Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-10 / 34. szám

2014. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ Mi az igazság Napóleon termetéről? történelem Az alacsony fér­fiaknak gyakran tulajdoní­tanak Napóleon-komplexust - főleg, ha hajlamosak a köny- nyed fellépésre. Ezt kellett például Nicolas Sarkozynek is tapasztalni, aki a maga 165 centiméteres magassá­gával valóban nem egy óriás. Franciaország egykori elnöke nem tudta másként felvértez­ni magát a csúfolódás ellen, mint hogy szokatlanul magas sarokkal ellátott cipő-ket ké­szíttetett. Ezenkívül előnyben részesítette az alacsony test­őröket, akik mellett nem tűnt fel aprónak számító termete. Ennek ellenére a teljes hivatali idejét végigkövették a Napóle­on-viccek. Sarkozy titokban néhányszor nyilván pokolba kívánta a franciák császárát. Pedig Bonaparte Napóleon (1769-1821) nem is tehet arról, hogy a hatalmas egójú kis em­bereket a nevével gúnyolják. Szabója adatai szerint a ma­gassága öt láb, két col és három hüvelyk volt. Ez közel 169 centi­méter, amely nem tűnik ugyan túl soknak, ám a francia hadse­reg újoncai ezekben az időkben átlagosan 162 centiméteresek voltak. Napóleon tehát velük összeha-sonlítva magasnak számított. Ennek ellenére miért ő a kis ember megtestesítője? Fel­tételezhetően azért, mert sza­bójának számos adata az an­gol „feet”-re (láb = 30,48 cm) vonatkozott, és így számolva Napóleon való-ban csak 158 centiméter magas lett volna. Ténylegesen azonban a francia „pieds”-t (32,48 cm) használták mértékül. ■ Valójában 169 centiméter magas ÉLETMÓD - TUDOMÁNY SZERKESZTŐSÉGÜNK ajánlja a most megjelent GEO mag Rudolf koronaherceg öngyilkosságával Ferenc Ferdinánd a következő az öröklési sorban. Rangon aluli házassága miatt lemond utódai dinasztikus jogairól A szarajevói merénylet történelem Két lövés, amely kirobbantotta az első világháborút Egy fiatal fanatikus két lövésével ezelőtt száz évvel a Balkánon megkezdődött az a világégés, amely egy békés, polgári korszak végét jelentette Európában. Ragyogó vasárnap reggel 1914. június 28-a Szarajevóban. Fel­hőtlen kék ég borul a keletie­sen szűk kis utcák mecsetek­kel és minaretekkel tarkított labirintusára. A város ünnepi díszbe öltözött - mindenütt lobogók, girlandok és a magas rangú látogató arcképe: Bosz­nia-Hercegovina fővárosa az eljövendő császárt, Ferenc Fer­dinánd főherceget várja. Az időpontot azért e napra tűzték ki, hogy az egykori tö­rök tartomány lakosságának lehetősége legyen a trónörökös üdvözlésére. Ferenc Ferdinánd bármelyik nap a birodalom élére kerülhet, ugyanis Ferenc József császár, aki immár több mint fél évszázada kormányoz­za az Osztrák-Magyar Monar­chiát, a 85. évében jár. A hatalomátvétel esetére az ötvenéves trónörökös, a császár egyik unokaöccse, nagy terve­ket szövöget. Át akarja szervez­ni a korhadt, soknemzetiségű államot, és az osztrák-magyar kettős uralmat a délszláv népek bevonásával „triásszá” akarja bővíteni. A Habsburg-ház fenn­hatósága alatt álló egyfajta „Ju­goszlávia” hivatott a monarchia stabilizálására. Az ilyen tervek nem teszik különösebben népszerűvé Fe­renc Ferdinándot a bécsi udvar­ban. A nép körében sem köz­kedvelt. A trónöröklés Rudolf koronaherceg öngyilkosságával hullott az ölébe. A császár uno- kaöccseként Ferenc Ferdinánd volt a következő a dinasztikus öröklési sorban: zárkózott, fensőbbségeskedő ember, aki ráadásul nem megfelelő felesé­get választott, egy egyszerű cseh grófnőt, vagyis a Habsburg-ház szabályai szerint semmiképpen sem rangjához illőt. A császár jóváhagyásának elnyerése érde­kében Ferenc Ferdinándnak le kellett mondania utódai minden dinasztikus jogáról. Felesége, Chotek Zsófia (né­metül Sophie Maria Josephine Albina Chotek Gräfin von Chotkowa und Wognin) a nyil­vános szerepléseken - és ez szinte naponta előfordul - nem jelenhet meg a férje oldalán, a banketteken sem ülhet mellet­te. Ferenc Ferdinánd, aki mé­lyen szereti nejét, magával viszi Szarajevóba, ki Bécs fullasztó levegőjéből. Ráadásul az a nap is június 28-ára esett, amikor Ferenc Ferdinánd lemondott utódainak trónörökösi jogáról, hogy egybekelhessen Zsófiával. A férfi különleges ajándékot eszelt ki: Zsófia ugyanabban az autóban ülve hajt majd végig a városon. Legalább itt lent Bosz­niában lássa a nép, hogy a jö­vendőbeli császár feleségének helye a férje mellett van. Mind­kettőjük számára halálba vezet majd az út. Az 1878 óta osztrák igazgatás alatt álló és 1908-ban annek- tált Bosznia és Hercegovina a nyugtalanság fészke: a muzul­mán bosnyákok és a katoükus horvátok ugyan békét kötöttek Béccsel, de a legnagyobb népes­séghányadot adó Boszniában élő szerbek az „anyaországgal”, a Szerb Királysággal akarnak egyesülni. Ez a nemzetállamok alakulásának korában nem kü­lönösebben kirívó ötlet... Részlet: A Geo magazin 2014/02. számából fii európai hatalmi konstelláció a háború előtt a helyzetet egymást kereszte­ző szövetségek törékeny rend­szere jellemezte: az egyik olda­lon a „hármas antant" Nagy- Britannia-Franciaország- Oroszország, a másik oldalon a „hármas szövetség”, Ausztria-Németország- Olaszország. Franciaország vissza akar­ja szerezni az 1870/71-es há­borúban elvesztett Elzász­Lotaringiát. Oroszország az 1905-ös Japán elleni veresége után vissza akarja állítani nagyhatalmi tekintélyét. Ausztria-Magyarország meg akarja tartani kicsinek Szerbiát, és gátat akar vetni az orosz befolyás terjedésének a Balkánon. Nagy-Britannia meg akarja akadályozni, hogy a kontinens egyetlen állam el­lenőrzése alá kerüljön. Vírusok is okozhatnak szívhalált? biológia Amikor 1983-ban két orvos, Barry Marshall és John Warren azt posztulálta, hogy a gyomorfekélyt egy baktérium és nem a stressz okozza, senki sem vette őket komolyan. Egé­szen addig, amíg Marshall ön­magán tesztelve le nem nyelte a kórokozó Helicobacter pylorit- és ezáltal meg nem győzte a szakmát. Hasonlóan messze ható lehet annak a kutatási projektnek az eredménye, amely a vírusok­nak a szívre és a vérkeringés­re gyakorolt pusztító hatását vizsgálja. Egy nemzetközi csa­pat először a Coxsackie-vírus B3-at (CVB3) vette górcső alá. Ennek ugyanis nyilvánvalóan sikerül a meg-támadott ember szívverését életveszélyesen ki­zökkenteni a megfelelő élettani ritmusból, ráadásul főleg fiatal, aktívan sportoló pácienseknél- tehát függetlenül a stressztől vagy az elhízástól. Hogyan tör­ténik mindez? 13 Vírusok: alábecsült veszélyforrás? Úgy tűnik, a vírus megvál­toztatja a szívsejtekben az ion­áramlást - s ezt a hatást sem keringést segítő, sem pedig ví­rusölő gyógyszerek beadásával nem lehet megakadályozni. Az ioncsator-nák ugyanis a szer­vezet Achilles-sarkát képezik: az ionok eloszlásával a sejt­membránban az idegi impulzu­sok éppúgy irányíthatók, mint az anyagcsere és a növekedés. Ez azt jelenti, hogy bár a CVB3 a szívsejtekre specializálódott, ám nagyon is lehetséges, hogy jóval több betegség keletkezik ilyen álnok módon. Ehhez járul még, hogy az összes gyógyszer legalább fele ilyen módon fejti ki a hatását. ■ Alkalmazkodó madárforgalom ornitológia A madarak is felismerik a sebességhatárokat Tigrisnek való vidék állatvédelem Nepálban kétharmadával nőtt az állomány Még a tollas jószágok is tudják, mi az a biztonságos távolság. És nem csak azt: a madarak a szökési távolságukat is hoz­záigazítják az adott útszaka­szon érvényes sebességha­tárhoz. Ezt derítette ki Pierre Legagneux és Simon Ducatez, a kanadai Québeci Egyetem két munkatársa. Egy éven át dokumentálták 21 madárfajnak a padka és a madár környezetben való elhe­lyezkedésének távolságát olyan útszakaszokon, ahol 20, 50, 90 vagy 110 km/h volt a megen­gedett legnagyobb sebesség. Emellett azt is kipróbálták, vajon a madarak változtattak-e a távolságon, ha a kutatók a A nebraskai fecskék Egy harmincéves megfigyelé­sére alapuló kutatás megálla­pította az autóval való talál­kozásnak áldozatul eső, illet­ve az egyéb okok miatt elpusz­tulófecskék összehasonlításá­ból, hogy a közlekedési bal­esetben kimúló fecskék szár­nya rendszerint hosszabb, mint azoké, akik természetes halálnemekben pusztulnak el. A kutatók szerint könnyen el­képzelhető, hogy a rövidebb szárny segíti a gyorsabb ma­nőverezést és felszállást, vagy­is a menekülést a közeledő au­tók elől. megengedettnél gyorsabban hajtottak. Míg a madarak a spontán gyorshajtásra alig reagáltak, a szokványos közlekedés fontos szerepet játszott számukra: minél magasabb volt az átlagos tempó az adott útszakaszon, annál messzebbre helyezked­tek el a zöldben. A kicsi, für­ge madarak egyébként jóval közelebb merészkedtek az aszfalthoz, mint a nagyobb testtömegindexűek. És míg az első fél évben a fiatal állatok összevissza repkedtek, a túl­élők később jelentős távolságot tartottak - mintha felismerték volna az autókban a természe­tes ellenséget. ■ A tigris csontja, szőre és külön­böző testrészei - különösen Kí­nában - még mindig mágikus tinktúrák és potencianövelő szerek hatásos összetevőinek számítanak. Sajnos, minden til­tás ellenére még mindig virág­zik a nagymacska vadászata, éppúgy, mint a belőle készült különböző termékek keres­kedelme. A nemzetközi fajok védelméről szóló egyezmény (CITES) szakértőinek becslése szerint világszerte maximum 3500 tigris él vadon; az orvva­dászok átlagosan minden év­ben több mint 100 állatot ölnek meg. így aztán annál meg­lepőbb a legutóbbi nepáli Rejtett kamerákkal figyelik őket tigrisszámlálás eredménye, mert ott az állomány 2009 óta közel kétharmaddal, pontosan 198 példányra nőtt. A WWF természetvédelmi szervezet által támogatott „népszám­lálás” alkalmával 500 rejtett kamera képeit értékelték ki a délkelet-ázsiai ország öt nagy rezervátumában a szervezet szakértői. Nepál azt tűzte ki célul, hogy 2022-ig megduplázza a populációt, és hadat üzent az orvvadászatnak és a csempé­szetnek. Az ország számos közösségében embereket ké­peztek ki az erdőben való jár­őrözésre, hogy felderítsék és megállítsák a vadorzókat. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom