Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-15 / 39. szám

2014. FEBRUÁR 15., SZOMBAT 7 BELFÖLD Varga: megfelelő védelme van a kisgyermekes munkavállalóknak Szótagolva mondja: pa-pa! közmunkások A képzősök 3 százaléka nem tudta leírni saját adatait kismamák „Mikor kívánják ha­tályon kívül helyezni a munká­ba visszatérő, gyermeket nevelő szülők elbocsátását lehetővé tevő szabályozást?” - kérdezte a kormányzatot Mesterházy At­tila és Pál Béla. Az MSZP-s kép­viselők szerint az új Munka tör­vénykönyve szerint változott a szülők munkajogi védelme. így a gyermek hároméves koráig csak akkor áll védelem alatt a szülő, ha fizetés nélküli szabad­ságot vesz igénybe. „Ha viszont úgy dönt, visszatér a munkába, akkor a felmondási védelem megszűnik” - hívták fel a fi­gyelmet, miközben a kormány a gyed extra bevezetésével ösz­tönözné a. kisgyermekeseket. „A kisgyermekesek munka- viszonyának megszüntetésére a rendelkezések megfelelően biz­tosítják védelmet” - hangoztat­ta a nemzetgazdasági minisz­ter. Varga Mihály közölte, a szü­lési szabadságról, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról tör­ténő visszatérés esetén a mun­káltató köteles a munkavállalót továbbfoglalkoztatni. Ennek garanciája a felmondási korláto­zás. A munkaviszony kizárólag a törvényben meghatározott minősített esetkörök teljesülése esetén szüntethető meg. így az anya vagy a gyermekét egye­dül nevelő apa foglalkoztatását csak a munkavállaló munka- viszonnyal kapcsolatos maga­tartásával összefüggő okból lehet megszüntetni indokolt fel­mondással. Az indoknak meg kell felelnie az azonnali hatályú felmondásra meghatározott kö­vetelményeknek. A munkaviszony a dolgozó képességével vagy a munkálta­tó működésével összefüggő ok­ból akkor szüntethető meg, ha a munkaadónál nincs a munka- vállaló által betöltött munka­körhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy ezt a munka­kört elutasítja. Ezentúl az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, ha a munkáltató a kis­gyermekes munkavállalóval szemben valamilyen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a foglalkoztatási jogviszony meg­szüntetésében - hangsúlyozta Varga Mihály. ■ É. S. A közfoglalkoztatásra szánt összegek (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: PARLAMENT.HU A közmunkások képzése gyakran kénytelen átvenni az elemi iskola feladatait, mivel probléma az írni-olvasni tudás (Képünk illusztráció) Egy felmérés szerint a téli közmunkaprogram kere­tében induló képzéseken a részvevők 8 százaléka a leg­egyszerűbb feladatokat sem tudta megoldani. Mások az általános iskolai színvona­lú feladatokat megalázónak tartják, mert képzettebbek. Éber Sándor A téli közmunkaprogram kere­tében a képzéseken résztvettek 3 százaléka a saját személyes adatait sem tudta leírni - közöl­te a parlament honlapján a nem­zetgazdasági miniszter. Varga Mihály egy írásbeli kérdésre vá­laszolva leírta, hogy az úgyne­vezett alapkompetencia-fejíesz- tő tanfolyamokat felügyelő Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) adatai szerint az oktatá­son a közfoglalkoztatottak 8 szá­zaléka a legegyszerűbb feladato­kat is képtelen volt megoldani ol­vasási, szövegértési problémák miatt. A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési programban december és március vége kö­zött 100 ezer fő részére biztosí­tanak képzési lehetőséget. Eb­ből mintegy 50 ezren szakmát is szerezhetnek. A 24 milliárdos költségvetésű „Újra tanulok" kiemeít programban tanulók 24,38 százalékának a teljesítmé­nye 30-50 százaléka között volt, ők azok, akik saját adataikat le tudták írni és finommotorikus készségük az írás tanulásához megfelelő, de fejlesztésüket az alapoktól célszerű kezdeni. A képzésbe vontak 36,35 százalé­ka az elégséges szintet nem érte el. A felnőtt tanulók 9 százaléka teljesített 90 százalék fölött. Var­ga szerint számukra más anya­gokat építettek be a tananyagba, illetve a munkaügyi szervezet más típusú képzésbe irányította át őket. „Miért alázza meg a kormány nehéz sorsú embereket?” - kér­dezte Vargát Szekeres Imre Az MSZP-s képviselő szerint a közmunkások a téli felzárkóz­tató képzések helyett inkább megaláztatásban részesültek. Olyan feladatokat kell felnőttek­nek végrehajtaniuk, amelyeket óvodában, legfeljebb általános iskola első osztályában taníta­varga Mihály közölte, a közfog- lalkoztatásra az idén 183,8 mil- liárdot tervez a központi bü­dzsé, 2011-ben ez az összeg 59,8 milliárd volt. 2011-ben 58,6 ezren dolgoztak közmunkás­ként, 2012-ben 90,8 ezren, 2013. első kilenc hónapját te­kintve már 122,4 ezren. A tárcavezető emlékeztetett, a kormány által bevezetett közfog­lalkoztatási bér összege 2011- ben 57 ezer, 2012-ben 71 800, nak. Példaként említette, hogy szótagolva olvassák a „ma-ma”, „pa-pa”, „ci-ca” szavakat, majd meg kell találniuk a hozzájuk tartozó képet. Tanítják a magán­hangzók kiejtését és tesztelik őket, hogy ismernek-e például „a” betűvel kezdődő szavakat. Az órákon az ujjaikon kell elszá­molni ötig, két egyjegyű szám összeadását is feladatnak adják. Páros munkában kell megbir­kózni olyan feladattal, hogy pél­dául 10-ből 2-őt kivonjanak. Szekeres szerint ezt sokan nehezményezik, például olya­nok akiknek egy, vagy két ta­nult szakmája is van, s évtize­dekig volt munkahelyük. Akik kifogásolják a képzést, azok pedig azt a választ kapják, hogy „nem kötelező résztvenni, de akkor pénzt se kapnak” (nettó 50 600 forintot). 2013-ban 75 500 volt, 2014-ben 77 300forintra nőtt, hogy a se­gélynél vonzóbb legyen. az eltartott gyerekek után a személyi jövedelemadóból (illet­ve 2014-től az egyéni járulékok terhére is) érvényesíthető adó- kedvezmény miatt a közfoglal­koztatottak nettó jövedelmi po­zíciója (bizonyos esetekben) je­lentősen javulhatott a segélye­zettekéhez képest - közölte a miniszter. Varga szerint a közmunká­sok oktatásában olyan megol­dásokat dolgoztak ki, amelyek az állami erőforrások megfe­lelő kihasználását biztosítja. A TKKI az alapképességet fejlesz­ti, valamint a 7-8. osztályos fel­zárkóztató képzéseket szervezi. Az Országos Képzési Jegyzék­ben (OKJ) szereplő programok lebonyolítására ajánlattételi felhívást tettek közzé, amelyre felnőttképző intézetek pályáz­hattak. Kiemelte: a TKKI-nak több mint 20 éves felnőttképzési tapasztalata van. Az MSZP-s Sós Tamás ko­rábban azt közölte, hogy több esetben is „címkézettek” voltak a pályázatok, kidolgozásukra nem lehetett elég az eredeti ki­írás szerinti pár hét, mivel ko­rábban ez legalább két hónapot vett igénybe. Sérelmezte, hogy az iskola fenntartó Klik-nek és a vidékfejlesztési tárcának olyan intézményei is jelentkez­tek, amelyeknek nincs akkre- ditációjuk, csak később, „lóha­lálában” engedélyeztették a tan­anyagot és a képzést. Sós szerint több helyen már a pályázat előtt több megyében előre megmond­ták „ki mit fog nyerni és mit fog megcsinálni”. Varga hangsú­lyozta: mindenben a törvényes keretek szerint jártak el. Olyan intézménnyel nem kötnek szer­ződést, amely a szerződéskötés időpontjára nem rendelkezik az előírt engedélyekkel. Idén 183,3 milliárd jut a közfoglalkoztatásra Mást kaptam, mint amiért fizettem RENDELÉS Olvasónk fogyasz­tótablettát rendelt egy cégtől, ám a csomagolás nem a kí­vánt terméket tartalmazta. A cég kérte, a hölgy küldje visz- sza az árut, amit levélírónk meg is tett. Mindez tavaly ok­tóber elején történt, A hölgy azóta többször kérte vissza a pénzét, de a cég máig sem küldte el neki. a cégnek, amelytől a hölgy a terméket rendelte, köte­lessége lenne visszatéríteni a vételárat. Valóban jog­sérelem érte a hölgyet azál­tal, hogy még mindig nem küldték el neki a pénzt. Pedig még türelmes is volt, hiszen nem tett panaszt, próbálta levelezés útján megoldani a problémát. A kereskedő azonban nem volt erre partner. a hölgy azt kérdezi, lehet-e még valamit tenni. Eset­leg telefonon felhívhatja a cégvezetőt, és magyaráza­tot kérhet a késlekedésre. Ha nem sikerül zöld ágra vergődni vele, akkor két lehetősége van: a polgári bíróság vagy a lakóhelye szerinti békéltető testület. A fogyasztóvédelmi hatóság­nak nem tartozik bele az illetékességi körébe az in­tézkedés, amelynek eredmé­nye az érintett anyagi kárá­nak megtérítése. Ez polgári adásvétel, így a polgári bí­róságon lehet jogorvoslatot keresni. A békéltetők azért jobb út ebben az esetben, mert az adott termék ára nyilván nincs összhangban az esetleges perköltségek­kel. A békéltető testület el­járása viszont díjtalan. előtte lehet küldeni fize­tési felszólítást a cégnek, a hivatalos ügyhöz illő módon ajánlott levélben, tértive- vénnyel. Bármelyik meg­oldást választja a hölgy, az összes dokumentumot mu­tassa be azoknak, akiknek a segítségét kéri. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A rezsicsökkentéssel nem feltétlenül kisebb a közös költség társasház Elküldték a lakóknak, hogy mennyivel kevesebbet kell költeni gázra, villamos energiára, vízre, szemétdíjra Több társasház lakóközössége már kézhez kapta a kimutatást, melyen követhető a rezsikölt­ség alakulása. A társasházak­nak és lakásszövetkezeteknek minden hó 15-éig kötelező ki­tenniük közüzemi szolgáltatói bontásban az előző havi megta­karításokat. Minden év február 15-ig az előző évi mérleget is kell kimutatni. A Lakásszövetkezetek és Tár­sasházak Országos Szövetsé­gének (LÖSZ) elnöke korábban azt közölte, a kisebb társashá­zaknál a kimutatás és kifüg­gesztés költsége meghaladhatja a megtakarítás összegét. Far­kas Tamás szerint a nagyobb, gázzal fűtött és lifttel felszerelt társasházaknál viszont elérheti a megtakarítás a havi 4-10 ezer forintot is. A LÖSZ arra kérte a kormányfőt, a közüzemi szám­lákban keletkező megtakarí­tást ne havonta kelljen közölni, hanem a május 31-ig megtar­tandó közgyűlés elé kerüljön a pénzügyi beszámolóban ki­mutatott éves megtakarítás. A havi megtakarítás kimutatása azért értelmetlen, mivel pén­zügyileg - a többi mintegy 30 költségtétellel együtt - csak az éves beszámolóból derül ki, hogy a társasház egyenlege többletet vagy hiányt mutat. A LÖSZ szerint inkább a hátralé­kok behajtását kellett volna se­gíteni a kormányzatnak. Mutatja, mennyit spóroltak a lakók „A társasházak esetében a rezsicsökkentés nem feltétlenül eredményez alacsonyabb közös költséget, a rezsicsökkentési intézkedések inkább mérsékel­ték, mintsem elmélyítették a hátralékos lakók tartozásaiból eredő problémákat” - hangoz­tatta a parlament honlapján a nemzeti fejlesztési miniszter. Németh Lászlóné az MSZP-s Pál Tibor és Pál Béla kérdésére közölte: ennek oka abban ke­resendő, hogy a közös költség összegének esetleges módosí­tásáról a társasház közgyűlése dönt. Másrészt az számos olyan elemet tartalmazhat, amely nem közműköltség. Ilyen a ta­karítás, a kertészet díja, a közös képviseleti díj, az alkalmazattak bére, a felújításba fizetett hozzá­járulás. Az említett költségek emelkedésére, és a hátralékos tulajdonosokra való tekintettel előfordulhat, hogy a közgyűlés által elfogadott közös költség ősz- szege magasabb lesz, mint amit korábban, a rezsicsökkentést megelőzően fizettek a lakók. Némethné hangsúlyozta: a közös képviselőnek kötelezett­sége a közös költség tartozások behajtása. A fizetési megha­gyással érintett követelés - ha a kötelezett nem él ellentmon­dással - azonnal végrehajtható. Ellentmondás esetén per követ­kezik, amit 30 napon belül ki kell tűzni. Már 3 havi tartozás felhalmozódásánál megtörtén­het az ingatlant terhelő jelzá­logjog bejegyzésének kérése, és a befizetés további elmulasz­tása esetén folyamatosan ismé­telhető. A jelzálogjoggal biztosí­tott követelés kielégítése előnyt élvez az egyéb követelésekkel szemben, de azon belül a köve­telések bejegyzésének rangso­rától nem lehet eltekinteni. A parlament megszavazta: ha a törvényességi felügyeletet februártól ellátó jegyző a tár­sasház működését jogszabály­ba ütközőnek állapítja meg, felhívja a házat a törvényesség helyreállítására. Ha ezt két hó­napon belül nem teszik meg, bí­rósághoz fordulhat. ■ É. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom