Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-19 / 42. szám
5 2014. FEBRUÁR 19., SZERDA BELFÖLD - KÜLFÖLD Matolcsy nem ijedt meg KAiviAT A forintesés ellenére a vártnál nagyobbat vágott az MNB Matolcsy György, Orbán Viktor és Varga Mihály egy 2011-es képen. Ma is szorosan együttműködnek, bár a vágás Vargát is meglephette A MET-é lehet a Dunamenti Erőmű többsége átadás A Dunamenti Erőmű Zrt. csütörtöki közgyűlésén határozhatnak a társaság sorsáról. Lapunk információi szerint a tőkehiányban szenvedő cég főtulajdonosa, a GdF Suez előzetesen már megállapodott arról, hogy érdekeltségét a MET csoport valamely tagjának adja el. (Talán a MET Magyarország Zrt-nek.) A MET-nél a lehetséges vásárlásra vonatkozó kérdésünkre nem válaszoltak. Annyit közöltek, hogy piaci pletykákra nem reagálnak, bár nem reagálást kértünk. Nem tudtunk meg többet a GdF Suez-nél sem, további forrásaink viszont megerősítettek, hogy a csütörtöki közgyűlésen újra téma lesz az erőműtársaság további működtetésének mikéntje. Ennek megyitatására egyébként január végén már összeültek a Dunamenti tulajdonosai a decemberről elhalasztott közgyűlésen. A kisebbségi tulajdonos MVM Zrt. szóvivője, Felkai György arról tájékoztatta lapunkat, hogy az MVM eddig elutasította a Dunamenti Erőmű minden tőkeemelési kérését, és most sincs szándéka ilyen lépésben részt venni. Viszont az sem merült fel, hogy az MVM kiszállna az erőmű- társaságból. A Dunamenti már tavaly nyári sajtóhírek szerint nagy bajban volt: a GdF Suez azt mérlegelte, hogy a végleges bezárás elkerülése érdekében esetleg átszervezi a Dunamenti működését, és több ütemben csoportos létszámleépítést indít. A helyzet azóta sem javult, információink szerint a GdF a MET mellett több, lehetséges vevőjelölttel is tárgyalt. Ha a Dunamenti Erőmű valóban a MET-hez kerül, és új tulajdonosától megfelelő áron jut évi 1,5- 2 milliárd köbméter gázhoz, akkor akár gazdaságossá is válhat az egyébként leállítandó (vagy már leállított) áram- termelése. Ez az erőmű látja el hővel a Mól százhalombattai finomítóját. A Dunamenti 2012-ben az előző évi -0,3 milliárd forintról -9,8 milliárdra rontotta üzemi eredményét, adózás előtti eredménye -3,2 milliárdról -10,9 milliárdra esett. ■ B. H. L. A forint gyors esésnek indult, miután a Magyar Nemzeti Bank a várt 10 bázispontos kamatvágással szemben 15-tel mérsékelte az irányadó rátát. A jegybanki alapkamat ezzel 2,7 százalékra csökkent. Hornyák József A tizenkilencedik egymást követő hónapban is csökkentette a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa annak ellenére, hogy a forint az elmúlt hetekben egyre sérülékenyebbé vált, az állampapír- piacon és az aukciókon is volt egy-két aggodalomra intő jel. Az MNB a várt 10 bázispontos vágással szemben 15-tel, 2,7 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A jegybank 2012 augusztusa óta 430 bázisponttal mérsékelte a kamatszintet. A prognosztizáltnál nagyobb kamatcsökkentésre a forint árfolyama 308-as szintről 310 fölé került az euróval szemben. Öt bázispontos eltérésre alapvetően meg sem kellett volna rezzennie a piacnak, ám tekintettel a már most is alacsony kamatszintre, a döntési folyamat kiszámíthatatlanságának romlására és a ciklus folytatásával kapcsolatos bizonytalanságra aligha lepődhetünk meg. Szakértők szerint racionális megfontolások mentén már meg kellett volna állítani a kamatciklust, és leginkább csak azért vártak további kamatvágást, mert Matolcsy György MNB-elnök közölte, hogy nem állnak meg. Január végén azt mondta, hogy a mérsékelt inflációs nyomás teret ad további kamatcsökkentésre. A Monetáris Tanács közleménye szerint „a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre”. Szerintük az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. A közlemény már nem úgy végződik, hogy óvatos kamatvágások jöhetnek, hanem azzal, hogy a „kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről" a márciusi előrejelzés (feltehetően inflációs jelentés) tükrében döntenek. A forint a jelzésre újabb esést szenvedett el, és elérte a 311-es szintet, hiszen az MNB nem utalt a kamatciklus egyértelmű megállítására. Nehéz megítélni, hogy 250-260 bázispontos 5 éves CDS-felár, 310 forint körüli euró, valamint 3 százalékos három hónapos lejáratú kincstárjegyhozamok mellett milyen kamatvágási lehetőséget lát az MNB. . Összességében az látszik, hogy az MNB vártnál nagyobb kamatvágása növelte a bizonytalanságot, amit a közlemény kissé óvatosabb hangvétele nem tudott teljesen kompenzálni. Sőt, a kamatciklus folytatásának esélye egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a forinteszközöket, amelyek már így is eléggé sérülékenyek. „A közleménnyel próbálták tompítani a 15 bázispont vágás negatív hatását, de nincs nagy elköteleződés abba az irányba, hogy megállítanák a ciklust” - mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citi közgazdásza szerint a márciusi inflációs jelentés az inflációs kilátások csökkentését tartalmazhatják az újabb rezsicsökkentés miatt. „Ez alapján 2,5 százalékos kamatig csökkenthétnek, ha a külső folyamatok ezt támogatják” - mondta Gárgyán. Meglátása szerint azonban teljesen irracionálisak a kamatvágások, amelyeknek már kedvező növekedési hatása nincs. Nem véletlenül mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tegnapi interjújában, hogy a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve gazdaságélénkítő programjának visszafogása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának. Gárgyán szerint Varga a kormány konzervatív oldalát erősíti, és szavai rámutatnak arra, hogy ellentétes nézőponton lehet a Monetáris Tanáccsal. Gárgyán kiemelte: leginkább az kényszerítheti szigorító lépésre az MNB-t, ha az állampapíraukciók befagynának, és intenzívebb csökkenés lenne a külföldiek állampapír-állományában. A jegybanki alapkamat (százalék) Brüsszel előtt a zsebszerződések ügye termőföld Fazekas szerint az osztrák miniszter csalókat pártol, a kormány megvédi az álláspontját Barátságtalan lépés, amit And- rä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter a magyar földtörvény kapcsán tesz - jelentette ki Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter arra reagált, hogy osztrák kollégája hétfőn bejelentette: az Európai Bizottság ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt. Az osztrák tárcavezető szerint ezt Dacian Ciolos uniós mezőgazdasági biztos közölte vele egy levélben. Az ügyben Míchel Barnier, az EU belpiaci biztosa az illetékes, akivel Rupprechter már beszélt az ügyről. Fazekas Sándor azonban kijelentette: „ez egy magyar ügy, amit nekünk kell rendeznünk”. Hozzátette, egyelőre továbbra sem tartja szükségesnek, hogy kétoldalú egyeztetés legyen, miután az osztrák tárcavezető „folyamatosan sértegeti a magyarokat, folyamatosan feljelent bennünket”, ahelyett, hogy tudomásul venné: nem Ausztria, hanem Magyarország feladata, hogy rendezze a földviszonyokat. Fazekas szerint Rupprechter csalókat véd. A miniszter hozzátette: a kormány megvédi álláspontját az Európai Bizottság előtt, és más fórumokon is. A zsebszerződések ügyében kifejezetten rosszul alakul