Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-18 / 41. szám
2 MEGYEI TŰKOR 2014. FEBRUÁR 18.. KEDD 5 PERCES INTERJÚ Szolnok tudósa volt a téma gorove Lászlóról, a régi Szolnok tudósáról tartott előadást tegnap a Damjanich János Múzeumban dr. Bagi Gábor történész.- Mit mond ma nekünk a Gorove név?- sajnos kevesebbet a kelleténél. Az idősebbek még emlékeznek a mai Kossuth Lajos utca régi, Gorove nevére, amit a fiáról, istvánról kapott, de ezzel kimerült a tudomány. Gorove Istvánnak nagy szerepe volt Szolnok megyeszékhelyé válásában, de apja tudományos és irodalmi munkásságával írta be nevét a város történetébe.- Pontosan milyen alkotásokkal?- a 19. század elején ő írta az első magyar polgári drámát, az Érdemes polgárt a két akkori magyar nyelvű színház, a pesti és a kolozsvári közül az utóbbinak. írt más darabokat is, az egyik, 1806- os munkáját a környéken, Tiszavarsányban keltezte. Művei elfeledettségük ellenére a magyar színjátszás történetében mérföldkőnek számítanak, mert bennük jelent meg először a hazai polgár pozitív személyiségként. Varsányban volt birtoka, főleg ott dolgozott. Hivatalt sohasem vállalt, hogy minden idejét az alkotásnak szentelhesse.- Szorosabban mi köti őt Szolnokhoz?- a város első történetírója volt, mellette foglalkozott Szolnok és környékének természetrajzával, földrajzával, ő írta le először a tiszavirágzást is. 1835-ben levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, így ő városunk és megyénk első ismert akadémikusa. ■ Jó osztályzatot kapott az élet felmérés Az elégedettség mértéke életkoronként és településtípusonként is eltérő A megyeszékhelyeken vagy megyei jogú városokban, így többek között a Szolnokon élők is, értékelik a legtartalmasabbnak tevékenységeiket. Ugyanakkor a községekben élők tartják a legkevésbé hasznosnak elfoglaltságaikat - derült ki a KSH felméréséből, mely szubjektív mutatók szerint mérte a jóllétet. A felmérésből kiderült, hogy a munkanélküliség mentális és gazdasági probléma is egyben. Munkatársunktól- Véleményem szerint nagyon kevés az olyan ember, aki teljesen elégedett az életével - válaszolt kérdésünkre a szolnoki P.-né Marika kétgyermekes édesanya. - Személy szerint én elégedett vagyok nagy általánosságban az életemmel, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne teljesebbé termi. Örülök, hogy mindannyian egészségesek vagyunk, de a jelenleginél valamivel több fizetéssel minden bizonnyal könnyebben boldogulnánk - tette hozzá. Egy nullától tízig terjedő skálán értékelték a megkérdezettek Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése során, hogy mennyire elégedettek az életükkel. A kutatásból megállapítható, hogy településtípus szerint nin■ Az adatok szerint a tanulók érzik leghasznosabbnak a tevékenységeiket. csenek nagy különbségek ebből a szempontból: míg a városi lakosok elégedettsége a 6,20-as értéket érte el, a községekben élők 6, 04-es mértékben elégedettek. A megyeszékhelyeken vagy a megyei jogú városokban élők, így például a Szolnokon élők értékelik a legtartalmasabbnak, leghasznosabbnak tevékenységeiket (7,25). A kisebb városokban élők átlagértéke meghaladja az országos átlagot (7,14), a Budapesten élőké kevéssel elmarad attól (7,04), míg a községekben élők tartják a legkevésbé hasznosnak elfoglaltságaikat (6,95). Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb (7,50), Észak-MagyarorszáA nemrég készült felmérés adatai szerint az elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb gon a legalacsonyabb (6,87) a saját tevékenységek hasznosságának megítélése.- A falu, a kisebb települések és a város közötti tradicionális különbségek tükröződnek a felmérésében is - mondta Szarvák Tibor szolnoki szociológus. - A kisebb lélekszámú településeken élők látható, hogy kevésbé elégedettek, mint például a Szolnokon vagy nagyobb városokban élők. Amennyiben a különbségeket a fejlesztéspolitika nem kezeli, azok mind erősebbé válnak. A felmérésből az is kiderül, hogy a kisebb falvakban, településeken azonban nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek, mint a nagyvárosokban élők. Ebből látható, hogy az egymás, a szomszédok javaira való odafigyelés Mennyire ítélik hasznosnak tevékenységüket (1-10-es skálán)? Településtípus Értékelés Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban élők 7,25 Kisebb városokban élők 7,14 Budapesten élők 7,04 Községekben élők 6,95 még mindig természetesebb a kisebb közösségekben, mint a nagyobb lélekszámú településeken - fűzte hozzá a szociológus. Régiók szerint vizsgálva a fentieket megállapítható, hogy a Nyugat-Dunántúlon élő emberek a legelégedettebbek. Az országos átlagnál magasabb az elégedettség továbbá a Közép-Dunántú- lon és a Dél-Alfóldön, valamint a Budapesten élők esetében. Az életükkel legkevésbé Észak-Ma- gyarország lakosai elégedettek. A fentiekből következtetni lehet, hogy az Észak-Alfóldön élők a középmezőnyben helyezkednek el az elégedettség szempontjából. A területi különbségeket a régiók eltérő társadalmi összetétele, változó településszerkezete is magyarázhatja, áll a felmérésben. Korcsoportonként is megoszlanak a jóllétre vonatkozó válaszok. Az elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, ami a 45-54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken. A 16-64 évesek körében átlagosan a nők elégedettebbek, ez időskorban megfordul, és a 65 évesek és idősebA biztonságérzetet is vizsgálták Forrás: KSH az egymásba vetett bizalom, a másikért érzett felelősség erősebb az egymást ismerő, kisebb közösségben, derül ki a KSH felméréséből. A „Mennyire érzi magát biztonságban sötétedés után, ha a lakhelye környékén sétál?” kérdésre érkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a régiók közül Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb a biztonságérzet (az emberek 72,57 százaléka érzi magát biztonságban), és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (a megkérdezettek 61,99 százaléka érzi biztonságban magát sötétedés után, egyedül az utcán). A településtípusok közötti megoszlást vizsgálva az eredmény: a községekben érzik leginkább biztonságban magukat az emberek, több mint 75 százalékuk nyugodtan lép ki egyedül lakásából és sétál sötétedés után is a közterületeken. Képünk illusztráció bek körében már a férfiak az elégedettebbek. A nagyon elégedetlenek aránya a teljes népességben 6,2 százalék, és minden korcsoportban 10 százalék alatti. Az 55-64 éves férfiak körében a legmagasabb ez az arány, őket a 45-54 éves nők követik. Gazdasági aktivitás szempontjából vizsgálva az élettel való általános elégedettséghez hasonlóan alakulnak az átlagértékek. A munkahellyel rendelkezők hasznosabbnak értékelik tevékenységeiket, mint a munkahellyel nem rendelkezők. A foglalkoztatottak közül a teljes munkaidős vállalkozók átlagértéke a legmagasabb. A tanulók érzik leghasznosabbnak a tevékenységeiket, átlagértékük minden más csoportét meghaladja. ■ Mennyire érzi tartalmasnak napi tevékenységeit? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SZ0U0N.hu a A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Megkezdte már a kerti munkákat? megkérdeztük Néhány válaszadónk már foglalkozott a kinti tennivalókkal Nagyon kellett már ez a mostani eső a földeknek HORVÁTH SÁNDOR, SZOLNOK:- A magokat már megvásároltuk, a munkálatokat még nem kezdtük meg, majd ha az idő engedi. Kertes házban lakunk, de van hobbi is. Hagymát, fokhagymást fogunk duggatni, zöldséget vetni, mihelyt rá tudunk menni a földre. Általában márciusban kezdjük a munkát. Csak nehogy áprilisban jöjjön még a tél, így is fagytak el rügyek! KOVÁCS LÁSZLÓ, SZOLNOK: - A napokban már megvettük a vetőmagot. Kertes házban lakunk és van egy kisebb konyhakertünk, ahol zöldséget termesztünk. Bár igaz március végén vagy áprilisban szoktunk neki kezdeni a veteményezésnek, de annyira szép tavaszi időjárás volt a napokban és állítólag az is várható, hogy még a héten nekilátunk az ültetésnek. HORVÁTH MIHÁLYNÉ, KARCAG:- A Kisvénkertben van tíz sor zártkertünk, ahol az őszi fokhagyma, a borsó, illetve a dug- hagyma már a földben van. Ha most nem jött volna az eső, a hétvégén már vetettük volna a zöldséget, répát meg a mákot. Most azonban várni kell, míg szikkad a föld, mert a nagy sárban nem lehet megközelíteni a kertet. BÁBOSIK ISTVÁNNÉ, JÁSZBERÉNY: - Egyelőre még nem kezdtük el az igazi kerti munkát. Természetesen egy kicsit összesöprögettünk odakint a napsütéses időben, de áfák metszéséhez, a kert rendbetételéhez nem láttunk még hozzá. Igaz, már rügyeznek a fák sok helyen, de a hétvégi jó idő még, azt gondolom, nem a tavasz kezdetét jelzi. MEZŐGAZDASÁG A hOSSZÚ téli hónapok után egy-két langyosabb, februári nap már a kertekbe csábítja a kertészkedőket. Pedig ilyenkor még csak néhány munka elvégzése ajánlott a napsütéses, fagymentes déli órákban. Elég, ha csak a hónap végén foglalkozunk először a tavaszi lemosó permetezés előkészítésével és elvégzésével, a gyümölcsfák koronaritkításával, valamint a facsemeték telepítésével. De a metszéssel akár a virágzásig, lombfakadásig is várhatunk. A növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók is várnak még a tavaszi munkák kezdésével, ezekben a hetekben inkább a csapadék mennyiségét számlálják.- Bár nem májusi ez az eső, de aranyat ér a földeken - mondta el Hubai Imre Csaba, a megyei agrárkamara elnöke. A csapadékszegény decembert a januári hó ellensúlyozni tudta, a mostani esőt pedig akadálytalanul nyelik el a földek. Ez az őszi vetésnek is jót tesz. Mivel nem fagyos a talaj, nem kell belvizek kialakulásától tartani, s ha eláll az eső, a jól előkészített földekre már néhány nap után rá lehet menni. A tavaszi vetés ideje pedig még messze van, a gazdák jól tudják, hogy március előtt nem érdemes siettetni a magok főidbe kerülését. ■ SZ. ZS.
