Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-14 / 38. szám

HÍRSÁV Pénztárgépek: hétfőig lehet jelentkezni a visszavont pénztárgépeket megrendelt vállalkozók csak február 17-ig, hétfőig jelez­hetik a NAV honlapján, hogy visszakérik az igazoltan megfizetett előleget, foglalót vagy vételárat. A határidő jogvesztő - hívja fel a fi­gyelmet a nemzetgazdasági tárca. Az új megrendeléssel együtt, vagy a megrendelés leadását követően az érintet­teknek nyilatkozniuk kell az EBEV felületen: milyen ösz- szegű támogatásra tartanak igényt. Az Alt Cash Kft. által forgalmazott kasszák vissza­vonása mintegy 80 ezer vál­lalkozót érintett. ■ MTI Az olasz kormányfő bejelentette távozását matteo RENZi, a római kor­mányt vezető balközép De­mokrata Párt (PD) főtitkára a PD csütörtök délután kez­dődött vezetőségi ülésén be­jelentette, a párt Enrico Letta miniszterelnök leváltásáról szavaz. „Olaszország mo­csárba jutott, és új irányba vezető, az eddiginél nagyobb sebességű, radikális reformo­kat végrehajtó kormányzásra van szükség” - hangoztatta Renzi, aki kizárta az előre hozott választásokat. A ró­mai kormány az eddigi bah közép-jobbközép koalícióval folytatná munkáját 2018-ig, Letta ezek után bejelentette, hogy lemond a miniszterelnö­ki posztról. ■ MTI Handó: gyorsul a bíróságok munkája noha egyre több ügy érkezik a bíróságokhoz, azok mun­kája gyorsul, a devizahiteles perek kezeléséhez azonban szükség volt az eljárási szabá­lyok módosítására - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tegnap. Handó Tünde beszélt arról is, hogy a bírósághoz fordulók rövidesen már keresetük benyújtásakor tájékoztatást kaphatnak arról, hozzávetőleg mikor várható ítélet ügyükben. ■ MTI Zászló- és lufieregetéses záróülés parlament Véget ért a ciklus, melyben még soha nem látott számú döntés született Nyomozók jártak Simon Gábornál Soha nem látott mennyisé­gű, csaknem 1300 döntés volt a tegnap véget érő par­lamenti ciklusban, amely rendzavarásokkal, többek között zászlókidobással és lufieregetéssel búcsúzott. Éber Sándor Az utóbbi időkben „már meg­szokott” rendbontással ért véget tegnap a 2010-14-es parlamenti ciklus. Az április 6-i választá­sok előtt utoljára összegyűlt T. Ház ülésének elején öt PM-es képviselő narancsszínű lufikat engedett el az ülésteremben olyan feliratokkal, amelyeken a Fidesz korábbi „elszállt” válasz­tási ígéretei voltak. A kollektív befektetési és kezelőikről szóló törvényjavaslat záróvitájában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a külföldiek földszerzése ellen tiltakozva az elnöki emelvény­hez ment, és magához vette az egyik európai uniós zászlót. Példáját követte a korábban jobbikos, most független Len- hardt Balázs. Végül a lobogókat kidobták az ablakon (később Gaudi-Nagy a visszavitt zászlót a WC-be rakta). MEGSZŰNT FEBRUÁR 12-i ha­tállyal Simon Gábor volt MSZP-s képviselő mandátu­ma, miután tegnap megérke­zett lemondó levele az Ország- gyűlés elnökéhez (így nem kell visszafizetni képviselőként ka­pott mintegy 38 milliós járan­dóságát). Az ügyészség szerint ezzel elhárult a közjogi akadá­lya a Simont érintő büntetőel­járás lefolytatásának. Mester- házy Attila pártelnök megerő­sítette: a Simon ellen indított büntetőeljárás miatt csütörtö­kön ügyészségi nyomozók je­lentek meg az MSZP-székház­A képviselők érdemi mun­kát is végeztek, több határo­zathozatal is született. A meg­szavazott kollektív befektetési formákról szóló jogszabály az alternatív befektetési alapke­zelőkről szóló európai uniós rendeletet ülteti át a magyar jogrendszerbe, de ezen kívül is számos pénzügyi törvényt mó­dosít. A befektetési alapkezelő akkor kaphat engedélyt, ha rendelkezik legalább 125 ezer eurós, ingatlanalap kezelése nál. Többek között elvitték a pártnak leadott vagyonnyilat­kozatát. Simon házánál is jártanyo- mozóügyészség. Nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában (az újabb változatokban sem) a bé­csi számláján elhelyezett össze­get, melynek értéke tavaly októ­berben 228 millió forint volt. A mentelmi bizottság szerint szándékosan közölt valótlan adatokat. A testület vezetője, a KDNP-s Rubovszky György kö­zölte, a bizottság március 31-ig készíti el majd jelentését az el­titkolt százmilliókról. eseten legalább 300 ezer euró induló tőkével. Megválasztották a Független Rendészeti Panasztestület tag­jait hat évre. Elfogadták az új házszabályt, mely a mindenko­ri többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal legyenek az ülé­sek (egy-, két-, háromhetesek). A paksi bővítés ellen tiltako­zó négy LMP-s képviselőt ösz- szesen 804 ezer forintra bün­tették. Az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait Az Országgyűlés döntéseinek száma a különböző ciklusokban 1998-2002 vizsgáló parlamenti bizottság­nak március végéig kell elké­szítenie a jelentését. Utoljára ülésezett 386 fős parlament (a ciklus végére 381 főre