az osztrák-magyar viszony, egy Fazekas Sándor januárra tervezett miniszteri találkozó is elmaradt. Az ügygyei részletesen foglalkoztak az osztrák lapok is. A konfliktus előzménye, hogy a rendszerváltást követően számos területet vásároltak meg külföldi gazdák, elsősorban osztrák termelők. A közvetlen és korlátlan földvásárlás 1994-es megszűntével más jogi konstrukciók, így például öröklés, elővásárlási jog kikötése, vagy haszonélvezeti jog révén igyekeztek egyesek földhöz jutni. A tavaly elfogadott földforgalmi törvény azonban jelentősen megnehezíti a korábbi zsebszerződések valódira váltását, hiszen a haszonélvezeti megállapodásokat a tulajdonjog megszerzésére irányuló színlelt kontraktusnak tartja. Az osztrák kormány viszont úgy érvel, hogy a 2001 előtt született haszonélvezeti jogok törlése jogellenes, hiszen ezek az adott területek tulajdoni lapjain szerepelnek. Kérdéses ugyanakkor, mekkora terület érintett az ügyben. Míg a kormány többször 700 ezer hektárnyi területről beszélt, sőt, Budai Gyula egymillió hektárt is elképzelhetőnek tart, más szakértők szerint az 1994 után szerzett területek csupán néhány száz, esetleg néhány ezer hektárt tesz ki. ■ B. L. Kínaiakkal tárgyalt Szijjártó Péter A BUDAPEST-BELGRÁD-VASútvonal kínai részvétellel történtő fejlesztéséről tárgyalt tegnap Budapesten Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár és a kínai Eximbank és a kínai Pénzügyminisztérium delegációja. A tárgyalások, Orbán Viktor múlt heti pekingi tárgyalásait követően jelenleg a kedvezményes hitelfeltételekről, a kivitelezés részleteiről, valamint az ahhoz szükséges kormányzati megállapodásokról zajlanak- tette hozzá az államtitkár. Tájékoztatása szerint a Bu- dapest-Belgrád vasútvonal versenyképes személy- illetve teherszállítási szintre való felújítása 374 kilométer hosszan mintegy 3 milliárd dollárba kerülne. ■ MTI Első helyen a magyar export a térségben a magyar export eléri a GDP 95 százalékát, ezzel Közép-Kelet-Európában az első helyen áll az ország a szlovákokkal együtt, az Európai Unió 28 tagállama között pedig a 4.-5. helyet foglalja el ezzel az aránnyal- mondta tegnap Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója kiemelte: az exportélénkítési hitelprogram (EHP) jelenlegi kerete 750 millió euró, de ez a forrás folyamatosan bővül. ■ MTI A pápa megszüntetheti a vatikáni bankot átalakítaná az IOR vatikáni bank működését Ferenc pápa - számolt be Federico Lombardi szentszéki szóvivő. Az elmúlt években sokat bírált, pénzmosással is vádolt bank sorsa a pápa által felállított, az egyházi reformokkal megbízott bíborosi tanács ülésének második napjának témája volt. Mint Lombardi elmondta, az IOR vagy etikus bankká alakul át, vagy megtartják működési kereteit, de átláthatóbb lesz, de az is elképzelhető, hogy az egyházfő felszámolja. A szóvivő egy negyedik megoldásra is utalt, az IOR és a Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (Apsa) egységesítésére. ■ MTI Már a lengyeleknél az afrikai sertéspestis LENGYELORSZÁGBAN AZONOSÍTOTTÁK az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát - erősítette meg a varsói mezőgazda- sági minisztéirum. Donald Tusk lengyel miniszterelnök rendkívül komolynak minősítette a helyzetet, és sürgős intézkedéseket követelt. Az ASF vírusát egy elhullott vadkanban azonosították, 900 méterre a fehérorosz határtól. Oroszország január végén a Litvániában bejelentett afrikai sertéspestis-járvány miatt megtiltotta az élősertés, a sertéshús és a feldolgozott sertéshústermékek behozatalát az EU tagállamaiból. ■ MTI
