Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-21 / 17. szám
2014. JANUÁR 21., KEDD KOZELET —*——111 lílinnfi.. "Ilii HIRSAV Kampány: több a kiskapu választás TI: az új jogszabályok kevésbé teszik átláthatóvá a rendszert Pártok 2010. évi választási kampányköltségei* Jelöltek száma ÁSZ-nak bejelentett összeg (millió forint) TI által becsült költés (millió forint) Különbség (%) Fidesz 386 405 1289 ♦318 MSZP 386 405 1159 ♦286 Jobbik 386 110 277 ♦252 LMP 300 192 259 ♦135 ♦Becslés. FORRÁS: TRANSPARENCY INTERNATIONAL Átcsoportosítások a költségvetésben A KORMÁNYHIVATALOK, az Országos Atomenergia Hivatal és a vízügy is többletforráshoz jut az idei költségvetés „rendkívüli kormányzati intézkedések” címéből történt mintegy 3,5 milliárd forintos átcsoportosításából - az erről szóló kormányhatározatok a legutóbbi Magyar Közlönyben jelentek meg. A Miniszterelnökség 113 milliárd forint szolgál a rendkívüli kormányzati intézkedések finanszírozására. Az Országos Atomenergia Hivatal csaknem négyszázmillió forintot kapott, közel fél milliárd forint á Balassi intézet többlettámogatása, míg a vízügy két tételben több mint 1,2 milliárdot kapott. ■ MTI Lassulhat a kamatvágás az eddigi 0,20 százalék- pontos lépések után keddtől valószínűleg kisebb, 0,10-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris eny- hítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank (MNB)- jósolták a mai kamat-, ,n döntő ülés előtt londoni, , pénzügyi elemzők. Több ház is úgy látja: a kamat- csökkentés 2,5 százalékos alapkamatig folytatódhat. ■ MTI Óriási különbségek a vagyonok között a világ 85 leggazdagabb embere összesen akkora vagyon fölött rendelkezik, mint a legszegényebb 3,5 milliárd - figyelmeztetett az Oxfam. A civil szervezet a holnap kezdődő davosi világgazdasági fórum elé időzített tanulmányában kiemelte: a gazdag „egy százalék” vagyona, 110 ezer milliárd dollár a fele a világon felhalmozott vagyonnak. ■ The Independent A Transparency International szerint alkalmatlan a törvény a politikai kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására. A pártok civilszervezeteknek akár ki is szervezhetik hirdetéseiket. Éber Sándor „Az országgyűlési képviselők kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény legalább ugyanannyi, ha nem több kiskaput nyit a kampánykorrupció számára, mint amennyit bezár” - nyilatkozta lapunknak a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője annak kapcsán, hogy az államfő április 6-ára kitűzte az országgyűlési választások időpontját. Ligeti Miklós szerint ez a jogszabály alkalmatlan a poli-' tikai kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására, inkább kevésbé teszi átláthatóvá a kampányköltéseket. Csak arról kapunk majd pontos képet a február 15-én kezdődő kampányidőszakban, hogy a parlamenti választásokat megelőző 50 napon belül az egyéni választókerületi jelöltek mire költik el az államkincstártól kapott egymillió forintot (amiről egyébként lemondhatnak az őket jelölő párt javára). A jelöltenként felhasználható további legfeljebb négymillióról any- nyit fogunk megtudni, hogy az egyes pártok ennek az összegnek mekkora részét kapták az államtól és mennyit kellett maguknak előteremteniük, annak függvényében, hogy mennyi jelöltet sikerült állítaniuk. Ennek a pártok esetében további közel 150 millió forinttól majdnem 600 millió forintig terjedő összegnek a felhasználását továbbra is az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) ellenőrzi, a pártok beszámolói alapján. a sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumoknak a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kell juttatni hirdetési szoláltatásaik árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek, amelyet honlapjukon közzétesznek. Az ÁSZ jelezte: maradéktalanul ellenőrizni fogják a kampánypénzek elszámolását, a „Márpedig ez a fajta ellenőrzés az eddigiekben sem bizonyult hatékonynak” - hangoztatta Ligeti. A TI jogi vezetője szerint a nem állami kampánypénzeknek - ezek mértéke fordítottan arányos az állami kampányhányaddal, a nagyobb pártoktól a kisebbek felé haladva 294 millió forinttól 823 millió forintig terjedhet - még a forrása sem válik ismertté. ____ A jogszabályban pozitív elemnek mondható Ligeti szerint, hogy a pártlisták állami támogatásánál nagy összegű közpénz pártkampányok céljára való fel- használást írják elő, ami kifehérítheti a kampányt. Negatívum Magyar Államkincstárnál, a jelölőszervezeteknél és az egyéni jelölteknél is végeznek vizsgálatokat. egy pénteki kormányrendelet beemelte a reklámok közé a választási plakátokat is, megtiltották a főutak, autópályák mentén például a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopokra is elhelyezni a kampányhirdetéseket. viszont, hogy ezt az összeget a pártok nehezen ellenőrizhető készpénzben kapják meg. A kampánypénzek elcsalását lehetővé teszi a visszafizetési kötelezettség hiánya is. Ligeti hangoztatta, hogy a kampányfinanszírozás új szabályai számos kampánykorrupciós kockázatról nem vesznek tudomást. így egy párt kiszecwezheti hozzá közel álló civil szervezeteinek a kampány egyes feladatait, már a hivatalos kampányidőszak előtt, hirdetéseik költségei pedig titokban tarthatóak. A minisztériumok, az állami hivatalok és vállalatok is megjelentethetnek kormánypártokat támogató hirdetéseket. A TI jogi vezetője a jogszabály hiányosságnak tartotta azt is, hogy nem foglalkozik az önkormányzati és az európai parlamenti választások kampánykiadásaival. A TI korábbi, nagyon konzervatív becslése szerint a nagy pártok az akkor lehetséges 386 millió forint helyett mintegy másfélmilliárdot költöttek a 2010-es kampányban, a helyi média, az óriásplakátok vagy éppen a kampányrendezvények költségeit nem is vették teljes körűen számba. Enyhítette az EU és Washington az Irán elleni szankciókat | Brüsszel Az Európai Unió hat hónapra felfüggesztette az Irán elleni gazdasági szankciók egy részét hétfőn, alapvetően kisebb enyhítések történtek. Hasonló döntést hozott a Fehér Ház is. A szankciók feloldására az iszlám köztársasággal tavaly novemberben kötött, Teherán atomprogramjának megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás értelmében került sor. A megállapodás részeként Irán nem sokkal korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek jelenlétében leállította a 20 százalékosra való urándúsítást, és megkezdte a 20 százalékosra dúsított uránkészletének visszahigítását, amiért cserébe a nemzetközi szankciók enyhítését irányozták elő. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülésükön döntöttek arról is, hogy az EU ötszáz fős katonai missziót küld a Közép-afrikai Köztársaságba. A katonák elsősorban a főváros, Bangui repülőterét ellenőrzik majd. A tárcavezetők közös nyilatkozatban adtak hangot aggodalmuknak az ukrán parlament által a múlt héten elfogadott törvények miatt, amelyek jelentős mértékben korlájp^zák a gyülekezési jogot. Korábban Washington is bírálta a kijevi vezetést, a Fehér Ház szankciókat is kilátásba helyezett. ■ VG Feszültség Kijevben hétfőn is folytatódtak az összecsapások a rohamrendőrök és a tüntetők között Kijev belvárosában. Délutánra mindkét oldalon legalább százan-százan sebesültek meg. Közben az ellenzéki politikusok tárgyalni készülnek a vezetéssel. Előrehozott választásokat, a kormány menesztését, Vita- lij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a múlt héten eljbgadott, szabadságjogokat sértő törvények megsemmisítését, valamint amnesztiát követelnek minden tüntetőnek Az ÁSZ bekérte a tarifákat Vádaskodás az osztrák és a magyar kormány között zsebszerződések Rupprechter kész Budapestre utazni - Fazekas Sándor nem kíván tárgyalni bécsi kollégájával Váratlan fordulatot vett a zseb- szerződések miatti nézetkülönbség Ausztria és Magyarország között, miután meghiúsult a két agrárminiszter tervezett találkozója. Információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumnál az illetékes szakmai terület már javában dolgozott az osztrákmagyar találkozó előkészítésén, amikor érkezett a hír: a magyar fél visszakozik. A találkozó eredetileg január végére, majd február elejére volt időzítve, ám a napokban Andrä Rupprechter a berlini Grüne Woche nemzetközi mezőgazdasági vásáron ismét élesen bírálta az új magyarországi földtörvényt, amely véleménye szerint megfosztja az osztrák gazdákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól. Andrä Rupprechter azt is hozzátette: sajnálja, hogy nem tudott találkozni Berlinben magyar hivatali partnerével, pedig a találkozóról előzetesen megállapodtak Fazekas Sándorral. A hazai agrártárca azonnal cáfolta, hogy leegyeztetett időpont lett volna, majd Fazekas Sándor miniszter szombaton egy napkori rendezvényen kijelentette: „nem tartom szükségesnek, hogy egy olyan miniszterrel találkozzak, aki kijelentéseivel folyamatosan sértegeti a magyarokat a magyar föld és Paks miatt”. A zsebszerződések ügyében az osztrák fél az Európai BíróAndrá Rupprechter Sághoz akar fordulni, mondván: a szabályozás nem csak az osztrák gazdák jogait sérti, hanem szembemegy az uniós jogokkal is. A magyar kormány álláspontja azonban az, hogy a zsebszerződések már a kezdeteknél sem keletkeztettek tulajdont, soha nem voltak érvényesek a jog szerint. Az osztrák kormány mező- gazdasági minisztere már karácsony előtti levelében agodal- mát fejezte ki a zsebszerződések ügyében abban a levélben, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztériumnak címzett. Rupprechter szerint az új szabályozás értelmében idén május elsejétől legális haszonélvezeti jogok szűnnének meg, emiatt az osztrák kormánytag értetlenségét fejezte ki. A miniszter már akkor jelezte: szívesen tárgyalna magyar partnerével, ugyanakkor felvetette azt is, hogy adott esetben „szükséges lehet európai grémiumokhoz fordulni” a kérdésben. Rupprechter legutóbb jelezte: kész arra, hogy Budapestre utazzon, de meghívja a magyar kollégáját Bécsbe is. Arról, hogy a zsebszerződések mekkora területet érintenek, megoszlanak a vélemények. Egyes becslések szerint csaknem kétszáz osztrák gazdálkodó, és közel 200 ezer hektár lehet érintett, más álláspontok szerint legfeljebb néhány száz hektár földről van szó, hiszen egészen 1994 nyaráig leális volt a földvásárlás, a legtöbb területet ekkor vették meg külföldiek a nyugati megyékben. ■ B. L. Érvénytelen szerződés A tavaly július elsejétől élő új büntető törvénykönyv a zsebszerződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A jövőben ráadásul minden ügyvéd előtt készült szerződésre egy időbélyegzővel ellátott matrica kerül, így a korábban, dátumozás nélkül készített szerződéseket, így a zseb- szerződéseket sem lehetne felhasználni május elsejétől.