csökkent a szám), a vá­lasztások után 199 fős lesz a T. Ház. A 2010-2014-es ciklusban mintegy 342 ülésnapon mint­egy 3452 óra alatt 321 új törvény, 538 törvény- módosítás, 420 országgyűlési határozat és 4 új politikai nyi­latkozat született meg, összesen 1283 döntés. Ez rekordot jelent, pedig a korábbi ciklusokban tör­vények százait kellett az unióval harmonizálni. A kormányzó Fi- desz-KDNP kétharmados többsé­gével kedvére gyárthatta a törvé­nyeket, határozatokat, többször is módosíthatta az alkotmányt. Ritkán fogadtak be ellenzéki mó­dosításokat, a korábbi ciklusok­ban több lehetőséget kaptak. A kormányoldal új divatot teremtett, mivel a benyújtott törvényjavaslatok jelentős ré­sze már nem a kormányzattól, hanem a kormánypárti frakci­óktól eredt, főként egyéni kép­viselői kezdeményezések révén, így még az alaptörvényt is mó­dosították. Ez felgyorsította a törvényhozást, amit neheztelt is a követhetetlen tempóra hivat­kozva az ellenzék. Gyakori volt a kezdeményezések péntek ké­ső délutáni benyújtása, sokszor csak a bizottsági ülések előtt kapták meg az indítványokat a honatyák. A gyors tempó miatt sokszor maga a kormányoldal volt kény­telen többször is módosítgatni, a pontatlanságok, vagy esetleg alkotmányos aggályok miatt. Egyes területeken, mint az ok­tatásban még konfliktus is volt a KDNP és a Fidesz között a né­zetkülönbségek miatt, így fide- szes módosítókkal bombázták a KDNP-s kezdeményezéseket. Az ellenzék sérelmezte azt is, hogy több esetben nem volt elég idő a vitára, vagy a kényes témákat éjszakai időpontokra helyezték. Sólyom László volt államfő szerint gyakorlattá vált, hogy az alaptörvénybe ütköző ren­delkezéseket az alkotmány át­meneti rendelkezéseibe vette fel a parlament, az Alkotmány- bíróság véleményét gyakran felülbírálták. A ciklus első fe­lében Schmitt Pál államfőként nem nagyon fogalmazott meg aggályokat, Áder János már küldött vissza megfontolásra törvényeket. A legutóbbi parlamenti ciklus döntései évenként Év Törvény Törvény­módosítás Határozat Politikai nyilatkozat 2010 43 107 111 • 2 2011 107 106 98 0 2012 72 154 96 0 2013 88 166 104 2 2014 11 5 11 0 Összesen 2010-2014 321 538 420 4 FORRÁS: PARLAMENT.HU A jövőben még mélyebb lesz a magyar-kínai együttműködés Peking Orbán Viktort fogadta a kínai államfő - Magyarországi meghívás a miniszterelnöknek - Közös nyilatkozat Kína kész Magyarországgal az együttműködés fokozásá­ra, köztük a pénzügyeket, a távközlést, az infrastruktúrát érintő, és a csúcstechnológiát képviselő területeken - han­goztatta Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben, amikor teg­nap fogadta Orbán Viktor mi­niszterelnököt. Mint mondta, a diplomáciai kapcsolatok felvé­tele óta eltelt 65 évben, de külö­nösen az utolsó 10 esztendőben a két ország viszonya jelentős fejlődésnek indult. „Magyaror­szág támogatja egy többpólusú világrend kialakulását, Kína békés fejlődését és nagy fon­tosságot tulajdonít Kína jelen­tős és konstruktív szerepének a világon” - erről biztosította Orbán Viktor a kínai államel­nököt. Mint mondta, a magyar fél nagy várakozással tekint a meglévő magas szintű együtt­működés erősítése, a kölcsönös támogatás folytatása és a gya­korlati együttműködés elé. A Kínai Társadalomtudomá­nyi Akadémián mondott beszé­dében pedig kifejtette: hazánk szeretné, ha Kína is bekapcso­lódna Közép-Európa, és azon belül Magyarország fejleszté­sébe. A pekingi Magyar Kultu­rális Intézet évadnyitó ünnep­ségén pedig úgy fogalmazott: a kínai-magyar barátságot nem Kína gazdasági sikerei moz­gatják, Magyarország ugyanis Orbán Viktor és Hszi Csin-ping államfő. Többpólusú világrend nem akkor lett Kína barátja, nem akkor fejezte ki elismeré­sét a kínai nép iránt, amikor az ázsiai állam a világgazdaság meghatározó országává vált, hanem már hosszú évtizedek­kel azelőtt. Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Li Ko-csi- ang miniszterelnököt, aki el­fogadta a meghívást. A két kor­mány közös nyilatkozatot adott ki a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről. Ebben Magyar- ország határozottan kitart az egy Kína elv mellett - ez Tibet státusza miatt fontos -, a kínai fél pedig nagyra értékeli „a ma­gyar fél helyes álláspontját”. A Kína által megvalósított nyitá­si politika és a magyar fél által folytatott keleti nyitás politiká­ja pedig számos fontos terüle­ten összecseng. A kínai fél üdvözli a magyar vállalatok kínai befektetéseit, és továbbra is arra ösztönzi a kínai cégeket, hogy növeljék a jó minőségű magyar termékek importját, és fektessenek be Magyarországon. A magyar fél pedig kedvező beruházási fel­tételeket biztosít a kínai cégek­nek - áll a dokumentumban. A turisztikai kapcsolatokat is elmélyítik. Európa 2012-ben közel 4 millió kínai beutazást regisztrált, ebből hazánkban mintegy 150 ezer vendégéjsza­ka születhetett. ■ MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom