Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-20 / 43. szám
2014. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Csökkent a fogyatékos bölcsődések után járó támogatás Jövőre uj korszak jön kap A zöld komponenssel érhető el a támogatások 100 százaléka >?*■%■ r-*! I H P ÄöBTi ■ Területalapú támogatások összege ■ Kifizetett összeg (Ft/ha) ■SAPS(%) tik i 2004 ■ 16163 Q 2005 1 18 904 «* ■■ " •' •íí..-. .. TÄ*44.;v'í ,'i Li l 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 | 24420 1 25 582 hl 429 142 173 1 46536 56910 65400 70400 óm VfrGRAFIKA * Becslés. FORRÁS: VG-GYŰITÉS NORMATÍVA Míg 2013-ban v bölcsődei normatíva 200 százaléka a járt a fogyatékos gyermekek után, idén már csak annak 150 százaléka igényelhető- hívta fel a figyelmet egy írásbeli kérdésben az MSZP-s Pál Béla. Varga Mihály elismerte a csökkenést, de szerinte ezzel párhuzamosan összességében az idei évre emelkedett a böl- csődésekre, így az ott nevelt fogyatékos gyermekek után járó támogatás mértéke. A nemzet- gazdasági miniszter közölte: a bölcsődei ellátásra fordítható forrás közel 30 százalékkal bővült. Ez többek között abból fakad, hogy a korábbiaktól ellentétben már akkor is megkapják az intézmények a normatívát, ha a gyerek hiányzik az intézményből, miközben a rezsiköltségek akkor is terhelték őket. Kedvezőbb lett a számítás módja, a normatívát már nem 251, hanem 240 napra kell elosztani a bölcsődéknek. „Még nem lehet tudni, mekkora gondot okozhat a fogyatékos gyermekek után járó támogatás csökkenése, ami mintegy 550-600 gyereket érinthet”- mondta lapunknak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Viktória arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg 10 nap hiányzás után az intézmény nem kapja meg a hónapra járó normatívát. Ennyi hiányzás viszont a fogyatékos gyerekek esetében gyakran előfordulhat, mivel fogékonyabbak a betegségekre, vizsgálatokra és fejlesztésekre is járhatnak. Korábban az évente egy gyerek után járó 494100 forintos normatívából a hiányzások miatt átlagban 370 ezer forintot tudtak lehívni az intézmények. A némileg kedvezőbb finanszírozás miatt 25 százalékkal is nőhet a lehívott pénz nagysága. Szűcs Viktória - és a rendszerből kétmilliárdot hiányoló önkormányzatok - szerint azonban mintegy egymillióba kerül évente egy gyerek ellátása. A korábbi 60-70 százalékos forráshiány 50-55 százalékra csökkenhet. Mintegy 10 százalékot hoznak a szülői étkezési befizetések, és több helyen gondozási díjat szednek, a többi pénzt az önkormányzatok pótolják ki. ■ É. S. Teljesen átalakul jövő évtől az agrártámogatások rendszere, a mostani átmeneti év áll rendelkezésre a felkészülésre, amikor az új pénzeket a régi szabályok szerint osztják el. 2015-től jön a zöldítés, amely a teljes támogatás feltétele lesz, és várhatóan sokan választják majd az átalánytámogatást is. Braunmüller Lajos A jövő évtől, azaz 2015-től jelenik meg az uniós agrártámogatásokban a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, vagyis a zöldítés, amely jelentősen átalakítja a mezőgazdasági támogatások rendszerét. Az idei év átmeneti helyzetet eredményez, vagyis az új hétéves költségvetési ciklus első forrásait költik el, de még a régi szabályok szerint. Miután a politikai megállapodás uniós szinten megszületett decemberben a Közös Agrárpolitikáról, a végrehajtási rendeletek megjelenése idén áprilisra várható. Könnyítést jelent már az idei évtől, hogy a támogatási előlegek fizetéséhez már nem kell brüsszeli engedélyt kérni, a kifizetések a szokott módon, október 16-tól rendben megkezdődnek - jelentette ki Czerván György a Közös Agrárpolitika (KAP) új támogatási modelljét bemutató rendezvénysorozat sajtótájékoztatóján, Tatán. Czerván György hozzátette azt is, hogy a Kormány - a Nemzeti Agrárkamarával történt egyez- tetetését követően - év végén döntött arról, hogy továbbra is az egyszerűsített területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazza 2021-ig. A legfontosabb változás az, hogy a tagállami éves közvetlen támogatási keret jelentékeny hányadát, 30 százalékát a következő évtől a zöld komponens teszi ki, amely három fő elemből áll. A terménydiverzifikáció elősegítése érdekében az előírások szerint csak 30 hektár szántóterület felett kell három eltérő növényt termeszteni, vagyis az eredeti tervekhez képest sokat puhult a szabály. A terménydiverzifikáció alól ráadásul mentesülnek azok az üzemtípusok, ahol egy vagy több követelményt automatikusan teljesítenek, így például biogazdaságok, egyes tanúsítási rendszerekben résztvevő gazdaságok valamint az állandó gyepterületek. A Brüsszel által eredetileg javasolt csomag szigorúbban értelmezte az ökológiai fókuszterület fogalmát is. Az intézkedés szerint a termelőknek a teljes összegű támogatás érdekében 2014-től ki kellett volna vonniuk a művelésből teljes gazdaságuk hét százalékát. A végső megállapodás szerint ugyanakkor az ökológiai fókuszterület .nagysága hét helyett csak öt százalék lenne, ezt később, 2017-ben felülvizsgálják. Ráadásul a fókuszterület fenntartása csak 15 hektár szántó felett kötelező, és elismerik ezen a címen a nitrogénmegkötő növények termesztését is, így például kiváltható a fókuszterület lucerna termesztésével is. Fontos feltétel még az állandó legelők fenntartása. Országos szinten a gyepterületek nagyságát legfeljebb 5 százalékkal lehet csökkenteni 7 év alatt, ez azonban nemzeti szinten értelmezendő, vagyis előreláthatóan nem jelent majd különösebb nehézséget a betartása. A tagállamok a teljes első pil- léres, azaz agrárforrás 30 százalékának erejéig átalánytámogatást is adhatnak az azt igénylő legkisebb gazdáknak. Ez legfeljebb 30 hektárig adható, és a támogatás összege nem haladhatja meg az egy hektárra vetített nemzeti átlagtámogatás 65 százalékát, viszont nagyon egyszerű adminisztrációval igényelhető majd. A várakozások szerint ez a támogatási forma Magyarországon hozzávetőleg 50 ezer forint körül lesz majd egy hektárra vetítve. Brüsszel előtt a földtörvény elemzi az Európai Bizottság a magyar földtörvényt, és ha arra a következtetésre jut, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, megteszi a szükséges lépéseket a módosítása érdekében - közölte Brüsszel. Andrá Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszterfordult a földtörvény ügyében a bizottsághoz. A biztos hivatala szerdán adott írásbeli válaszában megállapította: az EU-jog értelmében az olyan korlátozások, amelyek más EU-ország- beli embereknek történő földeladásra vonatkoznak, a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik. A tőke, az emberek, az árucikkek és a szolgáltatások szabad mozgása annak a négy alapszabadságnak az egyike, amelyeken az EU egységes piac nyugszik, ezek korlátozása csak indokolt esetben elfogadható - tette hozzá. Több pénzzel gazdálkodik az EIB több mint harmadával, 37 százalékkal növelte finanszírozási tevékenységét 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest az Európai Beruházási Bank (EIB) - ismertette a pénzintézet éves sajtótájékoztatóján a bank elnöke, Werner Hoyer. A német bankár elmondta: a kilábalás segítésére 10 milliárd eurós tőkeinjekciót kaptak a részvényesektől, az EU 28 tagállamától. Az EIB 2013- ban 75,1 milliárd euró finanszírozást nyújtott, ennek pedig mintegy 90 százalékából, 67,1 milliárd euróból az Európai Unió tagállamaiban valósultak meg beruházások. Magyarországon a bank 2013-ban 755 millió euró finanszírozást nyújtott. ■ MTI Eurostat a magyar építőipar nő leginkább az előzetes számítások szerint decemberben Magyar- országon nőtt a legnagyobb mértékben (11,5 százalékkal) az építőipari termelés az Európai Unióban (EU) éves szinten. Az Eurostat közlése szerint havi szinten az euróövezetben 0,9 százalékkal, a 28 tagú EU-ban 1 százalékkal nőtt az építőipari termelés decemberben. Éves összevetésben az euróövezeti termelés 0,2 százalékkal zsugorodott, ugyanakkor 0,8 százalékkal nőtt az EU-ban. Az építőipari termelés tavaly az év egészében 2,9 százalékkal csökkent az euróövezetben és 2,2 százalékkal az EU-ban 2012-vel összevetve. ■ MTI Jövedelemhatár a brit szociális ellátáshoz alsó jövedelmi határt szabott meg a brit kormány ahhoz, hogy a Nagy-Britanniá- ban munkát vállaló külföldi EU-állampolgárok jogosulttá váljanak egy sor szociális juttatásra. Március 1-jétől legalább heti 149 fontos (56 ezer forintos) legális jövedelmet kell igazolniuk ahhoz, hogy például gyermekek után járó adókedvezményeket, családi pótlékot, illetve munkájuk elvesztése esetén álláskeresési támogatást vehessenek igénybe. ■ MTI A rokkantak többsége még felülvizsgálatra vár egészségkárosodás A kontrolion már átesettek nagyobb részét nem lehet rehabilitálni Két év alatt alig több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komplex felülvizsgálatát végezték el az orvosszakértők, és még 135 ezren hátra vannak. Ez derül ki is az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli képviselői kérdésekre adott válaszaiból. A Széli Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban a kormány azt tűzte ki célul, hogy a csaknem 200 ezer, korábban rokkanttá nyilvánított ember közül minél többet visszaterel a munkaerőpiacra. 2012 januártól ezért alapjaiban változtatott a fogyatékos-ellátások rendszerén, megszűntetve a rokkantnyugdíjat, és komplex felülvizsgálatra kötelezve 195 ezer 57 év alatti rendszeres járadékost, illetve volt III-as csoportú' rokkantat. Azért őket, mert esetükben valószínűsíthető leginkább a sikeres foglalkoztatási rehabilitáció. A felülvizsgálatok lényege is az lenne, hogy aki rehabilitálható, azt visszavezessék a munka világába. Az ellenőrzés során ezért az egészségi állapot szerinti funkcióképességeket, a foglalkoztatási előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket egyaránt figyelembe veszik. Doncsev András azt közölte: a 2012 januárja és 2013 december 31. között felülvizsgáltak 52 száA felülvizsgálatok többnyire megerősítik a korábbi diagnózist zalékánál nem hogy csökkent volna, de nőtt az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke, és csupán 19 százalékuknál állapítottak meg - a leleltek és az orvosi szakvélemények alapján - javulást a szakértők. Vagyis a valamivel több, mint 57 ezer felülvizsgálat során így 29946 esetben állapotromlást, 10660- ben javulást, és 16476 esetben stagnálást állapítottak meg. A felülvizsgálatok nyomán 5962 megváltozott munkaképességű embernek szűnt meg az ellátásra jogosultsága. Ők döntően korábbi szociális járadékosok, akik az egészségkárosodásuk mértéke miatt nem szerezhettek jogosultságot rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra. A jelenleg rokkantsági ellátásnak, illetve rehabilitációs ellátásnak nevezett támogatások már csak 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén járnak. A felülvizsgálattal megbízott Nemzeti Rehabiütációs és Szociális Hivataltól (NRSZH) korábban azt is megtudtuk, hogy az új igények elbírálása hasonló eredménnyel jár, vagyis a rokkantsági ellátást igénylők többsége valóban nem képes munkát végezni. Ehhez képest a kormány 2013 végéig összesen 217 milliárd forint megtakarítást remélt a költségvetésben a rokkantsági rendszer átalakításától. ■ H. É.
