Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-14 / 11. szám
2014. JANUÁR 14., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Bitay: most nem ők nyertek interjú Államtitkár: a szakiskolák jobb hatásfokkal képeznek Bitay Márton szerint Kishantos ügye klasszikusan olyan eset, amely politikai hátszelet kapott Három bank is milliárdos hitelt ad a Postának pályáztak Három bank, a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., az UniCredit Bank Hungary Zrt. és az FHB Bank Zrt. nyerte a Magyar Posta által folyószámlahitel keret biztosítása tárgyában kiírt közbeszerzési eljárást. A 10,5 milliárd forintos folyószámlahitelről szóló tendert hét részre bontották, a pénzintézetek október 28-ig pályázhattak, de csak hat részben sikerült győztest hirdetni, összesen 8 milliárd forint ösz- szegben. Három részt az UniCredit nyert, összesen 5 milliárd forint hitelt adhat az állami vállalatnak, az FHB egy 1 milliárd, valamint egy 1,5 milliárd forintos részben járt sikerrel, míg a Kereskedelmi és Hitelbank 500 millió forintot hitelezhet. Mindegyik eredményes részben pályázott a szöuli székhelyű KDB Bank leányvállalata, de sehol nem nyert, a Budapest bank és az Erste pedig három szakaszban volt érdekelt. Folyószámlahiteit már többször vett fel a Magyar Posta, 2011-ben ezt egyszerű vállalatfinanszírozási célokkal indokolták, mert a fizetési kötelezettsége gyakran korábban keletkezik, mint ahogy a bevételei a számláira beérkeznek. Tehát nem azért vett fel a vállalat hitelt, mert gondjai lettek volna, 2011-ig folyamatosan nyereséges volt az állami cég. Még 2012-ben veszteséggel zárt a Magyar Posta: a bevételei nem csökkentek, hiszen a szokásos 194 milliárd forintot elérte, ellenben ehhez már 3 milliárd forintos veszteség párosult. A Magyar Posta és az FHB a nyáron kötött stratégiai együttműködési szerződést. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. leányvállalatán keresztül közvetve 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta Befektetési Zrt-ben. A cég vezérigazgatója, Szarka Zsolt 2009-től az FHB Szolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Az állami vállalat és az Erste közötti együttműködési megállapodást banki szolgáltatások közvetítésére a bank tavaly ősszel felmondta, az együttműködési megállapodások idén április 1-jével szűnnek meg. ■ V. M. Politikai ügynek tartja a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. tiltakozását az általuk korábban művelt föld pályáztatásával kapcsolatban Bitay Márton. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami föld- ügyekért felelős államtitkára szerint a biogazdaság jelenleg jogtalanul van birtokban. VG-interjú- Nagy port vert fel Kishantos ügye a közelmúltban, a biogazdaságnál úgy vélik, politikai támadásnak vannak kitéve.- Kishantos ügye klasszikusan olyan eset, amely politikai hátszelet kapott. A biogazdaság földbérleti szerződése húsz év után 2013 őszén járt le, de már ezt megelőzően is problémák merültek fel, hiszen húsz évre haszonbérbe J kapta a területet, ám a szerződés fejében vállalt fejlesztéseket nem valósították meg. Ezzel komoly, pénzben is kifejezhető kárt okozott az államnak. Az állam az erről szóló perben jogerősen nyert a kishantosi biogazdasággal szemben. Az ítélet szerint Kishantos- nak - miután kárt okozott az államnak - 27 millió forintot kellett volna fizetnie. Ekkor még 2009-et írtunk, a Bajnai-kormány alatt történt mindez, tehát nehéz lenne azt állítani, hogy a jelenlegi kormány üldözetésének volt kitéve Kishantos. A biogazdaság 2010- ben aztán részletfizetési kedvezményt kapott, enélkül nem is tölthette volna ki a bérleti idejét.- A pályáztatás során nem nyerhetett volna Kishantos?- Az érintett földterületekre szóló pályázati kiírás egyértelműen a családi és egyéni gazdálkodóknak kedvez, hiszen a kormány ezeket próbálja segíteni. A kishantosi biogazdaság egy kft., amely tehát nem ez a kategória.- Hogy látja a biogazdaság és az ezzel párhuzamosan működő népfőiskola munkáját. A civilek szerint itt kiemelkedő teljesítményről van szó.- Nem vitatom azt a teljesítményt, amelyet a kishantosi biogazdaság, és a népfőiskola elért, de azt vitatom, hogy ehhez szükség van-e több mint 450 hektárnyi területre. Egy mezőgazdasági szakiskolának ma Magyarországon átlagosan 100 hektárnyi földje van, ekkora területen folyik az oktatás. Ezzel egy ilyen középiskola évente 400-450 gyereket képez, és ne felejtsük el, hogy itt államilag elismert, akkreditált képzésről van szó. Kishantoson azonban saját bevallásuk szerint a népfőiskola keretein belül is hozzávetőleg 200 embert képeztek az elmúlt húsz év alatt.- Az is gyakran elhangzik a pályázat bírálói részéről, hogy a biogazdaság nagyon komoly minőségi előrelépést tudott megvalósítani, és sikeresen működik.- Nagyon felháborodtak azon, amikor azt állítottuk, hogy egy A HÓNAP VÉGÉN lezárul a Földet a gazdáknak program, amelynek keretében 250 ezer hektár állami termőföld bérletére pályázhattak gazdálkodók - jelentette ki Bitay Márton pénteken. A hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazda- sági Zrt. földbérletével kapcsolatban - a társaságot Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral hozátlagos magyar vásárló nem találkozhat a boltok polcain a kishantosi biotermékekkel, de végülis kiderült, hogy egy pékségnek szállítanak be egy alapanyagot.- A területen előállított terményekről ugyanakkor azt állítják, hogy egy másik minőségi kategóriát jelentenek. A pályázat eredménye miatt nem következik itt be egy értékvesztés?- Tiszteletben tartom, hogy ez a véleményük, de ez nem változtat azon a tényen, hogy lejárt a szerződésük, és most nem ők nyertek. A föld, amelyen gazdálkodnak nem az övék, hanem az államé, így jelenleg jogtalanul vannak birtokban. ták kapcsolatba - az ellenzék nem ismeri a tényeket - tette hozzá az államtitkár. A társaság 1300 hektárból 1200-ra egyedül pályázott, azaz itt nem is nyerhetett volna más. Mindez azt jelenti, hogy a korábban művelt 2500 hektáros területnek több mint a felére már nem nyert újra használati jogot a társaság - fűzte hozzá az államtitkár.- Azt állítják, azért nem adják át a földeket, mert a mezei leltár nem készült ei, és nem fizették ki nekik a követelésüket. Ez jogos felvetés lehet?- A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet már korábban levelet küldött nekik, hogy a földön pályáztatás lesz, ne kezdjenek munkába ott. Ha egyébként a kishantosiaknak van valami követelésük, érvényesítsék azt bíróságon, ehhez minden joguk megvan. Attól a tény még tény marad, hogy a föld nem a tulajdonuk.- Az is felmerült a kishantosiak nyilatkozataiban, hogy a biogazdaság létrejöttét támogató Németország most valamiféle jóvátételt követelhet, amiért az érintett földeken nem folyik tovább a biogazdálkodás.- Furcsa, hogy ők miért aggódnak ezért. Ha a német államnak lesz valamüyen követelése, igénye, nincs kétségem afelől, hogy ezt megpróbálja érvényesíteni. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem lesz ilyen igényük. Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült. HÍRSÁV Kína lett a világ vezető kereskedője? A pekingi vámhivatal hétfői közlése szerint Kína a világ vezető kereskedője. A szervezet szóvivője, Cseng Jüe-seng a 2013-as statisztikák bejelentésekor közölte: a kereskedelem volumene tavaly 7,6 százalékkal rekord magasra, 4,16 ezer milliárd dollárra nőtt. Az export értéke 2,21 ezer milliárd dollárt, az import értéke 1,95 ezer milliárd dollár volt. Az éves amerikai adatokat később hozzák nyilvánosságra, emiatt nem lehet biztosra venni a kínai trónfosztást. ■ MTI Nőtt az olasz ipari termelés 2013 NOVEMBERÉBEN az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal nőtt az ipari termelés Olaszországban - közölte hétfőn az ország statisztikai hivatala, az Istát. Elemzők 0,1 százalékos növekedést vártak. Az év első tizenegy hónapjában az ipari termelés 3,1 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. ■ MTI Tavaly 1,55 százalék volt az infláció Romániában ROMÁNIÁBAN TAVALY 1,55 százalék volt az éves infláció, miután a fogyasztói árak növekedése decemberben tovább lassult az előző hónaphoz képest - derült ki hétfőn a román országos statisztikai intézet közleményéből. November végén 1,83 százalékos éves inflációt mért a statisztikai hivatal. Decemberben 0,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek az előző hónaphoz képest, a nem élelmiszerek és a szolgáltatások 0,2 százalékkal kerültek többe. ■ MTI Idegenforgalmi rekord Németországban NÉMETORSZÁGBAN TAVALY sorban a negyedik évben zárt rekorddal az idegenforgalmi ágazat a statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn megjelent adatai szerint. A vendégéjszakák száma 2013-ban 412 millió volt, ez 1 százalékos növekedés az egy évvel korábban regisztrált 407,4 millióhoz képest. ■ MTI Kampányügy a Gorzsai pályázata? „Fejüket verik a falba a nem eladósodott polgármesterek” önkormányzatok A TÖOSZ elnöke szerint újratermelődhet-az adósság a településeken, mert nem csökkentik a költségeket „Többen a fejüket verik a falba annak a 22 városnak a vezetőiből az adósságkonszolidáció kapcsán, amelyek egyáltalán nem adósodtak el” - nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő közölte: ezek a települések meghúzták költségeiket, többször is mindent átszerveztek, hogy beleférjenek költségvetéseikbe, pedig most nekik is jól jönne, ha átvállalnák tőlük a mintegy 200-300 millió forintos adósságot. Február 28-ig zárul le az adósságkonszolidáció újabb köre, amelyben a 278, ötezer főnél népesebb település megmaradt mintegy 430 milliárdos adósságot is átvállalja az állam. Az önkormányzatoknak januárban kell adatot szolgáltatniuk adósságelemeikről. A korábbi átvállalásokkal együtt összesen 1304 milliárd forintot konszolidált az állam. Schmidt Jenő szerint á központi büdzsének a konszolidáció a törlesztő részletekkel, a kamatokkal 8-10 évre mintegy 100 milliárdos költséget jelent. Nemrég közölték, hogy Budapest agglomerációjában Gyál 1,35 milliárd, Pécel 1,9 milliárd, Vecsés 853 millió, Gyömrő 454 millió, Maglód 445 millió, míg Üllő 365 millió forint adósságtól szabadul meg. Salgótarján idén 1,1 milliárd, Kecskemét 6,9 milliárd, Zalaegerszeg 965 millió forint, Veszprém 2,2 milliárd, Veszprém 2,2 milliárd forintnyi tartozástól mentesül. Komárom-Esztergom megye településeitől februárig 20,5 milliárdot, Csongrád megyében 30 milliárdot vállalnak át. Navracsics Tibor tegnap Baján járt az adósságkonszolidáció kapcsán, ahol a település 3,2 milliárd forintnyi maradék adósságát vállalja át az állam. A közigazgatási és igazságügyi miniszter korábban azt mondta: az önkormányzatok többségénél nem felelőtlenségük, hanem ellenkezőleg, felelős Schmidt Jenő magatartásuk miatt adósodtak el, mivel növekvő feladataikhoz nem kaptak elég forrást. Schmidt Jenő szükségtelennek tartja az adósságkonszolidáció újabb körét, amelynek nincs gazdasági racionalitása. A TÖOSZ elnöke szerint az állami átvállalások korábbi körei szükségesek voltak, mivel akkor a forráshiány miatt a működésre fordított hiteleket konszolidálták, amelynek mértéke elérte a 800 milliárdot. Most főként olyan települések adósságát vállalják át, ahol jelentős adóbevételek vannak. Az átvállalás újabb versenyelőnyt jelent számukra, Budapesten például a bruttó hazai termék 80 százalékát termelik meg. Több település saját erős beruházásokat végzett hitelekből, amelyek soha sem térültek meg. A TÖOSZ elnöke attól tart, hogy a következő években újra termelődhet az adósság, mivel az újabb konszolidációban érintett települések nem hajtanak végre költségcsökkentést. Egy tavaly év végi kormányrendeletben egyes városok külön támogatásokat kaptak (akár 1-1,5 milliárdot is), hogy kifizessék szállítói kötelezettségeiket, folyószámlahiteleiket. Schmidt szerint, ahol nincs jelentős adóbevétel (mintegy 2800 településen), ott továbbra is baj lehet a finanszírozással. ■ É. S.
