mise után kisebbfajta lakodalmat tartottunk a plé­bánián, melyen a város és kör­nyékének jellegzetes lakodalmi süteményeit ehettük: például a grillázs tortát, rostélyos kalá­csot vagy a barackot - mesélte az egyik ünnepelt, Veres István. - Az összejövetelen pezsgővel koccintottunk - tette hozzá. A lagzin is népes vendég­sereg vett részt, legalább negy­venen köszöntötték az „ifjú pá­rokat”, akik közül nem egynek már az unokája is jelen volt az eseményen. ■ Két éve működik Földváron az iskolatejprogram tejtermék Egyre népszerűbb Tiszaföldváron, a Papp Berta­lan Ószőlői Általános Iskolá­ban a két évvel ezelőtt indult iskolatejprogram - mondta az intézmény igazgatója, Borbély Lászlóné. - Az intézményben minden hétköznap, minden gyermek ingyenesen juthat tejtermékekhez, melyek Ti- szaroffról érkeznek. Az első félévben tej, kakaó és joghurt járt a diákoknak, a második­ban már nincsen ivójoghurt. Legszívesebben a kakaót fo­gyasztják tanulóink, de azt egy törvényi szabályozás miatt nem kaphatnak minden nap. Ha nem fogyna el a tej, az sem megy pocsékba, dél­után a napközisek isszák meg uzsonnára. ■ Az országban a szelevényi önkormányzat idáig az első és egyetlen, amelyik do­hányt termel. Az aratás és a feldolgozás éppen olyan, mint száz éve. loó Zsuzsa Végéhez ért Szelevényen a do­hánylevelek feldolgozása. A köz­ségben a rendszerváltásig nagy hagyománya volt e növény ter­mesztésének, tavaly ezt élesz­tették fel újra, az országban egyedüli önkormányzatként.- A dohánytermesztő csalá­dok a hetvenes években tele­pedtek le Szelevényen. Akkor nem ritkán 15-20 hektáron gazdálkodtak, igen sikeresen - árulta el Pánczél Ferenc te­lepülésvezető, hozzátéve, a do­hány gondozása sok figyelmet igényel, a levelek feldolgozása pedig nagyon munkaigényes. - Ennek ellenére e családok vál­lalták a kemény munkát, gya­korlatilag csak ebből éltek. A településen egyelőre csak egy hektáron próbálták ki a do­hány gondozását, olyan fajtát választva, melynek levele ter­mészetes körülmények között tud kiszáradni. A növények aljaleveleit nyár végén szedték, utána felfűzték, szárították, átválogatták, majd a szolnoki fermentáló üzemnek adják le. Most is így van ez, a módszer és a munkaeszközök mit sem változtak az utóbbi fél évszá­zadban. Az aratást most is több tíz ember végezte, és ha levelek esetenként az arcukba csaptak, a dohánynedv beborította tes­tüket. Van azonban ennek elő­A DOHÁNYLEVELEKET aratni SZO- kás. A megérő leveleket learat­ják, de mindiga száron alulról felfelé haladva. A növény szá­rán lévő legalsó leveleket ho­mokfogónak is nevezik. Az el­nevezés onnan ered, hogy mivel ezek a levelek szinte a talajfel­színénél helyezkednek el, az erős esők hatására a levelekre nyös hozadéka is: a dohányban lévő nikotin hatékony rovarirtó szer, így az aratás alatt a mun­kásokat biztosan nem csípték a szúnyogok. ■ Ugyanúgy szedik, szárítják és válogatják a dohányt, mint száz évvel ezelőtt. A településvezető hozzáfűz­te, a dohány igényes növény: a tápanyagban gazdag földet és a sok vizet szereti. Ez utóbbi biz­tosítása a tavalyi aszályos nyá­ron nem volt egyszerű feladat. felverődik a homok vagy agyag. A homokfogó a legsúlyosabb, és az ilyen levelekkel legnehezebb dolgozni. A levél nagy súlya a méretéből és a rárakódott föld­ből adódik. Érdekes, hogy a száradó dohánylevelek akkor válnak igazán aromássá, ha azokat megcsípi a fagy és egy kicsit ködben állnak. A megsárgult aljaleveleket 33 közmunkás több napig szedte, miközben a vadhajtásokat is le kellett vágniuk.- Mivel húszmázsányi, jó mi­nőségű dohányt sikerült beta­karítanunk, ezért idén már két hektáron próbálkozunk, 15 fő mezőgazdasági Start-munkás gondozza majd a növényeket - jegyezte meg Pánczél Ferenc. Bár Szelevény az első volt az önkormányzatok közül, akik dohányt termesztettek, idéntől már nem az egyedüliek. Tisza- püspöki ugyanis úgy döntött, ugyancsak kipróbálják, milyen e növényt gondozni. A település (akárcsak tavaly Szelevény) egy hektáráron teszi földbe a palán­tákat. A polgármester, Polgár István nem bíz semmit a vélet­lenre: már többször ellátogatott a tiszazugi községbe, hogy „el­lesse” a termesztés kulisszatit­kait, több szakmai egyeztetésen is részt vett a szelevényi telepü­lésvezetővel. Úgy tűnik tehát, Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország „legfőbb” dohányter­mesztő térsége lesz. HÍREK A Tiszazug is képviseltette magát TURISZTIKAI BEMUTATKOZÁST szerveztek múlt héten a len­gyelországi Katowicében. A „Prémium Magyar Nap” elnevezésű rendezvényen több mint 60, utaztatással foglalkozó lengyel szakem­ber vett részt, érdeklődést mutatva az Alföld, illetve a régiókból kiutazó 13 turisz­tikai szolgáltató kínálata iránt. Tiszazugot a tiszakür- ti Tálas Családi Pincészet képviselte. Könyvtári fejtörőket oldhatnak meg a diákok idén is elkészítette a tisza- földvári Gyermekkönyvtár a 3-4-5. osztályos tanu­lóknak a könyvtári fejtörő lapot. Akik szeretnének, részt vehetnek a már ha­gyományosnak számító versenyen. A legügyesebb feladatmegoldó diákokat az intézmény a napokban ju­talmazza is. A játékos, me­sés, ismeretterjesztő tesz­teket immár huszonnégy éve minden évben kiadja a Gyermekkönyvtár. Dokumentumfilmesek tartottak előadást a hazajáró című dokumen- tumfilm-sorozat készítői látogattak el nemrégen a kunszentmártoni Városi Művelődési Házba, hogy ott előadást tartsanak az al­kotás kulisszatitkairól és a Kárpát-medence természeti, kulturális értékeiről. A ren­dezvényen számos, Erdély­ből a Tiszazugba települt érdeklődő jelent meg. A két bakancsos filmes, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor el­mondta, érdekes, hogy főleg a kunsági települések lakói hívják őket vendégségbe. Az egyik alkotó, Kenyeres Oszkár Akkor lesz „aromás”, ha megcsípi a dér Idén háromszáz kézimunkát állítanak ki találkozó A hímzés mellett az asszonyoknak jut idejük a jóízű csevegésre is A bűncselekmények felét két helyen követték el A Népi Díszítőművészeti Kör Ti- szaföldvár második legrégebbi egyesülete, mely 2008-ban a vá­ros Szakmai Kitüntető Díját is el­nyerte. Az asszonyok munkáik­kal idén is bemutatkoznak egy városi kiállításon.- 1957-ben ala­kult a kör, kézi­munkáinkat azóta gyűjtjük - mondja az egyesület veze­tője, Arany Jánosné, hozzátéve, 2005-ben ezekből sok darabot a városnak adományoztak. Kérdé­sünkre, van-e jellemző hímzés- mintája Tiszaföldvárnak, azt a választ kapjuk, nincsen. A jász és a kun színek, minták keve­rednek egymással.- Sőt, amióta barátságot kö­töttünk a testvérvárosbeli bács- földvári asszonyokkal, azóta szívesen próbálgatjuk a fehér hímzést is, a vajdasági telepü­lésen ilyeneket készítenek. Kiderül, a föld­vári hölgyek min­den hétfőn talál­koznak „törzshe­lyükön”, a művelő­dési házban, hogy egy-két órát együtt dolgozza­nak, jókat beszélgetve közben főzésről, sütésről, unokákról. | Közben persze jár a kezük is, § hiszen idén háromszáz darab | díszes kézimunkát szeretnének í megmutatni a helyi lakosoknak § legközelebbi tárlatukon. ■ ■ Háromszáz kézimunkával mutatkoznak be a kiállításon. Az asszonyok minden héten egy délután együtt kézimunkáznak közbiztonság Rendőrségi állományülést tartottak a minap Kunszentmártonban - számolt be az eseményről dr. Czuczi Mihály polgármes­ter. A megbeszélésen az ön- kormányzat képviselői többek között Farkas József megyei rendőrfőkapitány beszámoló­ját hallgatták meg az elmúlt egy esztendő eredményeiről, adatairól. A tájékoztatón el­hangzott, a tizenkettő telepü­lést felölelő járási területen a legtöbb bűncselekményt Ci­bakházán (ezen belül Bátor­szőlőben) és Kunszentmár­tonban követték el. Az összes bűncselekmény számát te­kintve ez több mint ötvenhá­rom százalékos arányt jelent a két településre vonatkoztatva.- Még tavalyelőtt arra kértük a főkapitányt, hogy az egyenru­hások több időt töltsenek kint az utcán városunkban, ami lehet, hogy jelentősen nem csökkenti a lopások, betörések számát, de a lakosok biztonságérzetét növe­li - jegyezte meg dr. Czuczi Mi­hály. - Tavaly valóban sűrűbben lehetett látni rendőrautót az ut­cákon, visszajelzések szerint ez pozitívan hatott a helyiek han­gulatára. A polgárőrség ugyan­csak tevékenyen vett részt Kun- szentmárton rendjének megőr­zésében, sokszor az egyenruhá­sokkal együtt járőrözve - fűzte hozzá a polgármester. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom