Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-03 / 2. szám

2014. JANUÁR 3., PÉNTEK MEGYEI TŰKOR 11 TffrriirmiiiiBr^wrifrn A magyar a második anyanyelvem portré Bende Lajos siket embertársaink életének megkönnyítéséért dolgozik A szolnoki Bende Lajos tel­jesen otthonosan mozog a siketek világában, annak el­lenére, hogy tökéletesen hall. Ő a HÍD Jelnyelvi Tolmácsok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnö­ke, hosszú évek óta intenzí­ven dolgozik a jelnyelv minél szélesebb körű megismerte­tésén. Tevékenységéért 2013 novemberében megkapta az Adorján lldikó-díjat. Kovács Berta- Miként került kapcsolatba a si­ketek által használt jelnyelvvel?- Szüleim mindketten sike­tek voltak, nekem a magyar nyelv tulajdonképpen a máso­dik anyanyelvem, hiszen először jelnyelven tanultam meg kom­munikálni. Hatéves koromban vettem észre, hogy én nem úgy beszélek a szüleimmel, mint a többi ember. De nekem úgy volt természetes, hogy anyám jelek­kel magyaráz. Szerencsétlennek éreztem magam a másságom miatt. A halló és a siket emberek veszekedése közti különbséget is nehezen dolgoztam fel, ijesztő volt számomra, nem tudtam mit kezdeni a hangos kiabálással. Megijedtem tőle, sírtam. Akkori­ban egyébként a fogyatékosságot is másként kezelték. Tanáraim is csak úgy emlegettek: „a siket Benőének a gyereke”. Az én szü­leim nem jártak szülői értekez­letre sem, hiszen nem értették, ami ott elhangzott. A pedagógu­sok úgy viszonyultak hozzám, hogy „süket szülők gyereke, nem kell vele foglalkozni". Szerencsére a közepes át­lagot hoztam ma­gamtól. A jelnyelv , i mondatszerkezete azonban eltér a ma­gyar mondatok gram­matikájától, csak később, a főiskolán eszméltem rá, hogy másként használom az alanyt, az állítmányt, mint a többiek. A „macska fel van mászva a fára” típusú mondatokban beszéltem.- A továbbtanulás sem lehetett egyszerű.- Édesapám és édesanyám is cserépkályha-készítőként dolgozott egy htsz.-ben. Az ő példájukat követve először nép­■i- Az a célom, hogy mindenkinek megmutassam, hogyan kommunikálnak a siketek - mondja Bende Lajos művészeti cserépkályha-készí- tő szakmunkásnak tanultam. A képesítés megszerzése után a szüleimmel dolgoztam együtt három évig, de sok megalázta­tásban részesültem, ezért húsz­évesen inkább hivatásos katoná­nak álltam. Akkoriban szabályo­san szégyelltem, hogy értem a jelnyelvet, ezt semmiképp sem árultam volna el. 1970- ben lettem hivatásos tiszthelyettes, ekkor költöztem Karcagról Szol­nokra, azóta is itt élek. '. á áHét íhmbpre- A katonai pálya is messze esik a jeltolmácsi tevékenységtől. Hogyan kanyarodott vissza első anyanyelvéhez?- 1996-ban találkoztam egy si­ket asszonnyal, aki eladó lakást keresett. Jelnyelven érintkeztem vele, és láttam rajta a döbbenetét. Elbeszélgettünk, és megtudtam tőle, hogy a siketek szövetségé­ben nagy szükség lenne jeltol­mácsra. Akkoriban a rendőrség­nél dolgoztam, de elvállaltam a feladatot. Az országos egyesület elnöke kiállított egy papírt, hogy tolmácsolhatok, de azért a fő­iskolai jeltolmács diplomát meg kellett szereznem. 1998-ban sze­reztem diplomát. Rendőrségre, bíróságra jártam tolmácsolni, bár ez akkoriban nem volt köte­lező, nem volt még esélyegyenlő­ségi törvény. 1998-2002. között a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetségé­nek voltam az elnöke. 2001-ben megalakítottuk a HÍD Jelnyelvi Tolmácsok Egyesületét, azzal a céllal, hogy a jelnyelvet megis­mertessük az átlagemberekkel, segítsük a hallássérülteket, be­mutassuk a kultúrájukat. Alap- és középfokú tanfolyamokat szerveztünk a nyugdíjfolyósító intézet, a munkaügyi központ, kórház, könyvtár dolgozói szá­mára. Alakítottunk művészeti színjátszó csoportot is MÁS-OK néven. Megmutattuk, hogy a hallókhoz hasonlóan a siketek is tudnak verset mondani, elindí­tottuk a Lehullott csend szavaló­versenyt, ahol siketek és hallók együtt mondtak verset, bár ter­mészetesen a díjazásuk külön történt. A Szigligeti Színházban szinte az országban elsőként mutattak be tolmácsolt előadást. Tanítjuk a fiatalokat énekek jel­nyelven történő előadására is. Annak idején azt hittem, soha többé nem fogom használni a jelnyelvet. Most az a célom, hogy mindenkinek megmutassam, hogyan kommunikálnak a sike­tek. A Campusban is többször voltunk előadást tartani.- Sok mindent sikerült meg­valósítania. Mit tart ezek közül a legfontosabbnak?- Édesapámat a háta mögött saj­nos gyakran szidták, sértegették. Mondtam is akkor, hogy ha nagy leszek, megbosszulom. A bosszú­vágy az idők során átalakult segí­tő szándékká, később már az volt a célom, hogy a hozzám hasonló helyzetben lévők ne éljenek át ha­sonló kellemetlen élményeket, a siket gyerekek pedig ne úgy in­duljanak neki az életnek, hogy ők fogyatékosak. Egyre több fiatal ta­nulja meg a jelnyelvet alap- és kö­zépszinten. Persze azért van még mit tenni. A pedagógusoknak például sokat segít, ha elmagya­rázzuk, hogy nem azért beszél furcsán a siket szülők gyermeke, mert slendrián a fogalmazása, ha­nem mert át kell állnia egy másik szórendre. Az esélyegyenlőségi törvénynek köszönhetően ma már könnyebb az életük, de még mindig megesik, hogy nem szí­vesen alkalmazzák őket a mun­kaadók, hiába értenek az adott szakterülethez. Szerencsére ma már sok a végzett kommuniká­ciós segítő, aki például segít be­vásárolni, ügyet intézni, postára menni, bankban számlát nyitni. Ők nem tolmácsok, de ismerik a jelnyelvet. A végzett tolmácsok diplomával rendelkeznek. Talán kevesen tudják, de a diplomások sem értenek egyformán minden területhez. Van, aki szinkrontol­mács, más a rendőrségen, bírósá­gon segít, vagy a vallás, a művé­szet területén.- Hány embert tanított már meg jelelni?- Több ezret biztosan.- Tavaly ősszel megkapta az Ad­orján lldikó-díjat. Hogyan fogad­ta ezt az elismerést?- Nagyon meglepődtem! Való­jában csak a fogadáson döbben­tem rá, hogy a sok ember azért ül ott, hogy engem ünnepeljen. A díj ad egy lökést, még inkább érzem, hogy érdemes dolgozni. Persze mindig elmondja az em­ber, hogy nem a díjért csinálja, de azért jólesik az elismerés! Ha újra kezdhetném, akkor is úgy döntenék, hogy segíteni akarok az embereknek. Névjegy BENDELAJOS született: Karcag, 1950. má­jus 15. iskolái: Népművészeti cserép- kályha-készítő szakmunkás, Rendőrtiszti Főiskola, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fő­iskola (jeltolmács). családi állapota: nős, felesé­ge szurdopedagógus és jeltol­mács; 4 gyermeke, 3 unokája van. hobbi: amatőr színészkedés, kertészkedés, főzés. A túzok védelmének esztendeje lesz az i eie (lei választás A Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egye­sület 2014-ben ünnepli meg­alakulásának 40. évfordulóját. A jubileum kapcsán a szervezet elhatározta, hogy az egyesü­let jelképe, a túzok legyen a 2014-es év madara - amely már 1986-ban is kiérdemelte ezt a címet. A Magyarországon is honos nagy túzok az egyik legna­gyobb túzokféle, számyfesz- távolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mint­egy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg. A legnagyobb egybefüggő eu­rópai udvarló- és fészkelőhelye Magyarországon van. Főleg Dévaványa közelében, a déva- ványai túzokrezervátumban (Körös-Maros Nemzeti Park) fordul elő, de él nagy túzok térségünkben is, így például a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is. A má­sodik világháború előtti 10-12 ezerről mára mindössze 1500 körülire esett vissza az egyed- számuk. A pulyka nagyságú túzok kitartóan tud repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Mindenevő: nagyobbrészt fű­félékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt, néha rágcsáló­kat vagy kisebb madarakat is. Téli táplálékában nagyon fontos szerepet játszik a repce. Élő­helyen füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyed- szám) miatt nagyon ritkán látható. A túzok számára fontos a zavartalanság. Ennek ellené­re kultúrakövető faj, kedveli a mezőgazdasági területeket, különösen a repcét, hereféléket, lucernát, az őszi gabonaféléket, amikben jól elrejtőzhet. Fészkét is a termesztett növények közé rakja, dürgőhelynek azonban a réteket, alacsony füves terü­leteket választja, táplálkozni is kijár ezekre. Fészkeit a mező- gazdasági művelés állandóan veszélyezteti. A túzok Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, esz­mei értéke a legmagasabb kate­góriát jelentő egymillió forint. ■ Mészáros G. ÍRJON NEKEM! FILÓ MELINDA GRAFOLÓGUS KÉZÍRÁS- ÉS GYERMEKRAJZELEMZÉSE Vivien, aki az apa figyelméből kér többet. Rajzán a sok fehér felület arra utal, hogy magában tartja a kis gondjait, nem tudja, kihez fordulhatna megbeszélni azokat. Az alig látható alapvo­nal is ezt erősíti, nem mindig érzi magát biztonságban. A kisfiú rajza - mondani­valójában, színezésben - inten­zívebb, mégis a papírra ható nyomaték gyengébb, mint a kislány szerényebb rajzán. Ba­lázs lazább és nyitottabb, ami a szívén az a száján, szeret a saját feje után menni. Nem tűri, vagy csak nehezen a korlátokat és sza­bályokat. Kevésbé lelkizős, mint testvére, mindemellett, jó lelkű, gondoskodó, lehet rá számítani. Vivien érzései finomak és mé­lyek. Megnyilvánulásai vissza­fogottak, szerények. Az említett erős nyomaték viszont a lelke forrongására utal, ami bármi­kor utat törhet magának. Annak ellenére, hogy fiatalabb, ő a böl- csebb, háttérben is tud maradni. Mivel nem reagál olyan nyíltan és hangosan, mint testvére, ezért nehéz észrevenni mi zajlik a lelkében. Természetesen egy kis pajkosságért neki sem kell a szomszédba átkopogni. Jól szemlélteti a világhoz va­ló eltérő hozzáállásukat, hogy egyazon állatkát különbözőkép­pen ábrázoltak. Balázs kapcsolataiban a be­szédnek, a szavaknak tulajdo­nít jelentőséget. Tele van kér­désekkel, hajtja a megismerés vágya. Az ellentétes satírozásai mutatják, hogy elvesztheti tü­relmét, talán olyan dolgokat is kimond, amiket megbán. Vivien ügyesen bánik a színekkel, sőt nagyon kreatív, újdonságokat, szokatlan formákat jelenít meg a rajzán. Rá lehet bízni olyan feladatokat, amik találékony­ságot és fantáziát igényelnek. Üdvözlettel: Filó Melinda küldje be három-tizenkét éves gyermeke rajzát vagy legalább öt-hat soros saját kézírását - mely tartalmazza az aláírását és életkorát -az Új Néplap Szerkesztősége címére. Ne felejt­sen el jeligét írni! elérhetőség: ÚJ Néplap Szer- kesztőség, 5000 Szolnok, Mé­száros Lőrinc utca 2. TELEFON: 56/516-757. JELIGE: BALÁZS ÉS VIVIEN, 9 ÉS 6,5 ÉVES TESTVÉREK RAJZAI Kedves Olvasó! Balázs és Vivien annak ellené- I re, hogy testvérek a rajzaikon egyedül mutatkoznak, illetve kedvenc állataik társaságában. Balázs igényel nagyobb figyel­met, ő az, aki körül forog az | élet. No, nem azért, mert a szü­lők talán jobban szeretnék, ha­nem, mert neki a figyelemből soha nem elég. Mindent meg­tesz, hogy vele foglalkozzanak. Épp emiatt maradt picit magára FILÓ MELINDA GRAFOLÓGUS >

Next

/
Oldalképek
Tartalom