Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-12 / 36. szám

HÍRSÁV Pénztárgépek: újabb pofon az Alt Cashnek elutasította a Magyar Kereskedelmi Engedélye­zési Hivatal (MKEH) az Alt Cashnek az NR-300-as, az NR-240-es és az NR-440-es online pénztárgépekre be­nyújtott újabb kérelmeit. Az MKEH január 23-án közöl­te, hogy visszavonta az Alt Cash Kft. által forgalmazott pénztárgépek engedélyét, mert a pénztárgépek „lehe­tőséget teremtenek az adóel­kerülésre”. ■ MTI Janukovics is vitázna Klicskóval az ukrán elnök kész tévévitát folytatni Vitalij Klicskóval, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnökével - közölte Viktor Ja­nukovics sajtófőnöke. Közben szünetelnek a válság rende­zését célzó tárgyalások az államfő és az ellenzék vezetői között. Volodimir Olijnik, a kormányzó Régiók Pártjának képviselője kijelentette, a tár­gyalások folytatása a közel­jövőben nem várható. ■ MTI Egyesülhet a két Ciprus ÚJRAKEZDTÉK CIPRUS görög és török vezetői - Nikosz Anasztasziadisz cipru­si elnök és Dervis Eroglu észak-ciprusi államfő - a 2012-ben megszakadt tár­gyalásokat az egyesítésről. A Földközi-tengeri sziget 40 éve szakadt ketté, miután Ciprus északi részét meg­szállta Törökország, válaszul a Görögországgal történő egyesülést akaró görög cipri- óták puccsára. ■ MTI Száz halott egy légi balesetben százan meghaltak, amikor le­zuhant egy katonai szállítógép Algéria északnyugati részén. A C-130 Hercules a déli Ta- manrassetből tartott Constan­tine felé, fedélzetén katonákkal és családtagjaikkal. A had­sereg a zord idővel indokolta a katasztrófát. ■ MTI A cselédadóból egyre több; de mégis minimális bevétel folyik be Több marha, kevés sertés állatállomány Egyelőre nem vált be a stratégia, fordulat sem várható A szarvasmarha-állomány alakulása (ezer darab) Gazdasági Egyéni szervezet gazdaság 474 286 I 489 283 FORRÁS: KSH V Mw Miközben nő a szarvasmarha-állomány, egyre kevesebb a vágóállat-termelés, állítja az agrárközgazdász. Fel kéne oldani az ellenérdekeltséget Növekvő húsmarhaállomány, csökkenő sertés-, illetve kocaállomány, és tizedével kevesebb pulyka - így jelle­mezhető a tavalyi év a hazai állattenyésztésben. A jelek szerint pozitív fordulat nem várható. Braunmüller Lajos A jelentősen növekvő szarvas­marha-állomány tavaly decem­ber 1-jén 772 ezer volt, egy év alatt 12 ezerrel, tíz év alatt, azaz 2003 decembere óta 33 ezerrel bővült a hazai marhaál­lomány. A növekedés teljes egé­szében a húsmarhák számának bővüléséből adódik, a 340 ezer darabos tehénállomány egy év alatt nem változott, az elmúlt tíz évben 10 ezerrel, vagyis 3 százalékkal csökkent. „Az állatállománynál fonto­sabb mutató az állattartás mö­gött meghúzódó termelési ér­ték, ez azonban gyászos képet mutat” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász lapunknak hozzátette: „A szarvasmarha­állomány növekedésének fő oka az egyhasznú húsmarha tartásának elterjedése, a dön­tően szürkemarhákat jelentő állományok mögött érdemi ter­melés azonban nincs. Mind­ezt jól mutatja a vágóállatok összsúlyának csökkenése. Míg 2011-ben 694 ezres marhaállo­mányra 80 ezer tonnányi vágó­súly jutott, az idén a 78 ezerrel töb marhára az előzetes adatok szerint már csak 70 ezer tonna. Vagyis miközben nő a szar­vasmarha-állomány, egyre ke­vesebb a vágóállat-termelés” - mutatott rá Raskó György. Az agrárközgazdász szerint az állomány növekedését a támo­„a hazai sertésállomány csökkenése a korábbi adat­hoz képest nem kirívó, és várható volt, miután a nyári kocalétszám már csökkenést mutatott” - értékelte a szá­mokat a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Hús­iparosok Szövetségének elnö­ke lapunknak hozzátette: „Fontosnak tartom ugyan­akkor megjegyezni, hogy gatások indokolják. „Míg egy szürkemarha ridegtartása ál­latonként hozzávetőleg 45-50 ezer forintból kihozható, a hoz­zá kapcsolódó támogatások kü­lönböző jogcímeken elérik a 90 ezer forintos szintet is. Erre rá­jön hektáronként 65 ezer forint körüli területalapú támogatás, a megtermelt érték pedig egy nagyjából 500 euró értékű kis­bika, vagyis a termelési érték nagyjából a támogatások szint­jének felel meg. Ezért hiába nő az állatállomány, ha a termelés minden ponton csökken” - ál­lítja Raskó. A sertések száma 2 935 ezer nem fordult meg a trend, a sertésállomány tehát tovább­ra is csökken. Az igazán ijesztő adat azonban még­sem ez, hanem az, hogy a kocalétszám a korábbiakhoz képest is tovább zsugorodik, vagyis a közeli jövőben nem is számolhatunk azzal, hogy nőne a sertéslétszám, a to­vábbi csökkenés borítékolha­tó” - tette hozzá Éder Tamás. volt december 1-jén, ez a tavaly júniusinál 32 ezerrel több, a 2012. decemberinél viszont 54 ezerrel kevesebb. A sertések száma 2003 júniusában még meghaladta az 5 milliót, azóta drámai csökkenés következett be, 2012 júniusa óta az állo­mány 3 millió alatti. További probléma az is, hogy az anya­kocák száma egy év alatt 13 ezerrel csökkent, jelenleg 187 ezer darabot tartanak nyilván. A tyúkok száma december­ben 29 millió volt, ez 5 száza­lékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A 12,5 milliós tojó­állomány a 2012. decemberinél 467 ezerrel, azaz 4 százalékkal volt nagyobb, a növekedésben bizonyára szerepet játszott a tojásárak változása is. A lúdállomány kiemelkedő mértékben nőtt, egy év alatt 459 ezerrel, vagyis 39 száza­lékkal emelkedett, számuk tavaly decemberben megha­ladta az 1,6 milliót. A pulyka­állomány azonban 273 ezerrel, vagyis 10 százalékkal volt ke­vesebb a 2012 decemberinél. Mind a pulykatartás, mind pedig a vágás nagymértékben csökkent az utóbbi években. államkincstár Vagy egyre töb­beknek van Magyarországon bejárónőjük, kertészük, taka­rítónőjük, vagy jogkövetőbbek lettek azok, akik már eddig is foglalkoztattak háztartási alkalmazottat. A háztartási al­kalmazottak után fizetendő re­gisztrációs díjból ugyanis évről évre egyre több folyik be a köz­ponti költségvetésbe: 2011-ben még csak 5,3, egy évvel később 11,2, tavaly pedig már 23,4 mil­lió forint. Az első éves bevétel mindössze 800 ezer forint volt, igaz, a jogszabály csak augusz­tus közepén lépett hatályba. A költségvetésnek összességében mégis csak szerény, összesen 40,7 millió forint bevétele szár­mazott a négy év alatt ebből az adónemből - derül ki az Állam- kincstár adataiból. Tavaly havonta kétmillió forint cselédadót fizettek be a foglalkoztatók. A 2013-as ada­tok alapján tavaly több mint tízezren dolgoztak magánsze­mélyeknél háűztartási alkal­mazottként. A házi munkából élőknek, lé­vén jövedelmük adórendszeren kívüli keresetnek számít, nem kell adót fizetniük. A munka­adónak azonban - az adóható­ság telefonos ügyfélszolgálatán vagy az Ügyfélkapun keresztül - be kell jelentenie az alkal­mazottat, és befizetnie utána a havi ezer forint regisztrációs díjat. A cselédadónak is neve­zett regisztrációs díj összege független attól, hogy az al­kalmazott hány napot vasal, kertészkedik, főz, mos, vagy takarít egy hónapban. Aki a bejárónőt nem jelenti be, akár százezer forint mulasztási bír­sággal is sújtható. Az Eurostat becsült adatai szerint az EU-ban 2,6 millió főre tehető a háztartási alkal­mazottak száma, 89 százalé­kuk nő, és mintegy felük be­vándorló. A háztartási munka az elszigeteltség és a magányos munkavégzés miatt az egyik legvédtelenebb és legkisebb lát­hatósággal bíró foglalkoztatási forma. ■ H. É. Éder: „Nem számítok alapvető változásra” Felülvizsgálják a magyar testület teljes jogú tagságát FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG A függetlenség és a finanszírozás kérdése jogszabály-módosítást igényel „A Magyar Felsőoktatási Akkre- ditációs Bizottság (MAB) tovább­ra is az ENQA teljes jogú tagja, azonban a következő két évben fe­lülvizsgálatra kerül sor a számos vizsgált szempont közül mindösz- sze két kritérium, a finanszírozás és a függetlenség tekintetében” - közölte tegnap lapunkkal az Em­beri Erőforrások Minisztériuma. A tárca arra reagált, hogy Hiller István azt hangoztatta: az euró­pai felsőoktatás legtekintélyesebb nemzetközi minőségbiztosítási szervezete, az ENQA (European Association for Quabty Assurance in Higher Education) felfüggesz­tette a MAB tagsági viszonyát két évre. Az MSZP-s képviselő szerint erről a szervezet elnöke, Padraig Walsh értesítette január 17-én a MAB elnökét, Balázs Ervint. Hil­ler hangsúlyozta: ez a - kormány által eltitkolt - döntés azért szü­letett, mivel a Nemzeti Felsőokta­tási Törvény megszüntette a ko­rábban szakmai alapon működő MAB függetlenségét. Az Emmi szerint az ENQA a finanszírozás kapcsán azt nehez­ményezte, hogy a 2013. évre bizto­sított támogatás második félévre vonatkozó része november elején még nem volt átutalva a szakér­tői testület számlájára. A tárca szerint a MAB-nak tavaly bizto­sított 155 milliós támogatás fel- használására a szervezet kérésére negyedéves, utólagos elszámolás rendszerében került sor, ezért A függetlenség a vita tárgya nem érkezhetett meg az összeg. Az oktatásért felelős tárca szerint a MAB függetlenségét garantálja a törvény, a „független országos szakértői testületet” a felsőokta­tási intézmények belső minőség- biztosítási rendszerének külső ér­tékelésére hozták létre. Az Emmi közölte, hogy az akkreditációs el­járások finomhangolására készen állnak az ENQA látogatóbizottsá­gával. Az Emmi szerint a MAB korábbi vezetése érdekelt abban, hogy aláássa az új testület szakér­tői tekintélyét. A MAB tegnap azt közölte, hogy a 2013-as értékelés nem tel­jes megfelelést állapított meg, így az alapszabály szerint átkerültek a „teljes jogú tag felülvizsgálat alatt” kategóriába. 2015. novem­berig egy újabb nemzetközi ér­tékeléssel kell bizonyítanunk az európai sztenderdeknek való megfelelést. A MAB szerint a két megállapított fő vonatkozás, a függetlenség és a finanszírozás kérdésének orvoslása kívül áll a szervezet hatáskörén, s jogsza­bálymódosítást igényel. Ezentúl működésük megfelel az ENQA követelményeinek. A MAB 2002 óta teljes jogú tagja az ENQA-nak. A tagoknak ötévente kell nemzetközi szakér­tői értékelés révén kell bizonyí­taniuk, hogy megfelelnek a tag­sági követelményeknek, egyben a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek. A felsőoktatásban az egyes kép­zési programok és az intézményi működés elvárt minőségének fenntartása és javítása, a minő­ségfejlesztési programok megal­kotása az érintett - autonómiájuk érvényesítésével feladataikat tel­jesítő - felsőoktatási intézmények feladata. Ezt a tevékenységet rend­szeres akkreditációs értékelés­sel és az eljárás során ajánlások megfogalmazásával a MAB segíti. A MAB a felsőoktatás állami irá­nyításához is segítséget ad egyedi közigazgatási engedélyezési dön­tésekhez, minőség- és általános oktatáspoütikai tervek, jogszabá­lyok kialakításához, korrekciójá­hoz törvényben szabályzóit szak­értői véleményével. ■ É. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom