Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-07 / 32. szám
Előtérben a magyar bor h^it Érdemi marketingakciók az átalakulás után jöhetnek A hazai borágazat számokban ♦ Szőlőterület 63830 ha ♦ Legnagyobb borvidék Kunsági (20062 ha) ♦ Előtelepített szőlőterület (2010-2013) 8858 ha ♦ Szüretelt szőlőmennyiség 386116 tonna ♦ Termésátlag 6,9 tonna/ha ♦ Összes támogatás (2013) 29 millió euró HÍRSÁV A pártok harmada már regisztrált ötvenhét pártot és két nemzetiségi önkormányzatot már nyilvántartásba vett a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az áprilisi parlamenti választásra. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában 147 párt szerepel, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, összesen tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket a választáson. ■ MTI Alapkőletétel a szegedi szuperlézernél kétéves csúszással, de elkezdődött a lézerközpont építése, amely új fejezetet nyithat Szeged életében - írta Botka László (MSZP) polgármester a kutatóközpont ünnepélyes alapkőletétele kapcsán. A 24 400 négyzetméteres kutatóintézet Európában egyedülálló teljesítményre képes, 250 kutatónak és legalább ugyanennyi segítőnek ad munkát. ■ MTI Mindenről lemond Simon Gábor minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról Simon Gábor. A politikus, akit azzal gyanúsítanak, egy értékpapírszámlán 240 millió forintnyi megtakarítása van, azt közölte: „Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki”. ■ MTI Simon Gábor Számos próbálkozás ellenére sem tudott az elmúlt években a hazai borszakma olyan közösségi bormarketingkampányt lebonyolítani, amely elnyerte volna az ágazati szereplők tetszését. Az elmúlt időszakban teljesen átalakult hegyközségi rendszer révén nem csak érdemi marketingkampányt, hanem a nemzeti támogatásokba való fokozottabb beleszólást is várnak a borászok. Braunmüller Lajos Jobb érdekérvényesítést és érdemi közösségi bormarketinget remélnek a borászok attól, hogy az újjáalakult Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idén szakmaközi szervezetté kíván válni. „Hosszú út végén, és egyben hosszú út elején van a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa” - érzékeltette a területért felelős miniszteri biztos HNT csütörtöki rendezvényén, hogy a hegyközségi rendszer új formájának elérése után is bőven van még tennivaló. Kiss Eliza kifejtette: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átalakításának első szakasza lezárult a szakmai szervezet új elnökségének megválasztásával. A következő időszak feladata, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megfeleljen mindazon feltételeknek, amelyek a szakmaközi szervezetté váláshoz szükségesek. Ez azért is szükséges lenne, mert így a HNT fokozottabban érvényesíthetné érdekeit olyan kérdésekben, amelyek az ágazatot illető nemzeti borítékra, vagyis az új EU-s költségvetési ciklusban elérhető hazai támogatásokra vonatkoznak. A szakmaközi szervezetté válás segíthetné továbbá azt is, Olasz bordömping Magyarország saját termeléséhez képest most is jelentős arányban exportál, tavaly 700 ezer hektoliter volt a kivitel. Igaz, ez többnyire nagyon olcsó borokat jelent, a export átlagára mindössze 73 euró- cent volt literenként. Szintén zömmel az olcsó kategóriában jelentős a behozatal is, csak Olaszországból tavaly hogy újra legyen érdemi közösségi bormarketing. Utóbbiról kritikusan szól Kiss Eliza is. Véleménye szerint „közösségi szinten ma nem működik a bormarketing, nem vagyunk fenn a bortérképen.” A jövőben szakmaközi szervezetté váló HNT feladata lesz a miniszteri biztos szerint az is, hogy ezt a területet is felkarolja, és - megfelelő pénz birtokában - egy a tudatosságot növelő bormarketing-kampányt indítson el a korábbi óriásplakátok helyett. Tény, hogy a közösségi bor- marketing - számos próbálkozás ellenére - nem tudott az elmúlt években érdemi hatást elérni, vagy legalább alapelcsaknem 516 ezer hektoliter bor érkezett Magyarországra. Az alacsony árszint mellett a hazai termelés ingadozása is indokolja a nagymértékű importot. Az elmúlt évek aszályai miatt a hazai bortermelés jelentősen alulmúlta az éves átlagot, a hiány 2012-ben elérte az egymillió hektolitert. veiben összefogni az ágazat szereplőit. A hazai borászat egyik fő feladata ezekben az években a szőlőtelepítés. Az uniós jognak megfelelően 2016-tól már nem növelhetők a szőlőterületek, csak évente egy százalékkal, a telepítési kvótákat ezért addig igyekeznek kihasználni a tagállamok. A frissen telepített szőlőterület mennyisége az elmúlt három évben elérte a 8860 hektárt, amely csaknem 14 százaléka az összes magyar szőlő- területnek. „Mindez nagy megújulást jelent, amelynek zömét ráadásul a legnagyobb borvidékek telepítették” - jelentette ki az eseményen Frittmann János. A HNT alelnöke hozzátette: mivel 2016 után nem lehet majd érdemben növelni a terület nagyságát, „egyáltalán nem mindegy”, mennyi szőlőterülettel lép piacra Magyarország onnantól. A hazai borágazat nem zárta rosszul a tavalyi évet: a 6,9 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek, eből 2,66 millió hektoliter bor termett, amely az átlagosnál kicsit jobb, ám jelentősen felülmúlja az elmúlt évek gyenge termését. Több sebből vérzik a bérpótlék rendszere szociális szféra A továbbra is élő bérköveteléseik mellett immár a héten megjelent pótlékrendeletről is egyeztetést sürgetnek a szociális dolgozók. A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tavaly ősszel megfogalmazott követeléseire válaszul még decemberben jelentette be a kormány, hogy ez évtől szociális ágazati bérpótlékot vezet be. Balog Zoltán miniszter azt mondta akkor, hogy ez 5-11 százalékos béremelést jelent, és havi 6-17 ezer forinttal emeli meg a szociális, a gyermek- védelmi és gyermekjóléti területen dolgozók fizetését. A sztrájkbizottság ügyvivője, Szűcs Viktória viszont most azt hangsúlyozza, a miniszter által említett összegek bruttóban értendők, ráadásul a legmagasabb, 17200 forintos bérpótlékban csak az egyetemi és doktori végzettséggel is rendelkező, nyugdíj előtt állók részesülhetnek, ám ők ketten vannak az országban. A szociális dolgozók többsége érettségi utáni felsőfokú szak- képesítéssel rendelkezik, amivel pályakezdőként havi bruttó 6500 (nettó 4258), nyugdíj előtt állóként havi bruttó 11700 (nettó 78664) forint bérpótlékra jogosult. Ez utóbbiak alig a dupláját sem kapják kézhez annak a 3900 forintnak, amit a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és csupán 100-200 forint a különbség az azonos munkatapasztalattal, de eltérő iskolai végzettséggel rendelkezők között. Szűcs Viktória szerint további gondot jelent, hogy mivel a rendeletet nem volt alkalmuk véleményezni - ugyanaznap kapták meg, mint amikor a közlönyben megjelent -, nem volt módjuk érdemi változtatásokra. Márpedig nem csak a pótlékok problémásak, hanem az is, hogy a rendelet csak a közalkalmazottakra vonatkozik. A dolgozók mintegy harmada egyházi vagy civil fenntartású intézményben dolgozik. ■ H. É. A parlament jóváhagyta a paksi megállapodást KÖLTSÉGEK A 1042 milliárd eurósnak mondott blokkok árát már 12,5 milliárdosra teszi a kormány Nyílt levélben kérték civil szervezetek Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a paksi bővítésről szóló törvényt, mert az, véleményük szerint veszélyezteti az ország szuverenitását, valamint sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét. Az aláírók szerint a kormány messze túllépett a 2009. áprilisi országgyűlési határozat által adott felhatalmazáson, hiszen az az előkészítés megkezdését írta elő, így a magyar kormánynak nem volt felhatalmazása, hogy a kérdést eldöntő egyezményt aláírja. Az Országgyűlés által tegnap jóváhagyott törvény szövege alapján az orosz fél nem csupán Paks 2-t jelentő két blokkot építheti meg, hanem akár továbbiakat is, a homályos megfogalmazás nem jelenti ki egyértelműen, pontosan hány blokkról van szó, véleményük szerint aggályos az a rész is, amely lehetővé teszi, hogy Oroszországnak beleszólása legyen a magyar áramárba - fogalmaznak. Az Országgyűlés tegnap név szerinti szavasáson hagyta jóvá a január 14-én aláírt magyarorosz kormányközi megállapodást. A voksoláson nem vett részt a Szegeden tartózkodó Orbán Viktor, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Miniszterelnökséget vezető Az LMP megafonnal és transzparensekkel tiltakozott a szavazáskor Lázár János, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nav- racsics Tibor igazságügyi miniszter sem. Napokon megszületik a beruházás finanszírozását segítő orosz hitel felvételéről szóló magyar-orosz megállapodás is, amelyet szintén jóvá kell hagyniuk a honatyáknak is. Mint Varga Mihály egy a HíiTv-nek adót interjúban közölte, az orosz fél 10 milliárd eurót ad, ebből a kiadások 80 százaléka fedezhető. Ebből számolva a magyar félnek 2,5 milliárd eurót kell előreteremtenie, a beruházás teljes költsége pedig 12,5 milliárd euró. Lázár János nemrég kevesebbre, 10-12 milliárd eurósra valószínűsítette a beruházást. A hitel kamatának mértékét Varga Mihály néhány nappal későbbre ígérte. Azt viszont elmondta, hogy az első törlesztőrészletet az erőmű beüzemelése után fél évvel kell fizetni, a törlesztés ideje a korábban említett harminc helyett 21 év. Varga Mihály szerint a megállapodás az orosz félnek is megfelelő, a magyar félnek pedig kedvezőbb, mint amit a piacon el tudott volna érni. Szükség lesz további megállapodásokra is, például az új blokkokhoz szükséges fűtőelemek szállításáról és a használt elemek visz- szaszállításáról. ■ B. H. L. r 4
