Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-23 / 19. szám

I ni KOZELET HÍRSÁV Tulajdonosi hozzájárulás az emlékműhöz TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁST adott az V. kerületi önkor­mányzat az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő emlékműhöz szerdai rendkívüli testületi ülésén. „Az áldozatok sorsa mellett nem lehet főhajtás nélkül el­menni, ez emberség és nem politikai nézetek vagy párt­állás kérdése” - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművel kap­csolatban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőinek írt szerdai válaszle­velében. Orbán tudatta: a levél elolvasása után megerősödött benne a meggyőződés, hogy „a jövőben is közösen dolgoz­hatunk azért, hogy Magyar- országon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttműködé­se tovább erősödjék”. ■ MTI Kövér: minden hungarikum sikertörténet MINDEN HUNGARIKUM siker- történet, és mind a nemzet, mind a külföld számára minő­séget, értéket jelent - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen szerdán a Parla­mentben. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében kiemelte, az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló tör­vényt 2012. április 2-án. ■ MTI Elkészült a választási hirdetmény elkészült az országgyűlési választás hirdetménye, a plakátokat kiszállították a választási irodákhoz, és vár­hatóan még a héten minden településen kihelyezik azokat. 44 200 tájékoztató plakátot készítettek, és kedden már ki is szállították a területi és országgyűlési egyéni választó- kerületi irodákhoz. ■ MTI Emelkedik a gázolaj ára emeli bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykeres­kedelmi árát pénteken a Mól, a 95-ös benziné nem változik. A benzin átlagára így 399-400 forint marad, a gázolajé pedig 417-418 forintra nő. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak. ■ MTI Lomnici: nem mert dönteni a szlovák AB komoly viták tárgyát képezi az állampolgársági törvény a szlovák alkotmánybíróságon belül, amit az is jelez, hogy a testület nem mert dönteni a beadványról - jelentette ki Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerdán Kassán, miután az alkotmánybíróság elnapolta a döntéshozatalt az állampolgár- sági törvényről. ■ MTI • • Üres az ujranyilt iskola köznevelés A korábban bezárt 163 tanintézetből 9-ben van oktatás 30.0 millióR 17,9 millió Ft 23.0 millióR forrás-. Emmi Eddig mindössze 9 telepü­lés vállalta, hogy korábban bezárt iskoláját újra meg­nyissák állami segítséggel. Keleméren is ezt kérték a szülők, de tanév elején nem jelent meg elég gyerek Éber Sándor „Szeptemberben újra megnyitot­tuk korábban bezárt iskolánkat a szülők kezdeményezésére, de csak két gyerek jelent meg, így végül nem indult el Keleméren újra az oktatás” - nyilatkozta la­punknak a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei település polgár- mestere. Kovács László szerint a szülők végül a közeli telepü­lésekre vitték gyermekeiket a tanév kezdetén, miután kiderült számukra, hogy a kevés gye­reket az alsós tanító néni egy­szerre oktatta volna összevonva. „Az iskola megnyitását 24 szülő kezdeményezte, eredetileg 32 tanuló járt volna az alsó tago­zatba” - mondta lapunknak a Klebelsberg Intézményfenntar­tó Központ (KLIK) Putnoki Tan­kerületének igazgatója. Várady- né Nagy Andrea közölte, hogy a 2013/14-es tanévben Kelemér- ről 18 alsós a putnoki, 14 alsós a bánrévei iskolába iratkozott be. Putnok például 15 kilométerre van, ott teljes ellátást kapnak, és délután 16 órakor visszahozzák őket Kelemérre egy panorámás busszal. A keleméri iskolába két pedagógusra igényelt státuszt a tankerület, nem maradtak állás nélkül, mivel bekerültek a put­noki székhelyiskolába. Az iskola épülete és a működ­tetés a keleméri önkormányza­té. A polgármester elmondta: az épület jelenleg üresen áll, mintegy 100 ezer forintot kellett költeni rendbetételére, főként egy tisztasági festésre. „Bízom benne, hogy esetleg idén szep­tembertől elkezdődhet a tanítás Keleméren” - mondta Kovács. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma (Emmi) lapunkkal A kisiskolák újra megnyitá­sára kiírt pályázaton megma­radt pénzeket a működő kis­iskolák támogatására szán­ták, az összegekről a közneve­lési államtitkár egyedileg dönthetett - közölte lapunk­kal az Emmi. 2011-ben 22 te­lepülés kapott általában 1,8-2 millió forint körüli összegeket. A legtöbb pénzt, 3,3 millió fo­közölte, hogy azon a települé­sen, ahol legalább 8 óvodáskorú vagy 8 alsó tagozatos korú gyer­mek rendelkezik lakóhellyel és a szülők igénylik, akkor a tele­pülési önkormányzat kezdemé­nyezheti az alsó tagozatos iskola meg- vagy újranyitását. Ebben az esetben a KLIK gondoskodik az oktatás ellátásáról. Az is fel­tétel, hogy a létszám legalább 3 évig fennmaradjon. Az Emmi- szerint a kormányváltás előtt 163 kisiskolát zártak be. Az állam 2011-ben egy 300 milliós pályázatot írt ki, hogy újra megnyithassák a koráb­ban bezárt, más települések intézményeivel összevont kisis­kolákat (100, esetleg 150-200 fő alatti intézmények). 2011-ben rintot ekkor Somogyjád kap­ta, a legkevesebbet, 1,5 milliót a kőszegi kistérségi társulás és Hejőkeresztúr. 2012-ben a bátonyterenyei kistérségi tár­sulás 8,9 millió, Hercegkút 4 millió, Petneháza 7,1 millió, Kisléta 8,6 millió, Hollókő 7 millió, míg Sávoly, Főnyed és Szegerdő együttesen 19,2 mil­lió forint támogatást kapott. 4 település (Lipót, Siklósnagy- falu, Pecöl, Érpatak) összesen mintegy 100 milliós támoga­tással vállalta, hogy újra le­gyen alsó tagozaton oktatás, általában 8-15 fővel. „Idén szep­temberben öt önkormányzat, Medgyesbodzás, Gáborján, Me- zőkomárom, Nyírderzs és Ná- rai tudta megnyitni iskoláját” - mondta lapunknak a KLIK ve­zetője. Marekné Pintér Aranka szerint a kistelepülések iskolái jobb és biztosabb helyzetbe ke­rültek az állami fenntartással. A Magyar Faluszövetség ve­zetője szerint az állami fenn­tartás jobb lehetőség lehet, de ez még nem ténykérdés. Az igaz, hogy sok kis önkormány­zat szívesen lemondott az isko­la fenntartásáról, míg mások nagyobb támogatással inkább áldoznának erre. Szabó Gellért arra hívta fel a figyelmet, hogy a mintegy 3200 önkormányzat 45 százalékában van 8 osztá­lyos képzés, 15 százalékában nincs meg a 8 évfolyam. A kis­települések 40 százalékában nincs oktatatás. Szabó szerint nem véletlen, hogy igen kicsi az érdeklődés az kisiskolák új- raműködtetésére, amely nagy teher, a pályázati pénzeket is kevesellte erre a célra. Sosem látott adósság az állami intézményeknél államkincstár Éves átlagban meghaladta a 90 milliárd fo­rintot tavaly az államháztar­tás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek össztartozása. Az egy évvel korábbihoz képest ez több mint másfélszeres növekedés, az évezred eleji 5,5 milliárd- nál viszont már tizenhatszor magasabb érték. Az Államkincstár legfris­sebb adatai szerint az állami szervek lejárt tartozásállo­mánya december végén 88,9 milliárd forintra rúgott. Az összes tartozásból a 30 nap alatti 42, a 30 és 60 nap kö­zötti 13,5 , mig a 60 napon túli 30,2 milliárd forintot tett ki. Ezen felül 3,3 milliárdnyi adósság volt későbbi idő­pontra átütemezve. A legtöbb pénzre, 62 milliárd forintra a szállítók és szolgáltatók vár­tak az év végén. E nagy összegű adósság- állomány is 22,2 milliárddal kisebb volt a november végi­nél, döntően annak köszön­hetően, hogy a kórházak novemberben 32,7 milliárdos konszolidációs támogatáshoz jutottak. A támogatás kizáró­lag a 2013. október 31-ig le­járt szállítói tartozások csök­kentésére lehetett fordítani, és december 31-ig kellett felhasználni. A központi költségvetés 691 intézményéből 374-nek volt decemberben tartozása, közülük 154 kizárólag 30 nap alatti tartozással rendel­kezett. ■ VG Költségvetési intézmények összadóssága (millió forint) Támogatás a kisiskoláknak Nyolcvanezer serdülő oltására írtak ki tendert HPV Egymilliárdot szánnak az ősszel induló, méhnyakrák elleni kampányra Nyolcvanezer 12-13 éves lány teljes immunizálására elegendő adag méhnyakrák-elleni vakci­na beszerzésére írt ki közbeszer­zést az ÁNTSZ. A piacon jelenleg kétféle oltóanyag kapható, ezek­ből kettő, illetve három oltás beadása szükséges, ezért a ten­der is 160, illetve 240 ezer adag védőoltás beszerzéséről szól. A patikai forgalomban mindkét készítmény 30 ezer forint körü­li adagonkénti áron szerezhető be. A nagy mennyiség miatt, valamint, mert a tenderkiírás szerint is az elbírálás fő szem­pontja az ár, várhatóan ennél lényegesen olcsóbban jut majd hozzá az állam a vakcinához. Az Egészségügyi Államtitkárság ta­valyi közlése szerint idén mint­egy egymilliárd forintot szán­nak az oltóanyag beszerzésére, igaz, idén csak az első, illetve legfeljebb az első két adagot ad­ják majd be, miután a kampány majd csak ősszel kezdődik. Beneda Attila egészségügyi kabinetfőnök múlt év végén je­lentette be, hogy a 12-13 éves lányok számára 2014-től költ­ségvetési forrásból biztosítja az állam az úgynevezett HPV vakcinát. Azért ez a kedvezmé­nyezett korosztály, mert az oltás akkor a leginkább hatékony, ha a védettség még a szexuális élet megkezdése előtt kialakul. A vakcina nem lesz kötelező, csupán „kötelezően felajánlan­Lesz pénz oltásra dó”. Az oltás elterjesztését több tényező is indokolja. Az egyik, hogy a nők körében második leg­gyakoribb daganatos megbete­gedés a méhnyakrák, amelynek kialakulásában tudományosan igazoltan szerepet játszanak a HPV (humán papillomavirus) egyes típusai. A méhnyakrákot okozó HPV vírusfertőzésen a nők körülbelül 80 százaléka esik át élete során, illetve a méhnyakrá­kos elváltozást minden esetben HPV-fertőzés előzi meg. A másik ok - amint azt Mészáros György, a szegedi klinika professzora egy tanulmányban aláhúzta -, hogy a vírus elleni hatékony védekezés­hez legalább 75-80 százalékos átoltottság kell, ez pedig csak közfinanszírozott szűrőprogram­mal sikerülhet. Jelenleg Európa 19 országában biztosítanak a kormányok részleges vagy teljes finanszírozást a HPV-oltáshoz az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2012-es ajánlása alapján. Egy, a Magyar Tudományos Akadémián publikált adatsor­ra hivatkozva a Pharmaonline szakportál a HPV-oltás gazdasá­gi hasznára is felhívja a figyel­met. Eszerint a méhnyakrák mi­atti éves kezelési költségek 1-1,2 milliárd forintot tesznek ki, míg az azt megelőző állapotok ellátá­sára 650-800 millió formtot költ az egészségbiztosító évente. ■ Haiman Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom