Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-08 / 57. szám

?Ó«-GY EGYHÄZMEGÄI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu ft f XT V. ívfolyam, 3. szám 2014. március ", ■■:***- ' Á Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁRCIUS ÜZENETE: „Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged! Mert szent kereszted által megváltottad a világot ” (Keresztúti fohász) . Ötödik évébe lépett az Egyházmegyei Hírek A Heves Megyei Hírlap és az Egri Érsekség együttműködése nyomán 2010 márciusában je­lent meg először az Egyházme­gyei Hírek. Akkor azt ígértük, hogy minden hónap első szom­batján betekintést adunk az Egri Főegyházmegye életébe. Az első számunkban írt beköszöntő cikkében Temyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott „Célunk, hogy azok a katolikus hívők és családok is jobban megismer­hessék egyházuk életét, akiknek a hétköznapokban csak laza kapcsolatuk van a helyi egyház- községgel, viszont kultúrájuk­ban és hagyományaikban kö­tődnek a katolikus egyházhoz. Természetesen az itt olvasható írások minden nyitott és érdek­lődő emberhez is szólnak, akik szeretnének tájékozottak lenni a helyi katolikus egyház életéről és köznapjairól. A vallásukat gyakorló hívek pedig hónapról hónapra megtalálják a lappt a főegyházmegye templomaiban.” Azóta az Egyházmegyei Hí­rek megjelenik a Jász-Nagykun­Szolnok megyei Új Néplapban, a Heves Megyei Tükörben és a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kulcs című magazinban is. Összpéldányszáma megközelíti a négyszázezret. A nyomtatott formán túl, a főegyházmegye internetes honlapján is elérhető (www.eger.egyhazmegye.hu). Cikkeinkben beszámoltunk a legfontosabb egyházmegyei összejövetelekről, többek kö­zött az egyházmegyei képvi­selőtestületi találkozóról, az egerszalóki ifjúsági találko­zóról, az árvízkárosultaknak nyújtott segítségről, az érseki palota felújításáról. Bemu­tattunk számos jeles egyházi személyt, szóltunk az egyház­megye 40 nevelési-oktatási in­tézményében folyó munkáról, e mellett jegyzetíróink igyekeztek lelki útravalóval is szolgálni. Mindig örömmel vettük olva­sóink észrevételeit, kérjük, az Egyházmegyei Híreket fogadják továbbra is érdeklődéssel! Homa János felelős szerkesztő A betegek világnapja Katona István nyugalmazott segédpüspök a betegek szentségét adja fel A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapján, február 11-én a betegekért, orvosokért, ápolókért mutatott be szentmi­sét Katona István nyugalmazott egri segédpüspök az egri Fájdal­mas Anya templomban. Katona püspök szentbeszédé­ben kiemelte, hogy a gyógyító, vigasztaló Szűzanya Isten leg­szebb teremtménye. Együtt érez a szenvedőkkel, közbenjár értük, mert maga is a legnagyobb kí­nokat élte át. A lourdes-i esemé­nyekre is emlékeztetett a szent­beszéd, hiszen a Mária-jelenések után a gyógyulások sora követ­kezett a francia kegyhelyen. „A betegek szentségében bízzuk rá magunkat Isten kegyelmére, Szűz Máriára pedig gyermeki lé­lekkel hagyatkozhatunk” - zárta szavait Katona püspök. Aznap ünnepi összejövetelt tartottak Gyöngyösön, a Bugát Pál Kórház dísztermében is, mert öt évvel ezelőtt kezdte meg működését az a beteglátogató csoport, amely a térség felváltva itt szolgálatot tevő lelkipászto­rainak nyújt támogatást. Már az első évben megkapták a kór­ház kitüntető emlékplakettjét, a Wiltner Sándor-díjat. Az ünnepi összejövetelen részt vettek a beteglátogatók és a lelkipász­torok mellett a kórház dolgozói is. Az egészségügyi intézmény nevében Weisz Péter főigazgató mondott köszönetét azért, hogy hozzájárulnak a betegek testi és lelki gyógyításához. A tiszafüredi egyházközség 2008 óta köszönti szentmise keretében a helyi orvosokat, gyógyszerészeket és más egész­ségügyi dolgozókat. Idén har­minchármán fogadták el meg­hívásukat. A köszöntőt Török Jó­zsef, a Salkaházi Sára Karitász Csoport vezetője mondta, utána a csoport tagjai egy-egy szál ró­zsát adtak át az ünnepeiteknek. Bereczkei Miklós plébános ál­dásával fejeződött be az ünnepi szentmise. (g. I.) Uj főszerkesztő a Szent István Rádió élén Az Egyház üzenetét közvetítik A Szent István Rádió a „jó hír hangja”. Huszonnégy órás műsoridejében főként közszol­gálati műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindenna­pi élet egészét Hazánk egyik legnagyobb re­gionális közösségi adójaként a miskolci FM 95,1 MHz-es, az egri FM 91,8 MHz-es, a sátor­aljaújhelyi FM 90,6 MHz-es, a hatvani FM 94,0 MHz-es, a tokaji 101,8 MHz-es frekvencián, a tö­rökszentmiklósi 96,4 MHz-es, az encsi 95,4, illetve gyöngyösi 102, 2 MHz-en sugároz. Eddigi főszer­kesztője, Simon György tavaly év végén nyugdíjba vonult, helyét Bérczessy András vette át.- Miért döntött a Szent István Rádió mellett?- Fontos és hitemhez illő ki­hívás számomra. Nagy lehető­ség, mivel jelentős területet fog át a rádió, immár 8 frekvencián sugároz. A jövője is biztosított, hiszen a püspöki kar döntése szerint feladata túlmutat a regi- onalitáson: a katolikus rádiózás feladatát látja el ebben a nagy térségben.- Hogyan látja a médium kül­detését?- A rádió igazgatója, Szarvas István atya pontosan megfogal­mazta a „pre evangelizációs” célját, azaz mintegy előkészíti azok számára az Egyházzal va­ló találkozást, akik eltávolodtak tőle, vagy még nem kerültek hozzá közel. Ilyen módon a tár­sadalomban az új evangelizáció eszköze, mert el lehet vele jut­tatni a „jó hír hangját” az em­berekhez. Az sem elhanyagol­ható, hogy az Egyház üzenetét elvigyük azok otthonába, akik A Szent István Rádió új főszerkesztője, Bérczessy András kollégájával, Klész Beátával a stúdióban Névjegy BÉRCZESSY ANDRÁS (38) Budapesten született, nős, két gyermek apja. Egerben hitta­nárszakon végzett, majd ta­nulmányait közgazdasági és kommunikációs területeken, levelezőn a Pécsi Tudomány- egyetemen folytatta, jelenleg doktori iskolába jár. A főisko­la elvégzése után az egri vá­rosi tévéhez került, végül a Média Eger Kft. ügyvezető igazgatója lett Mintegy húsz évet töltött az írott és az elekt­ronikus sajtóban. 2014. janu­ár 1-től a Szent István Rádió főszerkesztője. öregségük, betegségük miatt ritkán vagy egyáltalán nem ké­pesek eljutni a templomokba.- Nem régen vette át a szerkesz­tőségirányítását, miként látott a célok megvalósításához?- A legsürgősebb a műsor- szerkezet átalakítása, hogy az eddiginél is jobban megfeleljen a hallgatóknak. A tartalmat is finomítani kell, pontosab­bá tenni. A hallgatók igényeit legjobban figyelembe vevő, közszolgálati módon, mégis katolikus lelkiséggel kell elké­szítenünk a műsorainkat. Nagy szeretettel, igazi helyi rádióként tekintenek minden településen ránk. Azért is erősíteni kell a lokális témák szerepét, hogy még jobban figyeljenek mon­danivalónkra. Fontos a magas szintű kultúraközvetítés és az ízlésformálás is. Kitűnő a rádió szlogenje, mely szerint a „jó hír hangja", szerkesztőtársaimmal most azon dolgozunk, hogy in­formációink még frissebbek és hitelesebbek legyenek.- Hogyan látja a rádió jövőjét, lehet-e növelni hallgatottságát?- Ez a rádió soha nem fog szólni a turkálókban és gyors­büfékben. A társadalomban mégis egyre nagyobb az igény erre a hangvételre és lelkiség­re. Az Egyház egyre nagyobb közszerepet vállal, sok iskolát átvett, sok szociális kezdemé­nyezést visz végbe. Szerencsés, hogy ezzel együtt bővültek su­gárzási lehetőségeink is. Ha figyelünk a hallgatókra, olyan értékeket közvetíthetünk szá­mukra, amelyek segítenek gondjaik megoldásában. Pozitív életpéldákat, követhető model­leket kell felmutatnunk.- Mennyi időt ad magának e változások elindításához?- Egy új vezetőnek - legalább­is a politika világában - száz nap áll rendelkezésére, hogy bizonyítson. A műsor átformá­lása mellett el kell indulnunk a másik nagy feladat, az intenzív kapcsolatépítés felé is a térség önkormányzataival, a kultúra, a közélet és gazdaság szereplő­ivel, összhangban az egyházi közösségekkel és intézmények­kel. Terveim végrehajtásához adottak mind a technikai, mind az emberi feltételek, a siker el­sősorban rajtunk múlik. Ehhez kérem a jelenlegi és leendő hall­gatók imáit. Gábor László héten hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt, a húsvétra való lelki elő­készület ideje. A magyar elneve­zés nem szerencsés, mert ennek az időszaknak nem a böjtölés a lényege. Ráadásul, mostanában már nem olyan szigorú Egyhá­zunk böjti fegyelme, mint a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) előtt. Szent negyven napnak is nevezzük, mégpedig azért, hogy hangsúlyozzuk ennek az idő­szaknak a jelentőségét. A szent szó, és a negyven nap is erre akar ráébreszteni bennünket. A Bibliában és a keresztény ha­gyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét, fontosságát emeli ki. Gondoljunk csak arra, hogy negyven napig tartotta vízözön, negyven évig vándorolt a pusz­tában a választott nép, és Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai hegyen. Az olasz katolikusok azt mondják, hogy a nagyböjt az Egyház életében: „tempó forte”, vagyis egy erős, intenzív időszak, minden intézménynél szervezet­ten foglalkoznak a minőségbiz­tosítással. Azt is mondhatjuk, hogy a lelki életben a nagyböjt a minőségjavítás időszaka. Olyan idő, amikor tökéletesítjük a lelki életünket és a megváltó Jézussal való kapcsolatunkat. A nagyböjt szükségességéről maga a mi Urunk Jézus Krisztus győz meg bennünket: a megváltó Jézus a nyilvános működése előtt kivonult a pusztába, ott 40 napig böjtölt, imádkozott és elmélkedett. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy Jézust nemcsak a mennyei Atya iránti szeretetés az irántunk való szeretetet tette képessé arra, hogy kitartson megváltó küldetésében, hanem a negyven napos böjt is. És ha a megváltó Jézusnak szüksége volt a pusztai böjtre, önmegtagadás­ra, akkor mennyivel inkább kell nekünk, gyarló embereknek. Talán saját tapasztalatunk is meggyőz bennünket arról, hogy valóban szükségünk van mindar­ra, amiről szól a nagyböjt Kény­telenek vagyunk megtapasztalni, hogy az ősbűn következtében az emberi természet nem tökéletes, mert mindnyájunkban ott van a bűnre való hajlam. Látjuk a jót és mégis a rosszat tesszük Sokszor megtapasztaljuk, hogy igaza van Jézusnak: „a lélek kész, a test azonban gyenge” (Mt 26,41). Pál apostol szerint örömünket leljük Isten törvényében, de sajnos mégis saját törvényeink, elgondo­lásaink szerint rendezzük be az életünket. Sokszor nem vagyunk urai ösztöneinknek, mert az ősbűn következtében értelmünk elhomályosult, akaratunk pedig meggyengült. Az antik görög idők egyik jel­legzetes oltára volt a Pergamon oltár, melynek faragásai az iste­nek és a gonosz titánok harcát örökítették meg. A mi lelkünk, lelki életünk is olyan, mintegy Pergamon oltár, mert állandóan ott van a harc, a küzdelem a lelkűnkben a jó és a rossz, a hit és a hitetlenség, az erények és a bűnök között. Y Tftmrazoszerddn azért f—# imádkoztunk, hogy a JL JL „szent böjt elkezdése adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen a biz­toserőforrásunk.” Dolhai Lajos Böjt és önmegtagadás H I l amikor többet törődünk a lel­kűnkkel és a vallásosságunkkal. A hamvazkodás pedig arra akar rádöbbenteni bennünket, hogy ha más nem, legalább a múlan­dóság figyelmeztessen bennün­ket, hogy vegyük komolyabban az életünket. Mostanában szinte

Next

/
Oldalképek
Tartalom