Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-21 / 44. szám

2014. FEBRUÁR 21., PÉNTEK 5 MEGYEI TÜKÖR A kenderesiek a középiskolások versenyét szervezik A KENDERESi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium is csatlakozik „A legszebb konyhakertek” - Magyarország legszebb konyhakertje 2014 programhoz, melyet Karcag al­polgármestere, Kovács Szilvia ötletgazda hirdetett meg. A ver­seny elindításával az volt a cél, hogy a kertes házakban élők megműveljék kertjeiket, megter­meljék a család számára a zöld­séget, gyümölcsöt. Az óvodás és általános iskolások számára már tavaly is ment ez a program, idén a kenderesi iskola felvállal­ta a középiskolások versenyének lebonyolítását. Pardi Sándor igazgatótól megtudtuk, azért vállalták a verseny megszervezését, mert azt szeretnék, ha minél több fiatal megtanulná a tangazda­sági munka mellett az önellá­tás alapjait is. A konyhakerti verseny jó alapokat biztosít ahhoz, hogy a tanulók a későb­biekben otthon is megművel­jék kertjeiket. A kenderesiek a kollégistáikból szeretnének a versenybe 10-15 diákot be­vonni, akik az iskola udvarán kialakított 50 négyzetméteres területen gazdálkodnak majd. Az iskola biztosítja a vető­magot, a diákok pedig a meg­termelt javakat értékesítik. A középiskolások konyhakerti versenyéhez már vidéki isko­lák is csatlakoztak. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! a Karcagon, Kisújszálláson, Ken­deresen, Berekfürdőn, Kunma­darason élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosz­tani kollégánkkal, tárcsázza a 30-6474726-os telefonszámot! Két férfi különleges hobbija elfoglaltság A tanár úr kosárfonás mellett félmaratont is fut Paszternák Attila néhány szobrával és az általa gyűjtött mángorlóval, vasalóval, vasúti lámpával, kezében egy lőporperemezővel Harmincéves pedagógusi pályája alatt több diákja ért el országos sportsikereket Radics Zoltánnak. Ő maga tizenegy maratoni tudhat a háta mögött. Most kosár­fonóként is bemutatkozott. Paszternák Attila pedig még műszerész korában kezdte el gyűjteni a régiségeket, újab­ban szobrokat is farag. Daróczi Erzsébet- Már gyerekkoromban érdekelt a kosárfonás, de nem volt kitől megtanulni. Amikor a művelő­dési központ meghirdette a Két­kezi munka becsülete program keretében a kosárfonást, jelent­keztem - mondja Radics Zoltán, az Illéssy Sándor Baptista Szak­közép és Szakiskola matemati­ka-testnevelés egészségfejlesztő szakos tanára. - Gyorsan tanu­lok, s ezek szerint kézügyessé­gem is van - mutatja a program zárasaként nyüt kiállításra ho­zott kész kosarait. A tanár úr maratonfutóként, a Phönix kórus oszlopos tagjaként is ismert a városban, és bár véget ért a tanfolyam, új dolgokat ter­vez. - Nyáron szeretném a fonott bútorok készítését megtanulni. Kacsingatok még a szalmafonás felé is. A Phönix kórus egy másik szerelem, negyven éve énekelek, tíz éve intézem a kórus ügyeit is. A harmadik hobbim a hosszú­távfutás. 2000 környékén egy maratont szerettem volna lefut­ni, aztán még jött tíz és öt Bécs- Budapest maratom Egy sérülés miatt ma már félmaratont futok évente 5-7 alkalommal. Tíz fö­lötti tanulóm futott félmaratont, egy csapattal most a szuperma- ratonra készülünk - mondja. Paszternák Attila eredeti szakmáját tekintve műszerész. Műhelyében ma már nem mosó­gépeket javít, hanem farag.- Általános iskolában fafaragó pályázaton megyei első lettem. Felkerültem Csillebércre, az or­szágos versenyre, ott hatodik let­tem - idézi a kezdeteket. Apám ácsmesterként dolgozott, nagy­apám citerákat, hegedűket készí­tett. Gyerekkoromban nyaranta pásztorkodtam, s közben egy-egy botot faricskáltam, így indult az egész. A gimnáziumban a Ki Mit Tud?-on volt az első kiállításom, majd a Papi Lajos Alkotóházban is bemutatkoztam. Faragásaim személyre szólóak, egyik bará­tomnak például kőhordó fiút fa­ragtam, aki nagy terheket vett magára, s azt bármikor elejtheti. Úgy éreztem, ez jellemző rá. Fe­leségem és lányom is nagyon jó kézügyességgel rendelkezik, próbálgatják a festést, a fiam in­kább a számítástechnikában ta­lálta meg hivatását. Sokszor fizettek neki régiséggel- évekig kiszálló műszerészként dolgoztam. Jártam a vidéket - Kisújszállás, Kunhegyes, Kunma­daras, Bánhalma, Abádszalók, Tiszagyenda, Tiszarojf- sokszor olyan helyen voltam, ahol a ma­dár se járt - mondja Paszternák Attila. - Vittem a megjavított gé­peket, volt, hogy nem tudtak fizet­ni. Ott a padláson szétnéztem, és egy mozsárral vagy régi vasaló­val tértem haza. így kezdtem gyűjtögetni a régmúlt emlékeit Amikora '90-es években maszek lettem a műhelyem már tele volt régiséggel, szerszámokkal. Van százéves mángorlóm, dohányvá­góm, régi vasalóm, favillám, pia­ci mérlegem, százéves írógépem is. Őrzöm még apám ácsszerszá­mait, a kovács mesterség és a tek­nővájó szerszámokat is. Radics Zoltán tanár és kosárfonó is HÍREK Szakmai kiránduláson jártak Tatán A kisújszállási Illéssy Sán­dor Baptista Szakközép- és Szakiskola vendéglátós munkaközösségének tag­jai a napokban tanulmányi kiránduláson vettek részt Toldi Attila igazgató vezeté­sével Tatán. Mint Tóth Lász­ló szaktanártól megtudtuk, megtekintették a XII. Far­sang Kupa országos gaszt­ronómiai rendezvényt. A lá­togatásunk alatt számos is­merőssel találkoztunk, akik voltak Kisújszálláson, az Illéssy Gasztro Kupán is. A találkozás során elmondták, milyen jól érezték magukat nálunk, s ha lehetőségük lesz, idén is visszajönnek. A jászok és a kunok történetéről A kisújszállási Néprajzi Ki­állítóteremben február 27-én 17 órakor Selmeczi László Őseink nyomában című könyvét dr. Bartha Júlia, a kötet szerkesztője ajánlja a jelenlévők figyelmébe, majd a szerző, a Nagykunság ré­gésze beszél kutatásairól, a jászok, kunok történetéről. Támogatták a kenderesieket A kenderesi önkormányzat csatlakozott az Emberi Erő­források Minisztériuma 2014. évre a Bursa Hunga- rica Felsőoktatási Önkor­mányzati Ösztöndíjpályá­zathoz a felsőoktatási tanul­mányokat kezdeni kívánó Io fiatalok és már ott tanuló hallgatók számára. Az ösz­töndíjpályázatra beérkezett pályázatokat a képviselő-tes­tület bírálta el. A jeles költőre kiállítással emlékeznek a kisújszállási Hotel Kumá- nia Galériájában az elmúlt héten nyílt meg Szenti Ernő Arany János Pedagógiai Dí­jas és Nagykunságért díjas költő, grafikusművész, tanár emlékkiállítása születésé­nek 75. évfordulója alkal­mából. Magyar-rajz szakos pedagógusként tanított a kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskolában és a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium­ban is. Mágnás Miska rangkórságot gyógyít a Szigligeti bemutatóján színház Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor nagy sikerű operettjét a direktor, Balázs Péter rendezi Példátlan sikertörténetet tud­hat magáénak a három szerző egy magát arisztokratának ki­adó lovászlegényről szóló tör­ténete. 1916-os budapesti ős­bemutatója óta több rendszer- váltást élt túl, háromszor fil- mesítették meg, és még mindig olyan virgonc, mint újkorában. A fennhéjázó, dölyfös uraságok ugyanis folyamatosan újra­termelődnek, és önfeledten ta­possák sárba a náluk kevésbé tehetős, ill. befolyásos társaik önbecsülését és reményeit. Egy * grófkisasszony iránt szerelem- I re gyulladt Baracs nevű mér- g nők és Mágnás Miska azonban | megleckéztetik a pénztől és I gőgtől felfuvalkodott, beszé- Balról: Ónodi Gábor, Bot Gábor és Harna Péter egy mókás jelenetben des nevű Korláth pereputtyot, elégtételt szerezve ezzel a tör­ténelem minden egyes korsza­kában kizsigerelt becsületes, szorgalmas többségnek. Bakonyi zseniális húzása az volt, hogy az operett történeté­ben először, a szokásos finom dáma-elegáns gavallér főszerep­lő páros mellé egyenrangúként emelt be a darabba egy másikat: a nép egyszerű, de talpraesett fi­át és lányát. Miska szerelmének, Marosának szerepét a legendás színésznőnek, Fedák Sárinak írta, akinek a „Hoppsza Sári” cí­mű betétdal örök, életteli emlé­ket állít. Miskát az ősbemutatón Rátkai Márton játszotta. Még futott a zsinórban 171 előadást megérő első széria, amikor Kor­da Sándor már belefogott a Mág­nás Miska megfilmesítésébe. Jellemző az operett vonzerejé­re, hogy ez az első némafilm)!) változat is aratott a mozikban. 1942-ben Jávor Pál és Tolnai Klári főszereplésével készült hangosfilm az operett alapján, 1949-ben pedig megszületett a szocialista verzió, Keleti Márton alkotása, melynek nagy szerepe van a Mágnás Miska máig tartó töretlen népszerűségében. Gá­bor Miklós, Gobbi Hilda, Mészá­ros Ági, Tompa Pufi, valamint Pixi és Mixi, a két debil gróf sze­repében a Latabár fivérek em­lékezetes alakításait több mint tízmillióan látták. A Mágnás Miska minden idők legnézet­tebb magyar filmje. A péntek esti premieren Kertész Marcella játssza majd Marcsát, Barabás Botond pe­dig Miskát. Baracs mérnökként Bot Gábort, Rolla grófkisasz- szonyként Geszthy Veronikát láthatja a közönség. A bemuta­tó további érdekessége, hogy Császár Gyöngyi, aki most a kleptomániás nagymamát fog­ja alakítani, 1987-ben Marcsa, 1999-ben Anasztázia főkomor- na volt ugyanezen a színpadon. Az utóbbi előadás Marcsája sze­repében Lugosi Claudia lépett fel. Ő ez alkalommal Korláth gróf, azaz Balázs Péter feleségét, Stefániát fogja játszani. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom