Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-11 / 35. szám
2014. FEBRUÁR 11., KEDD 11 MEGYEI TÜKÖR Konténert helyeznek el az állati maradványok számára tervezés Jászladány képvise- lő-testülete első körben tárgyalta a település költségvetését az elmúlt héten. Az első adatokból úgy tűnik, hogy hiány nélkül tervezhetik a büdzsét - tájékoztatott Drávucz Katalin polgár- mester. Hozzátette, ebben az esztendőben lesz fedezet arra, hogy munkatársaik számára biztosítsanak különböző pénzügyi juttatásokat, illetve a munkaruha és védőruha vásárlását szolgáló anyagiakat. Az elmúlt években nem volt erre fedezet a költségvetésben. A fejlesztések megvalósításához szükséges pályázatok önerejére is meg lesz a forrás, így folytathatják a piactér, illetve az óvoda felújítását, valamint újabb pályázatok beadására is lehetőségük lesz a közeljövőben. Az intézmények működtetésének költségeit is az elmúlt éves bázison tervezhetik, amelyek mellett a szociális kiadásokra, illetve a gyermek- étkeztetés fedezetére az államtól juttatott összegek majdnem száz százalékban fedezik a kiadásokat. A nem kötelező feladatok közül megkülönböztetett figyelmet fordítanak rá, hogy az úgynevezett állati hullák konténeres elhelyezésére meglegyen a forrás.- Az elmúlt évben bekövetkezett lépfene kórokozó megjelenése ráirányította a figyelmet erre a területre, az állati maradványok elhelyezésének kérdésére. Önkormányzatunk számára ugyan nem kötelező feladat az elh elyezésre szolgáló konténer telepítése, illetve működtetése, de úgy döntöttünk mégis elő kell rá teremteni a forrásokat. Ez ügyben felmérést is készítettünk a helyi gazdák, állattartók körében - emelte ki a polgármester. - Nagyságrendileg két-két és fél millió forint kiadást jelent a konténer kihelyezése, illetve később a kezelése, valamint a rendkívül szigorú működési feltételek teljesítése, illetve meg kell szerezni a szükséges engedélyeket is a hatóságoktól. A szomszédos településsel, Jászalsószentgyörggyel is tárgyaltunk a kérdésről, ahol szintén amellett foglaltak állást, hogy hozzájárulnak a fenntartás költségeihez. Ennek megfelelően ebben az évben már megtörténhet a konténer kihelyezése. ■ B. CS. Építik a sétányt. Szolnok belvárosában, a Tisza jobb partján már elkészült az új betontámfal. Az utóbbi hetek kedvező időjárását kihasználva az új burkolatot rakják a kivitelező cég dolgozói. Képünkön balról jobbra: Mészáros László, Ferenczl István, valamint Szallák István éppen a kőlapokat készítik elő a lerakáshoz. A Tiszavlrág-híd és a vízirendőrség közötti szakaszt, ahol képünk is készült, Idén tavasszal adják át. Ritkábban kellett vonulniuk tűzoltók Idén már három riasztást kaptak szén-monoxid miatt Átlagosan kéthetenként riasztották a jászberényi tűzoltókat kéménytüzekhez a kistérségben az elmúlt hónapokban. Szerencsére személyi sérülés nem történt, és a január is „csendesebb” volt a korábbi átlaghoz képest. Banka Csaba Alapvetően nyugodtan telt az év első hónapja a jászberényi tűzoltók számára. Összesen 21 alkalommal kellett valamilyen káreseményhez vonulniuk, amelyből tíz alkalommal kellett tüzet oltani - tudtuk meg Fózer Tibor tűzoltó alezredestől, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jászberényi Kirendeltségének vezetőjétől. - A vonulások száma nagyságrendileg a fele annak, ahányszor az évnek ebben a szakaszában átlagosan be kell avatkozniuk. Az általában ilyenkor jellemző, közúti balesetekből adódó műszaki mentések számának csökkenése miatt volt kevesebb a vonulás, ami egyértelműen visszavezethető arra, hogy szerencsére kevés alkalommal kellett téli útviszonyok között vezetnie a térségben élőknek. A tűzesetek közül a legjellemzőbb a kéménytüzek kialakulása.- Itt is alapvető tényező az időjárás, hiszen amikor zordabbra fordul az idő és intenzívebben fűtenek a~ kályhákban, ezzel egyenes arányban növekszik meg a kéménytüzek száma is. Még olyan kémények is okozhatnak problémát, amelyekkel alapvetően semmilyen gond nincs és elvégezték évi két alkalommal azok vizsgálatát és kotrását. Csakhogy a nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtve akár két-három hét alatt is lerakodhat olyan korom- és szurokréteg a kémény falán, amely egy intenzívebb tüzelés alkalmával lángra lobbanhat. Ilyen nem megfelelő tüzelőanyag a háztartási hulladék, különösen veszélyes a műanyag hulladékok eltüzelése. Nem is beszélve az olyan helyzetekről, amikor nem megfelelően tartották karban a kéményt. A fűtési szezon kezdetétől hangsúlyosan jelenik meg, hogy amennyire csak lehet próbáljuk megelőzni a szén-monoxid-mér- gezés kialakulását. A folyamatos tájékoztatás eredményeként egyre többen döntenek a jelzőberendezések beszerelése mellett. Megtudhattuk, hogy az elmúlt évben a Jászságban összesen két szénmonoxid mérgezéses eset történt, míg ebben az évben az eltelt másfél hónap alatt is már három riasztást kaptak.- A három esetből összességében csak egy alkalommal rögzíthették a szén-monoxid jelenlétét kollégáink, két esetben pedig a szén-monoxid-jelzők nem Fózer Tibor tűzoltó alezredes megfelelő karbantartása volt a téves jelzés oka - tudtuk meg a kirendeltség vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy rendkívül helyes módon egyre több jelző- készüléket szerel fel a lakosság, ugyanakkor figyelmet kell fordítani ezek karbantartására is. A legfontosabb támpontot, a legfontosabb feladatok összefoglalását egy-egy adott készülék használati utasítása adja meg.- Nem szezonális jellegű tűzesethez is kellett vonulnia egységeinknek az elmúlt hónapokban - tette hozzá Fózer Tibor. - Jászberényben két alkalommal, röviddel egymás után riasztották tűzoltóinkat kigyulladt szelektív hulladékgyűjtő konténerek oltásához. A helyszínen tapasztaltak alapján úgy döntöttünk, hogy az esetek vizsgálatának feladatát a Jászberényi Rendőr- kapitányság számára adjuk át. Nagy a valószínűsége ugyanis annak, hogy a műanyag konténereket szánt szándékkal gyújtották fel. Ennek felderítése viszont már nem tűzoltói, hanem rendőrhatósági feladatkörbe tartozik. Reméljük idejében elejét lehet venni a hasonló eseteknek. HÍRSÁV Ismét kiosztják a vándordíját „A jászságért" Alapítvány Kuratóriuma ebben az esztendőben is közétette a nemzeti (jász) kulturális örökség megőrzéséért tevékenykedő szervezetek, intézmények számára a Jászsági Civil Vándordíj pályázatát. Ennek a különleges díjnak az odaítélésére immár ötödik alkalommal lehet pályázatot benyújtani jövő hónap, azaz március végéig. A Jászsági Civil Vándordíj egy vándorserlegből és egy díszoklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege pedig kettőszázezer forint. Térfigyelő-kamerákat telepítenek Ladányban a jászladányi polgárőrség sikeresen pályázott a település térfigyelő kamerarendszerének kiépítésére. A pozitívan elbírált elképzelés szerint összesen tizennégy kamerát szerelhetnek fel a nagyközség különböző pontjaira, illetve telepíthetik a rendszer központi szerverét. A fejlesztésre ötmillió forintot kap a közösség. A település önkormányzata pedig évi kétmillió forintot biztosít majd ennek a rendszernek a működtetéséhez. Olyan bővíthető hálózatot szeretnének kiépíteni, amelyhez akár magánemberek, vagy éppenséggel egy-egy utcaközösség is csatlakozni tud, és ha összeadják a szükséges anyagiakat, akkor a közösséghez felszerelt ka-, mera közvetített képeit is figyelemmel kíséri majd a rendszer. A költségvetést tárgyaljak JÁSZÁROKSZÁLLÁS ÖNKORMÁNYZATÁNAK képviselő-tes- tülete ezen a héten csütörtökön délután tartja majd soros ülését. A tanácskozáson vitatják meg a településnek erre az esztendőre vonatkozó költségvetését, ugyanakkor az ülésen tartják meg az idei közmeghallgatást is. Emellett fontos döntésnek ígérkezik az is, hogy a képviselők határoznak a helyi civil szervezetek számára kiírandó támogatási pályázatok keretéről is. Györffy István, akiben a magyar nép lett tudóssá hivatás Nála senki sem tett többet a kun önismeretért, öntudatért, ő helyezte el a Nagykunságot az ország néprajzi térképén Százharminc esztendeje, 1884. február 11-én született Karcagon Györffy István, a legnagyobb magyar néprajzkutató. Azt mondták róla, hogy amivel ő nem foglalkozott, azzal már nem is érdemes. Nélküle szegényebb lenne a Nagykunság, amit ő helyezett el az ország néprajzi térképén, pedig családjában csupán a második nagykun volt. Ükapja a Pártáimból érkezett, ettől függetlenül Györffyt a tudásvágy mellett az a vállalkozó szellem, tűrőképesség, energia és szabadságvágy jellemezte, ami nélkül régen elfogyott volna az alföldi ember. Legismertebb munkáját, a kun műveltség alapművének számító Nagykunsági krónikát Bibliaként vettük kézbe, a szilaj pásztorok, rétes emberek, kuruzslók, boszorkányok, a török idők története rabul ejtett mindenkit. Mert azért született közénk, hogy utolsó krónikása legyen annak az évezredes alföldi pásztorvilágnak, ami fölött az ő életében kondult utolsót a lélekharang. Dédapja a fazekasságból tartotta el családját, nagyapja, apja szűrszabó volt, de közben az életformaváltás miatt bealkonyult ennek a mesterségnek. E két mesterség Györffy István későbbi pályájára is hatott, mert a kunok kipcsak-török eredete mellett az alföldi kerámiában tovább Dr. Györffy István professzor képe a Nagykunsági krónika 1941-es kiadásából élő hódoltsági török edény, a tőlük indult színes magyar népviselet a haza kutatása mellett keletre is repítette gondolatait. Az ősi életformából nehezen tudott kitörni. Beíratták a gimnáziumba, ahol Bátky Zsigmond, későbbi múzeumi munkatársa is tanára volt, de közben az Ecsezug melletti tanyán a népélet gyakorlatával is ismerkedhetett. Az egyetem alatt meg gyalog barangolta be Magyarországot, elsősorban a botanika, a földrajz, mellette a népélet és kultúra érdekelte. 1909-ben lett a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, 1918- ban részt vett a Lénárt-féle kisázsiai expedícióban, a Monarchia utolsó tudományos vállalkozásában. Itteni kutatásai ma is feltáratlan területek, a témát kutató dr. Bartha Júlia közlése szerint ebben a háborús összeomlás miatt Törökországban maradt anyag is részes lehet. Hazatérve kinevezték a Néprajzi Múzeum igazgatóőrévé, 1926-tól kezdett Teleki Pál felkérésére előadni a Keleti Intézetben, 1934-ben ő lett a néprajz első nyilvános rendes tanára a budapesti egyetem új néprajzi tanszékén. Minden érdekelte, a Nagykunság mellett kutatta a hajdúkat, a matyókat, a Fekete-Körös völgyet, Kalotaszeget, Moldvát, Dobrudzsát is. Meghatározó volt a szellemi honvédelem érdekében gróf Teleki Pállal közösen végzett művelődéspolitikai munkássága is. Életműve fájó hiányossága az 1939-ben tragikusan korán, 55 évesen bekövetkezett halála miatt félbemaradt munkája. Illyés Gyula fogalmazta meg a legtömörebben, ki volt Györffy István: „A magyar nép tudósa volt. Szeretném így is mondani: a magyar nép lett tudóssá benne.” Születésének évfordulójára nagyszabású rendezvénnyel készülnek Karcagon, melynek dr. Örsi Julianna néprajzkutató, a túrkevei múzeum nyugalmazott igazgatója a főrendezője. ■ SZ. I.
