Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-10 / 34. szám

TÜRKEVE 2014. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ 4 HÍRSÁV Méltó hagyomány született tizedik alkalommal rendezik meg a Nagykunsági-nagy-sár- réti tájökológiai konferenciát dr. Balogh János professzor emlékére február tizen­ötödikén délelőtt fél tíztől a városháza dr. Czihat Károly termében. Köszöntőt mond dr. Szabó Zoltán polgármes­ter, ezt követően az általános és középiskolás diákoknak meghirdetett pályázat érté­kelésére, díjkiosztásra kerül sor. A meghirdetett előadások után adják át a professzorról elnevezett díjat, majd koszorú­zás lesz a dr. Balogh János ut­cánál található emlékhelyen. Igazi disznótoros hangulat lesz nyolcadik alkalommal ren­dezik meg a böllérek talál­kozóját február 15-én. A ren­dezvényt a hagyományos népi disznóvágások hangu­latának felélesztése céljából indították útjára a helyiek. A Túrkevére látogatók bete­kintést nyerhetnek a húsfel­dolgozás teljes folyamatába a szúrástól a kolbásztöltésig. A résztvevő böllérek által ké­szített ételeket folyamatosan megkóstolhatják az érdeklő­dők, így hagymás sült vért, hurkát, kolbászt, orjalevest, toros káposztát stb. kínálnak a vendégeknek. Látható még a régiség a múzeumban A FINTA Múzeum Vadász Pál kiállítótermében látható a város régi kőcímere. A fes­tett gipszöntvényt feltehe­tően 1898-ban helyezték el a városháza homlokzatán, majd 1953-ban a múzeum­ba került. A város régi kőcímere A szakmai munka mellett fontos a szép környezet is Munkálatok. Több helyen is kátyúznak a városban a napokban, eltüntetik az utak itt-ott előforduló egyenetlenségeit. Képünkön a szakemberek épp a Póhamarai utcának úttestjén dolgoznak és gondoskodnak arról, hogy az autósoknak ne okozzon fejfájást és bosszúságot az úton való közlekedés. A munkálatok a közeljövőben tovább folytatódnak, a cél a biztonságos, kényelmes közlekedésre alkalmas úthálózat megteremtése. Összefogott a gyülekezet segítség Kétmillió forintnyi adomány gyűlt össze az orgona felújítására TEHETSÉGEK - Intézményünk életében meghatározó a szakmai munka, a tovább­képzések a nevelőtestület tagjai részére - mondta Nagy Róza, a Kaszap Nagy István Református Általános Isko­la és Óvoda vezetője. - Idén fogunk megvalósítani két nevelési-oktatási programot a természettudományos ne­velés és az ökoiskola témá­jában. A szakmaiság mellett fontos a tárgyi környezet megteremtése, az iskolában és az óvodában is felújítások lesznek idén. Kicserélik az óvoda nyílászáróit, bővítjük az eszközöket, az iskolában a ■ tantermeket, folyosókat újít­juk meg, tantermi bútorokat szerzünk be. A fentiek költ­ségeire, mintegy tízmillió fo­rintra, részben pályázati úton nyertünk forrást, részben a fenntartó finanszírozza azo­kat - tette hozzá. ■ Január hiumlnrauUlttii tartották az iskolában már hagyományos rendezvényt. Az intézményben fontos­nak tartják a tehetséggondo­zást is. Január harmincadi- kán tartották az iskolában már hagyományos rendez­vényt, a kiváló tanulók foga­dását. Ötvenegy tanuló ka­pott meghívást, cseppet sem érdemtelenül. Az idei tanév első félévét komoly eredmény­nyel zárták: alsó tagozaton 4,8 míg felsőben 4,5-es átlag fölött kellett teljesíteni, és persze nem lehetett a bizo­nyítványban négyesnél rosz- szabb jegy. ■ Az óvoda ablakait Is felújítják A gyülekezeti tagok gyűj­tötték össze Kereszti Roland református lelkész kezde­ményezésére a túrkevei templomban lévő orgona fel­újításához szükséges hiányzó összeget. Az adakozás során mintegy kétmillió forint gyűlt össze. Munkatársunktól- A hangszert az Európa-szerte elismert Angster József és Fia pécsi mester gyára készítette. A gondos, alapos építés miatt ezidáig, az elmúlt száz évben alig kellett javítani a hang­szert - mondta Kereszti Roland református lelkész. - Illendő ezt a kincset, amelyet őseink ránk hagytak, megőriznünk és szép állapotban tovább adnunk az utókornak. Az orgona fel­újítása csaknem teljes egészé­ben megtörtént, jelenleg még a műhelyben van a hangszer több száz darabja, a sípok szé­pen megújultak. Arra várunk, hogy enyhébb legyen az idő és össze lehessen rakni. Közel kétmillió forint adomány gyűlt össze a gyülekezeti tagok jóvol­tából, a felújítás közel tízmillió forintba kerül, de az orgona értéke felbecsülhetetlen - foly­tatta. - Az első világháborúban rekvirálták a homlokzati, front sípokat. Azok pótlásaként nem ón, hanem bádogsípokat építet­tek a hangszerbe. Egy pályá­zatnak köszönhetően azonban lehetőségünk nyílik azokat is eredeti állapotba visszaállíta­ni és ónsípokat beépíteni. Az orgona elkészítésének pontos időpontját még nem lehet tud­ni, hiszen sokáig tart míg kéz­zel forrasztják, öntik megfelelő falvastagságúra. Idén biztosan elkészül - mondta. A református templom tetejét 2009-ben rekonstruálták, a bel­ső részt az elektromos hálózat­tal 2010-ben újították. Egy évvel később 2011-ben a harangok, korszerűsítése következett, míg a 2013-2014-es évek az orgona felújítással teltek, telnek.- Tervezzük a templomtorony megújítását is, hiszen életveszé­lyes. Egy háló található a torony homlokzatán, hogy a vakolat ne hulljon le az emberekre - mond­ta Kereszti Roland. - Mindez azonban rendkívül sok pénzbe, mintegy 12, 5 millió forintba ke­rülne, ha a hajóhoz hozzá sem érnek. Minderre pályázati úton szeretnénk forrást biztosítani és egyéb megoldásokat is kell keresni. Az egész templom fel­újítása egyébként összesen 55- 56 millió forintba kerülne - tette hozzá.- Ezúton is köszönöm a gyüle­kezeti tagoknak az adakozást, s hogy szívükön viselik az orgona sorsát! - búcsúzott. A túrkevei református temp­lomban található orgonában csaknem ezer síp szólal meg tizenhét regiszteren (hangzás- vüág) keresztül két manuál billentyűsor és két lábpedál se­gítségével. A pár centiméteres sípocskáktól a négy-öt méteres hatalmasokig mindenféle mé­retben és formában találhatóak sípok. Vannak fából készültek és őnsípok, fedettek és nyitottak. A levegő több száz méternyi csövön keresztül jut el a sípok­hoz. Minden egyes sípnál apró szelepecske nyitja meg a leve­gő útján, ezek az alkatrészek a tasnik. A tasnik hártyavékony bőrből, halbőrből készültek. Eredetileg sem gépekkel, ha­nem kézzel ragasztották, haj­togatták, préselték a megfelelő méretűre őket. Ez az elkészítési eljárás a munka finomsága mi­att a mai napig sem változott. Kereszti Roland református lelkész az orgona sípjait mutatja Alkotások. Három szobrot adományozott dr. Szabó Zoltán polgármester a Finta Múzeumnak a minap. Sinka István szobrát Talamasz Lajos túrke­vei szobrász, Zilahy Lajosét Katona József szolnoki szobrász, Gábor Ferenc költő szobrát pedig Fehérváry Tamás szobrász készítette. Idén is emlékeztek Hegyfoky Kabosra tudományos Rendkívül népszerűek a szavalóversenyek a fiatalok körében Hegyfoky Kabos halálának ki- lencvenötödik évfordulójára emlékeztek a túrkevei Keviföld Alapítvány és a Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művésze­ti Iskola szervezésében február másodikán. Az eme alkalom­ból rendezett városi szavalóver­senyen hetvenkét tanuló vett részt. A verseny végén 9 arany, 25 ezüst és 23 bronzminősítés született, emléklapot heten kap­tak. Három tanulónak dr. Szabó Zoltán, Túrkeve polgármestere ajánlott fel különdíjat. Minden évben kegyeleti szent­mise keretében a római katoli­kus egyház is megemlékezést tart egykori lelkipásztora emlé­kére. A kegyeleti szentmisét dr. Ondavay Tibor főesperes, pápai plerátus celebrálja, majd meg­koszorúzzák Hegyfoky Kabos templomkertben lévő sírját. Na de ki is volt Hegyfoky Kabos? Hegyfoky Kabos 1847-ben született Új-Lesznán. 1871-ben szentelték katolikus pappá, Eger­ben. 1891-ben került Túrkevére és itt is hunyt el 1919. február el­sején. Római katolikus plébánosi munkája mellett meteorológiai megfigyeléseket végzett. E mun­kássága révén vált országos, sőt nemzetközi hírű tudóssá. Har­minc éves munkássága alatt írt nyolc darab nagy könyvet, nyolc értekezést és 246 dolgoza­tot. 1917-ben megkapta a Ferenc József Rend Lovagkeresztjét, a meteorológia és a hazai klimato­lógia terén kifejtett sokévi buzgó munkássága elismeréséül. Elnö­ke volt a Vöröskereszt Egyletnek, jelentős szerepet vállalt az első világháború sebesültjeinek ápo­lásában. Légköri megfigyeléseit, tapasztalatait máig tanítják az egyetemek földtani tanszékein. 1934-ben nevéről díjat alapí­tottak. A díjat minden évben a legkiválóbb magyar klimato- lógus kapta. A díjat 1946-ban megszüntették, mert abban a korban nem volt dicséretes dolog egy papról elnevezett díj. Túrke­ve önkormányzata és a Keviföld Alapítvány a Magyar Meteoroló­giai Társaságnál kezdeményezte a díj visszaállítását. Ez 2010-ben meg is történt. Eddig hárman kapták meg, köztük dr. Tar Ká­roly a debreceni egyetem taná­ra, aki először kezdeményezte a Hegyfoky Kabos ünnepségek megszervezését.- Fontosnak tartom, hogy megemlékezzünk elődömre, Hegyfoky Kabosra minden év­ben - mondta dr. Ondavay Tibor főesperes, pápai plerátus. - Ő olyan egyházi személy volt, aki tudományos munkája révén or­szágos ismertséggel is rendel­kezik. Nagy örömömre szolgál, hogy a Hegyfoky Kabos emléké­re rendezett szavalóversenyek a fiatalok körében is rendkívül népszerűek - tette hozzá. ■ L

Next

/
Oldalképek
Tartalom