Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-07 / 32. szám
6 GAZDASAG 2014. FEBRUÁR 7., PÉNTEK HÍRSÁV Nem dübörög a magyar ipar az ipari termelés tavaly 1,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, tavaly decemberben pedig munkanappal igazítva 4,4 százalékkal emelkedett a kibocsátás 2012 utolsó hónapjához viszonyítva. Ez azonban a bázishatásnak köszönhető. Aggódásra ad okot, hogy havi alapon három hónapja csökken a teljesítmény; novemberhez képest 1,9 százalék a visszaesés. Tavaly az autóipar volt a húzóerő, ami idén is így lehet, miközben az elektronikai szektor tovább zsugorodhat. A Kopint-Tárki szerint a vállalatvezetők az ipar javuló tendenciájára számítanak. ■ VG Több mint 400 ezren dolgoznak EU-s cégeknél az európai Unióban központtal rendelkező vállalatok Magyarországon 2011-ben több mint 430 000 dolgozót foglalkoztattak, és 4525 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Európai Unió Magyarországi Kereskedelmi Kamaráinak elnöksége tartott Budapesten. Takács János, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület elnöke elmondta: a társaságok 2011-ben 2109 milliárd forint éves bérköltséget fizettek ki, beruházásaik értéke 1270 milliárd forintot tett ki. ■ MTI Fejlesztés a debreceni járműközpontban a máv-start Zrt. debreceni Járműbiztosítási Központjában átadtak egy kibővített csarnokot, ahol kerékesz-' terga műhely működik. Az országban három helyen van olyan padló alatti forgácsológép, amellyel megmunkálhatok a vasúti járművek futófelületei. Az üzemszerű működés későbbre várható, mert még fel kell újítani magát az 1973-ban telepített kerékesztergát is. ■ VG Nőtt a Sanofi negyedéves profitja nőtt a Sanofi profitja a negyedik negyedévben, a cég adózott eredménye 16,8 százalékkal 1,81 milliárd eu- róra nőtt - közölte a francia gyógyszergyár. Az értékesítés 0,8 százalékkal, 8,46 milliárd euróra csökkent, de így is meghaladta a várt 8,4 milliárd eurót. ■ MTI Egyszeri tétel miatt rontott a Daimler A MERCEDES-BENZ-GYÁRTÓ Daimler AG profitja a tavalyi utolsó negyedévben csökkent. Ezt az idézte elő, hogy a 2012 utolsó negyedévi adózott eredményét egy egyszeri tétel, az EADS-ben lévő Daimler részesedés eladásából jövő bevétel húzta fel. Az adózott eredmény 36 százalékkal. A cég teljesítményét jobban tükröző, kamatfizetés és adózás előtti eredmény (EBIT) 45 százalékkal 2,5 milliárd euróra növekedett ■ MTI Befékezett tavaly a szélipar beruházás Kevesebb új kapacitás létesült az EU-ban, mint 2012-ben Szélenergia kapacitások (2013 végén, megawatt) 33 730 Németország Spanyolország 22 959 Egyesült Királyság Olaszország | Franciaország I Magyarország 1329 FORRÁS: EWEA Lemaradásban. Magyarországnak sem sikerült teljesíteni a zöldáram-termelésre vonatkozó terveit A múlt évben 8 százalékkal kevesebb új szélenergia-kapacitást helyeztek üzembe az Európai Unióban, mint egy évvel korábban. A tagországok egy része - Magyar- ország is - időarányosan elmarad az uniós vállalásában rögzített szélenergia-hasznosítástól. B. Horváth Lilla A tavaly átadottakkal együtt ma már annyi szélenergia kapacitás működik az Európai Unióban (116,774 megawatt), amennyiből a 28 tagország áramigényének a 8 százaléka elégíthető ki. Ezek létesítése 13- 18 milliárd euróba kerülhetett az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) becslése szerint. A projektekből 8-12 milliárdnyi valósulhatott meg a szárazföldön, a többi a tengereken. További 4,188 megawattnyi szélerőmű működik a nem uniós tagországokban is. A szórás persze nagy: az áramfelhasználás sokkal nagyobb hányadát elégítik ki e forrásból a tengeri szélerőművekkel is rendelkező országokban, például Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában. Magyarországon viszont (felfelé kerekítve) is csak 2 százalék körüli az arány, öt további uniós országban pedig még alacsonyabb, vagy semekkora. 2013-ban azonban 8 százalékkal kisebb mértékben bővültek az európai szélenergia kapacitások, mint 2012-ben. A átlagot Magyarország is lefelé húzta, hiszen itt évek óta nem létesülhetett új szélerőmű. Az új európai kapacitások 46 százalékát Németországban és az Egyesült Királyságban telepítették, közben viszont alaposan megcsappant a spanyolországi, az idén több változás is történt a szélalapú áram termelésének hazai támogatásban és kötelező átvételében. A hivatal egyrészt közel egy százalékkal megemelte a támogatási összegeket a KSH fogyasztói árindexeinek átlagát figyelembe véve. Másrészt olyan szabályozás lépettéletbe, amely szerint az olaszországi és a franciaországi beruházási kedv. Ez utóbbi jelenség Justin Wilkes, az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) vezérigazgató-helyettese szerint a piaci, a szabályozási és a politikai bizonytalanság hatását tükrözi. Az arányok viszont nem voltak rosszak: a múlt évben az EU-ban létesített összes áramtermelő beruházáson belül a szélerőművekre jutott a legnagyobb, 32 százalékos hányad, a megújulok együtt pedig 72 százalékot képviseltek a 2012- es, 70 százalék után. Nem voltak rosszak abból a szempontból sem, ha a tengerre telepített létesítményeket nézzük. E téren ugyanis rekord született csak a regisztrált zöldáram termelők jogosultak a támogatásra. Végül a Mavir Zrt. már nem lesz köteles a rendszerben előállított összes zöldáramot átvenni, csak a folyamatosan és azonos mennyisében előállított úgynevezett zsinóráramot. A zsinórfölötti mennyiséget a tőzsdén adja el. az EWEA összesítése szerint. 2013-ban 418 tengeri szélturbina kezdte meg működését a földrész országaihoz tartozó vizeken, ezek együtt majdnem 1600 megawatt kapacitást képviseltek. E mennyiség majdnem az egyharmadával növelte meg az addig meglévő kapacitásokat. Igaz, az új berendezések nagy részét az év első felében adták át. Az unióban 2000 óta (izembe helyezett összes erőmű kapacitásainak a 28 százaléka a szél energiáját hasznosítja, 55 százaléka megújuló alapú, 91 százaléka pedig megújuló és gáz alapú egyszerre. Vagy másképpen megfogalmazva: míg 2000-ben az összes új kapacitáson belül 2,4 százalék jutott a szélerőművekre, 2013-ban a 13 százaléka. Hiába azonban a növekedés, az uniós illetékesek elégedetlenek. A tagországokban 2012 végén együtt 1,5 százalékkal kisebb szélenergia kapacitás működött, mint ameny- j nyit a tagországok vállaltak, az uniós zöldáram-termelési tervek teljesítése érdekében. Magyarországon 26,1 százalékos, vagyis 116 megawattos volt az elmaradás, ami 2013-ban tovább nőtt. Egy-két hónap múlva teljesen lezárulhat a kasszacsere pénztárgépek az Alt Cash Kft. és a Japán Cash Company Kft. által forgalmazott online pénztárgépek - hónapokkal korábban kiadott - engedélyének visszavonása okozhat csúszást, a kormány azonban azon dolgozik, hogy minél hamarabb megtörténjen az online | pénztárgépekre történő teljes átállás - mondta sajtótájékoztatóján Pankucsi Zoltán, az NGM helyettes államtitkára, aki szerint a gyártói kapacitások alapján egy-két hónapon belül a lezárulhat a pénztárgépcsere. A két érintett forgalmazó károsultjai állami támogatás formájában megkaphatják az igazoltan megfizetett előleget, foglalót. A Figyelő Online értesülése szerint ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) két, ■ Idén nem állapították meg az összeget, amihez a kasszacsere révén juthat a költségvetés korábban tanúként kihallgatott munkatársát már gyanúsítottként kezeli a Nemzeti Nyomozó Iroda az online pénztárgép-engedélyezési folyamat feltárását célzó vizsgálat során. Hivatalos források szerint azt vizsgálják a nyomozó szervek, hogy történt-e vesztegetés. A MKEH korábbi vezetőjét, Király Pétert néhány napja váltotta le Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tájékoztatón kiderült, hogy - a tavalyi 95 milliárd forinttal ellentétben - idén nem állapították meg az összeget, amihez a kasszacsere révén juthat a költségvetés. Az Alt Cashnak több mint 80 ezer megrendelése volt, így az újabb modell visszavonása több tízezer megrendelőnek okoz újabb gondot. Miután a csere meggyorsítása a költségvetési bevételek és a tisztességes vállalkozások versenyképessége szempontjából is fontos, ezért a kormány intézkedéseket hozott a pénztárgépcsere gyorsítása érdekében. A legfrissebb adatok szerint a cserére kötelezett mintegy 250 ezerből már közel 40 ezer gép működik online üzemmódban és a kereskedők több mint húsz kiskasszából választhatnak. ■ D. K. Kicsit más játékszabályok Lezárult a TakarekBank pakettjére kiirt palyazat HITELINTÉZETEK A takarékszövetkezetek úgy látják, kizárta őket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tegnap délig lehetett pályázni a TakarékBank hozzávetőlegesen 54 százalékos pakettjére a pályázati kiírás szerint. Lapzártánkig viszont nem derült ki, pontosan ki pályáztak a részvényekre. A hitelintézetben az államnak a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) és a Magyar Postán keresztül volt részesedése. A Magyar Közlönyben tavaly decemberben megjelent kiírás szerint az állam a tulajdonát nyilvános nemzetközi pályázaton kívánta értékesíteni a legmagasabb vételi ajánlatot benyújtó befektetőnek. A tranzakció során csak a törzsrészvényeket adja át az állam, a B típusú elsőbbségi részvényeket később bevonják majd. Ahogy a Magyar Posta tavaly nyári tőkeemelését is botrányok kísérték, a mostani pályázat sem zajlott simán. A tavaly augusztusig többségi tulajdonos takarékok, amelyektől ezt a státuszt egy sokat támadott törvénnyel kikényszerítve vette el az állam, ugyanis hiába remélték, hogy megszerezhetik a pakettet, és ismét többségi tulajdonossá válhatnak. „A kiírás szerint ugyanis a szövetkezeti hitelintézetek csak egyenként pályázhattak volna a részvénycsomagra, konzorciumban nem, ennyi pénze viszont egyetlen takaréknak sincs”- mondta lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója. Az OTSZ pedig - hiába rendelkeznek a tagjai összesen mintegy 45 százaléknyi részvénnyel a Taka- rékBankban - a kiírás szerint külső szereplőnek minősült, így csak akkor pályázhatott volna, ha letesz hozzávetőlegesen 400 milliárd forintnyi kauciót - tette hozzá Varga. A szövetség kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM), hogy mentességet kapjon a kaució alól, és mivel nem kapták meg, közölték: tagszervezeteik érvénytelennek tekintik a kiírt pályázatot, és ha maguk a kiírók szintén nem minősítik azt érvénytelennek, magyar és uniós fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért. Varga Antal szerint nem kizárt, hogy a pályázatot egyetlen ajánlattevőre írták ki, ami a TakarékBankban jelenleg 846 darab részvényével 0,0499 százalékos részesedéssel rendelkező Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. lehet. A céget tavaly alapították, vezetője pedig Vojnits Tamás, a TakarékBank tavaly augusztus végén kinevezett elnöke. Vojnits korábban az FHB Bank igazgatóságának is a tagja volt, titulusáról 2012 decemberében mondott le, miután kormánybiztossá nevezték ki, feladata a hazai, illetve szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kormányzati tevékenységek ellátása volt. ■ H. B. A TakarékBank tulajdonosai (százalék) Takarékszövetkezetek, hitelintézetek és OTSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. 0,0499 ------Magyar Posta 19,3 MFB 35,5 VG-GRAFIKA FORRÁS: CÉGKÖZLÉS l
