Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-20 / 16. szám

2014. JANUÁR 20., HÉTFŐ TISZA-TO 5 Ezrek próbálták ki a különleges kunhegyesi jégpályát szabadidő Rendkívül nép­szerűnek bizonyult a kü­lönleges, műanyag borítású műjégpálya Kunhegyesen, melyet a városháza előtti té­ren építettek fel. Az új technológiával ké­szült, több mint 200 négy­zetméteres felületű pálya egyedülállónak számított a térségben, és térítésmen­tesen vehették igénybe a téli sportok szerelmesei a decem­ber közepétől január 10-ig tartó időszakban.- Az önkormányzat egy hónapon keresztül bérelte ezt a különleges pályát, így a bontás megtörtént a héten - tudtuk meg Vincze László­tól, Kunhegyes alpolgármes­terétől. - Mivel egyértelműen kedvező volt a fogadtatása nemcsak a város lakói, de a környező településeken élők körében is, úgy döntöttünk, hogy az általunk készített alépítményt megtartjuk, és a város lehetőségeinek függ­vényében 2014 telén is keres­sük majd a lehetőségét, hogy újra ilyen jellegű szórakozást biztosítsunk a téli sportok kedvelőinek. Amint az alpolgármester elmondta, a korcsolyaköl­csönzési adatokból kiderül, hogy az egy hónap alatt leg­alább kilenc-tíz ezren vették igénybe a műanyag borítású jégpályát. Ráadásul nemcsak egyénileg, de iskolai gyer­mekcsoportok is szép szám­mal töltötték itt a testnevelés órákat. Az egy hónap alatt minden­nek köszönhetően nagyon sokan megtanultak korcso­lyázni Kunhegyesen. ■ Élvezték a különleges „jeget” A fürdő főépülete torzóként maradt félbe - mutatja Magyar Csilla polgármester. A félbemaradt építkezés azonban a tervek szerint talán folytatódhat. Hitelt örököltek a fürdővel adósság Tiszta helyzetet szeretnének Kiskörén, közel lehet a megoldás Kevés település rendelkezik olyan kitűnő adottságokkal, mint Kisköre. Ám a kiakná­zatlan lehetőségek egyelőre inkább csak gondot okoznak. Szilvási Zsuzsa Közel 60 millió forintos adós­ságot hurcol magával Kisköre egy olyan időszakban, amikor az adósságkonszolidációnak kö­szönhetően a legtöbb település megszabadul terheitől. Pedig azokból az adottságokból, ame­lyekkel a város rendelkezik, le­hetne profitálni. Kiskörénél van ugyanis a Tisza-tó egyik leg­jobb fekvésű szabadvízi strand­ja, emellett pedig 66 fokos termálvíz fakad a település te­rületén. Hasznosítása azonban évtizedek óta várat magára.- Még a hetvenes években bukkantak rá a hőforrásra - idé­zi fel a múltat Magyar Csilla pol­gármester, aki szeretné végre lezárni az évtizedek óta húzódó történetet. - Sokáig önkormány­zati kézben volt, aztán az 1994- ’98 között működő testület úgy döntött, hogy eladja. Ám a vevő nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, sőt, idő­közben felszámolták a céget. táros területet. Amint a polgár- mester asszonytól megtudjuk, a megállapodás része volt, hogy a korábbi cégből kiváló kft. a hitelösszegnek megfelelő érték­ben vásárol kijelölt önkormány­zati Ingatlanokat a településen. Bár az előszerződést megkötöt­ték, ez végül nem történt meg.- A hitelt adó cég végül az ön- kormányzatnál jegyzett be jel­zálogjogot, gyakorlatilag a mi nyakunkon maradt az adósság, amely a kamatokkal időközben hatvanmillió forintra duzzadt - teszi hozzá Magyar Csilla. - En­nek visszafizetésére esélyünk sincs, ráadásul mivel nem köz­vetlenül az önkormányzat, ha­nem az érdekeltségébe tartozó cég vette fel a hitelt, a kormány­zati adósságkonszolidáció köré­be sem kerülhetett bele. Amint a polgármester hang­súlyozza, szeretnének végre tiszta helyzetet teremteni, s mielőbb megegyezni mind a korábbi partnercéggel, mind a hitelezővel. Addig azonban, amíg nem jelennek meg újabb termálhasznosítási pályázatok, kevés az esély arra, hogy befe­jezzék a félbemaradt fürdőépí­tést, hiába szerepel prioritás­ként a 2014-2020-as fejlesztési elképzelések között. Bérbe adnák a szabadvízi strandot AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN nap­világot látott kimutatások ta­núsága szerint a Tisza-tó partján fekvő szabadvízi strand évek óta veszteségesen üzemelt. mivel ez nem kötelező önkor­mányzati feladat, a kiskörei képviselő-testület úgy dön­tött, hogy az állami tulajdo­nú, pontosabban a Kötivízig kezelésében lévő terület bérle­ti jogát tovább adná egy kül­ső üzemeltetőnek. miután a korábbi szerződés lejárt, most újra megpályáz­tatják a strand és a területén lévő vendéglátóegységek mű­ködtetését, a tervek szerint hétéves időtartamra. ez idő alatt lehetőség nyílik rá, hogy kisebb fejlesztések­kel, befektetésekkel újra köz­kedvelt, a turisták számára vonzó strandot alakítson ki az üzemeltető, és Kisköre is­mét népszerű idegenforgalmi célponttá váljon a térségben. Mint kiderül, annak érde­kében, hogy a város valóban hasznosítani tudja a termálvíz­kincset, 2006-ban az önkor­mányzat is csatlakozott ahhoz a kft.-hez, amely a fürdő építését tűzte ki célul. Ennek érdekében a cég 80 millió forintos keretösz- szegben kötött le hitelt, melyből 41 milliót használt fel különbö­ző pályázatok előkészítésére, tervekre. 2009-re azután nyil­vánvalóvá vált, hogy a tervek egyelőre csak tervek maradnak, így az önkormányzat úgy dön­tött, hogy átvállalja a hitelössze­get, cserébe pedig visszakapja a kutat és a körülötte lévő öthek­Új pályázatot írnak ki a strandra ,.Börtönviselt” mangalicák étkeztek Állampusztáról foglalkoztatás Nevet keresnek a rackáknak Tiszäigaron, közben gombatermesztésen gondolkodnak A januári jó időt kihasználva nagyszabású építkezés zajlik Tiszaigar határában. A telepü­lés lassan már országszerte jól ismert arról, hogy egyedi, igen kreatív közfoglalkoztatási for­mákat alkalmaz. Korábban a méhészkedés jelentett kuriózu­mot, de papírbrikett-gyártással, kerámiatárgyak alkotásával vagy éppen utcabútorok készí­tésével is meglehetősen kevés önkormányzat foglalkozik. Most egy különleges farm ki­alakításán dolgoznak, amelyen őshonos magyar állatfajtákat mutatnak be. Ennek érdekében tucatnyi rackajuhot szereztek be, s a jövőbeni szaporulat el­ső két kisbáránya már meg is született. Az újszülött rackák névválasztását a közvélemény­re bízták, így jelenleg is vár­ják az ötleteket a nevekre. Az állomány végleges helye most készül, csakúgy, mint a nemré­giben érkezett mangalicák ólja. A malacok a Belügyminisz­tériumon keresztül kerültek Tiszaigarra Állampusztáról. Igazán jólnevelt, „börtönviselt” állatállományt nevelnek tehát a Tiszafüred melletti község közmunkásai. Annak érdekében, hogy való­ban kulturált körülmények fo­gadhassák majd a farmra láto­gatókat, egy szociális épület is készül a területen. A korszerű faház egy kisebb dombon épül A büntetésvégrehajtási Intézetből érkeztek a „rabosított” mangalicák fel, természetesen jórészt saját erőből. Az igariak - élükön a polgár- mesterrel, Szilágyi Lászlóval - azonban továbbra sem fogynak ki az ötletekből.- Amennyiben lehetőség nyílik rá, hogy tovább bővítsük a közmunkaprogramunkat, ha­marosan gombatermesztésbe fogunk - mondta el a polgár- mester. - A közelmúltban már felvettem a kapcsolatot ilyen jel­legű tevékenységet végő cégek­kel, amelyek biztosítani tudják a szakmai hátteret, és a meg­felelő hely is adott mindehhez a településen. így amint zöld utat kapunk, belevágunk a csiperke gomba termesztésébe is. ■ Utánpótlás-neveléshez kötik a támogatást egyértelműen szabályoz­ták Tiszafüreden a civil- és sportszervezetek által be­nyújtott helyiség-használati igényeket. Az önkormányzat illetékes bizottsága komoly feltételeket fogalmazott meg a sportszervezetek számára, melyekhez a sportcsarnok ingyenes használatát kötik: csak az utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületek kap­tak ingyenes használatot. Bemutatkoztak a rókák és a magyar bucó az elmúlt hét végén volt elő­ször nyitva ebben az eszten­dőben Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum. Újdonság, hogy megtekinthetők a ró­kák a szabadidőparkban: elkészült a vörösrókák kifu­tója. A Makrovilág teremben kialakítottak egy új akváriu­mot, ahol a magyar bucót, a Magyar Haltani Társaság közönségszavazásán az év halának választott fajtát mu­tatják be. Az Utasellátóról nyílt kiállítás Füreden UTASELLÁTÓRÓL SZÓ1Ó tárlat nyílt a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban. Az ötvenes évek kezdetétől, az Utasellá­tó létrejöttétől máig rengeteg érték látható a kiállításon, elsősorban étkezőkocsi-be­rendezés, -felszerelés. A negyven-ötven darabos Zsolnay-, herendi, alföldi étkészletektől kezdve emlék­tárgyakon, söröspoharakon, alkalmi címkés gyufákon át a füredi vasútállomás mű­ködő modelljéig különleges darabokat állítottak ki. Februárig látogatható a kiállítás Szolidan, de nőtt a Tisza-tó forgalma az elmúlt évben idegenforgalom Múlt év no­vemberéig mind a külföldi-, mind pedig a belföldiven- dég-éjszakák száma emelke­dett az előző év azonos hó­napjához viszonyítva - derül ki a KSH adataiból. A Tisza-tó körzetében több mint negyedé­vel javultak a forgalmi adatok, a tízezer vendégéjszaka közel négyötödét adták a hazai uta­zók. A bővülés főként nekik köszönhető. A Tisza-tó forgal­ma szolidan, 2,2 százalékkal nőtt, a kereskedelmi szálláshe­lyek 25ó ezer vendégéjszakáról adtak számot. Ennek megköze­lítőleg a negyedét adták a kül­földiek, az általuk itt töltött idő viszont csökkent. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom