Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-07 / 285. szám

2013. DECEMBER 7., SZOMBAT SZOLNOK ES KORNYÉKÉ 5 Akinek az erdő jelenti az életet elismerés Nemrég az Alföldi Erdőkért Emlékérmet vehette át a szolnoki Luzsi József A fák bólogatva köszöntik, a természet szeretetét gén­jeiben hordozza. Cseppet sem túlzás, ha azt mond­juk, hogy Luzsi Józsefnek élete az erdő. Szilvási Zsuzsa- Honnan ered az erdő, a ter­mészet szeretete?- Nyilvánvaló, hogy valahol a fiatal koromhoz vezethető vissza. A genetika, a szülők, a természet közelsége, a hely, ahol éltem, mind erre ins­pirált. A családi házunktól nem messze volt egy kis erdő az Alföld közepén. A szüleim­mel nagyon sokat jártunk ki oda. Emellett a vadászat terén is vannak gyökereim, hiszen a felmenőim közül is többen hódoltak ennek a szenve­délynek. Valahol az erdész szakma és a vadászat össze­kapcsolódik, mert tulajdon­képpen az erdő a vad igazi otthona.- Egyértelmű volt tehát a pá­lyaválasztás annak idején?- Úgy gondoltam, az Alföld közepén is lehet egy kicsit tenni azért, hogy a természet, a környezetünk élhetőbb és jobb legyen. Harmincöt éve a Nefagnál kezdtem el dolgozni. Ott egy olyan fakitermelő gép­sort vezettem, amely rendkí­vül új, előzmény nélküli tech­nika volt. A hatékonysági mu­tatóink jobbak voltak a gyártó Svédországban mérteknél is. Később kerületvezető erdész, majd a szolnoki kerület fő­erdésze lettem. Itt tanultam meg az ártéri erdőgazdál­kodás minden elemét. Részt vettem az erdőgazdaság vál­lalkozói átszervezésében. 1998-tól jómagam is a magán­szférában dolgozom. A szakmabeliek elismerése nagyon sokat jelent Luzsi József számára, így a nemrég neki Ítélt Alföldi Erdőkért Emlékéremre is nagyon büszke- Az erdőgazdál­kodás körülmé­nyei jelentősen megváltoztak az elmúlt évek során?- Maga az erdőgazdálko­dás nem változott, ugyanazo­kat a munkafolyamatokat kell elvégezni minden évben, csak más helyszínen. Sokkal in­kább a környezet, a körülmé­nyek változtak meg. A tech­nikai feltételek javulásának köszönhetően jóval gyorsabbá vált a munka, viszont a költ­ségek jelentősen emelkedtek. Emellett nagyban nőttek a tár­sadalmi elvárások az erdők­kel kapcsolatban. Az erdőé a legkorlátozottabb tulajdonjog ebben az országban. Az erdő­ben soha nem azt csináljunk, amit szeretnénk, hanem amit az előírások megengednek. Úgy kell alakítanunk a dolgo­kat, hogy a tulajdonos, a gaz­dálkodó számára is előnyösek legyenek, de a hatósági előírá­soknak is megfelel­jünk. Nem könnyű ilyen térbeli és időbeli korlátok között gazdál­kodni manapság. AHét íj inhere- Miért érdemes mégis folytatni?- Az erdőnek biztosíta­nia kell a család fenntartá­sát, a dolgozók jövedelmét. Ám a gazdasági tényezők mellett mindenképpen ott van az erkölcsi kötődés, az erdő, a természet nagyfokú szeretete. Úgy szoktam fogal­mazni, hogy amikor kime­gyek az erdőbe, a fák bókol- nak a szélben, mintegy üdvö­zöljük egymást. Emellett nem szabad elfelejtenünk, hogy az erdőnek sosem volt szüksé­ge az emberre, hiszen a ter­mészet mindig megújította önmagát. Amikor az ember elkezdte szabályozni, a szol­gálatába állítani az erdőt, at­tól az időtől kezdve vált szük­ségessé az erdész. Az erdő az egyetlen olyan megújuló energiaforrás és nyersanyag, mellyel valóban gazdálkodni tudunk és nem csak használ­juk. Ezért óriási a felelőssé­günk, s az Alföldön ez külö­nösen fontos.- A napokban komoly ki­tüntetést vehetett át, épp az alföldi erdőkért végzett mun­kássága elismeréseként.- Magam is meglepődtem, amikor az Alföldi Erdőkért Egyesülettől meghívást kap­tam, hogy tartsak előadást a tudományos kutatónap­jukon. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy ebben az esztendőben nekem ítélték az Alföldi Er­dőkért Emlékérmet. Egy bizo­nyos kor után az ember már nem másoknak akar megfe­lelni, sokkal fontosabb, hogy önmagával elégedett legyen. Ám ha azok ismerik el a te­vékenységemet, akik között otthon vagyok, akik szakma­beliek, az nagyon sokat jelent a számomra.- Miként látja a következő esztendőket az erdőgazdál­kodásban, melyek a legfonto­sabb teendők?- A ma már bizonyított klí­maváltozás közepette egyre nagyobb felelősséget jelent az erdőgazdálkodás. Különösen igaz ez az aszályos területe­ken történő erdőtelepítésre és a fafajok kiválasztására. Azon dolgozunk, hogy a vi­Luzsi József SZÜLETETT: Szolnok, 1959. 9.16. iskolák: erdészeti szakközép- iskola, erdőgazdálkodási szak, technikusi képesítés karrier: 1978-tól a Nefagnál dol­gozik, volt Jászberényben kerület­vezető erdész, majd a szolnoki kerület főerdésze. A MEGOSZ el­nöke, tagja többek között az Or­szágos Erdészeti Egyesületnek, az Agrárgazdasági Tanácsnak, az Országos Erdő Tanácsnak és aNemzeti Agrárgazdasági Kama­rának (az országos erdő- és vad­gazdálkodási osztály vezetője) kitüntetései: Pro Silva Hunga- riae-dCj, Rimler Pál-emlékérem, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt­je, Alföldi Erdőkért Emlékérem család: nős, két lány édesapja dékfejlesztési források segít­ségével rendezett, gondozott erdőterületeket hozzunk létre és tartsunk karban az élhető, értékekkel teli vidék megte­remtése érdekében. HÍRSÁV Az eddigi igazgatót bízták meg a vezetéssel a következő öt évben tovább­ra is Asztalos Árpádné látja el a Martfű Városi Művelő­dési Központ és Könyvtár igazgatói teendőit. Kineve­zéséről a rendkívüli ülésén döntött a képviselő-testület, melynek tagjait a szakember személyisége, kedvessége, empátiája és nagyfokú szak­mai tudása győzte meg. Helyi termékek a fővárosban is EGYRE nagyobb teret kapnak a helyi termékek. A nagy­körűi „kötődésű” Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület jóvoltából régiónk árui már a főváros több pontján is elérhetők. A napokban a fővárosi Városmajorban új szervezésű piac nyílt, ahol szintén bemutatkoztak régi­ónk - köztük nagykörűiek - termelői. A megnyitón forró teával, pogácsával, kóstolókkal is várták a vá­sárlókat. Évértékelőt tartott a rák ellenes egyesület a napokban tartotta meg a „Rák Ellen, Együtt, Egy­másért” Egyesület Mamma Klubja évértékelő karácso­nyi rendezvényét. A megyei egyesület ünnepségén az évértékelés mellett a rák­betegséggel küzdők minden­napjairól esett szó. Rendezvé­nyeiken, így a rák elleni vi­lágnapon, és a mellrák elleni küzdelem sétáján is a vártnál többen vettek részt. Havon­kénti klubfoglalkozásaikon - melyen huszonöt-harmincan vannak jelen - a klubtagok szívesen vesznek részt, hi­szen a mindennapi problé­máikat is megbeszélhetik ezeken a találkozókon. Eszközöket vásárolnak a bál bevételéből huszadik alkalommal ren­dezték meg Szajolban a Köl­csey Ferenc Általános Iskola alapítványi bálját. Az est során szülők, pedagógusok és végzős diákok produkcióit tekinthették meg a kedves vendégek. A bál célja, hogy bevételéből bővíthessék az oktatás színvonalát emelő eszközök sorát. GÖRBÜLJÖN A BOT! * GÖRBÜLJÖN A BOT! * GÖRBÜLJÖN A BOT! Fbgvacogtató horgászötletek; tippek a leghidegebb hónapokra pecarovat Nem árt odafigyelni télen - az etetőanyagok tulajdonságai alaposan megváltoznak a hideg, jeges vízben Minden horgász „rémálma" a tél, ami kedvenc elfoglaltságunk eszközeit a fészerbe, garázsba, pincébe száműzi. Persze ilyen­kor akad végre idő felszerelé­sünk javítgatására, karbantar­tására, tisztogatására, de ez nem pótolja a halfogás élményét. Pe­dig jónéhány hely, lehetőség adó­dik kis hazánkban, ahol fagy­ban is szép fogásokkal örven­deztethetjük meg magunkat. A hidegvízi etetőanyagok ki­választásánál legalább olyan fontos, ha nem fontosabb az etető más tulajdonságainak, például aromázottságának, szemcseméretének és összetéte­lének kérdése. Horgásztársunk, Kovács György néhány téli tit­kot oszt meg rovatunk olvasói­val: „Mindenki találkozott már a boltok polcain különféle por alakú, és folyékony aromával is. Nos, a poraromák, mivel az aro­mahordozó eleve szilárd anyag - általában valamilyen cukor­fajta, pl. szőlőcukor -, kevésbé alkalmasak a hideg vízben tör­ténő alkalmazásra (meleg víz­Fagyban is botot ragadhatunk ben viszont robbanásszerűen terjednek). A folyékony aromák­ban már eleve oldott formában van jelen az aroma, ezért hideg vízben főként ezeket alkalmaz­zuk. Lényeges kérdés a hordozó anyag, amivel az aromavegyüle- í tét bevisszük. Ez alapján meg- í különböztethetünk három nagy | csoportot: léteznek alkoholos, olajos és a cukorbázisú aromák. Hosszasabb, vagy bonyolult ké­miai magyarázatokat mellőzve: ugye mindenki látott már szil­vapálinkát? Nem volt rétegződ­ve, nem volt kicsapódás, vagy leülepedés benne. Ergo az alko­hol a vízzel jól elegyedik! Egyes aromafélék viszont vízben nem, csak alkoholban oldódnak. Ezek az alkoholos aromák. Leegy­szerűsítve, vízbe érkezés után az alkoholos aromák erőteljes, gyors, de rövid ideig hatásos aromák, hatásukat az etetés közvetlen közelében képesek csak kifejteni. Az olajos bázisú aromákról gondolom mindenki sejti, hogy nem oldódnak jól a vízben. Fajsúlyúk a víztől köny­nyebb, ezért lentről felfelé dol­goznak (apró olajfoltok az etetés tetején). Lassú aromák, és első­sorban ízhatásuk van, szintén nem tartoznak a messzire ható aromák közzé. Hidegre kifeje­zetten rosszul reagálnak, ezért itt a továbbiakban nem is érde­mes foglalkozni velük. A cukor­bázisú aromák fő alkotóeleme valamilyen cukoroldat. Ebben van feloldva az aromavegyület. Vízzel jól elegyedő, gyorsan ter­jedő, viszonylag intenzív ada­lékról van szó. ■ M. G. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom