Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-30 / 302. szám

2013. DECEMBER 30., HÉTFŐ GAZDASÁG 5 A pénznyomtatás lassítása mozgathatja a piacot 2014-ben Nyert az amerikai részvény befektetés Aki jól választott, harminc százalékot is kereshetett az idén ÁSZ-elnök: stratégia lett az ellenőrök ellenőrzése prognózis A CIB Bank elem­zői szerint a globális likviditás drasztikus szűkülése nem várható 2014-ben, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjának fokozatos kivezetése azonban így is alapvetően meghatároz­hatja a kockázatos piacok és eszközosztályok teljesítmé­nyét. A bank 2014-re kitekintő elemzésében alapvetően azzal számol, hogy a Fednek sikerül biztosítania a békés átmenetet. Azonban még ebben az eset­ben is arra kell felkészülni, hogy a fejlett piaci állampapír- hozamok emelkedő pályára állnak. A CIB elemzői szerint az olyan kis és nyitott gazdasá­gok számára, mint Magyar- ország, a globális válság egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a külső eladósodásra épülő gazdaságpolitika nem életké­pes. A kitöréshez az adósság- csapdából elengedhetetlen a növekedési potenciál emelése, a foglalkoztatottság bővítése. Az adósságot ez idő alatt is finanszírozni kell, ami biza­lom nélkül nem lehetséges. A bank szakértői szerint rövid távon sikeresnek nevezhető az IMF-megállapodásból va­ló kihátrálás és az IMF-hitel visszafizetése, de a kockázatok mérlegelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez rendkívül kedvező globális likviditási helyzetben történt, ám ennek a környezetnek a Magyarország szempontjából kedvezőtlen irányú változása már jövőre elkezdődhet. A CIB Bank 2014-re 1,5 szá­zalékos magyar GDP-növeke- dési ütemet jelez előre az idén várható 0,9 százalékos bővülés után. A 2013-ban kialakult ala­csony inflációval kapcsolatban kérdésesnek tartják a fenn­tarthatóságot, figyelembe véve a rezsicsökkentések hatásának kiesését. A bank 2014-ben 2,5 százalékos átlagos fogyasztói árindexszel számol az idei 1,8 százalék után. Az alapkamatra vonatkozó előrejelzését egyelő­re nem módosította a bank, vá­rakozása szerint a 3 százalék a kamatcsökkentési ciklus végét jelzi, de nem zárja ki, hogy ki­csivel alacsonyabb szinten áll meg a ciklus. ■ MTI o F— c A legmagasabb hozamú részvényalapok (forintban jegyzett, nem intézményi sorozatok, 2013, százalék) OTP Klímaváltozás 130/30 Concorde Részvény_________ mmmummmm. 31,45 DIALÓG Ingatlanfejlesztő Részvény 27’66 Pioneer USA Devizarészvény ■■■■■■■ 27,30 K&H Öko ■■■■■■Hl 27,11 K&H Amerika 27,09 AEGON Climate Change ■■■■■ 23,67 Pioneer Selecta 23,36 Generali Mustang 23,25 CIB Fejlett Részvénypiaci 122,84 FORRÁS: BAMOSZ A részvényalapok között 30 százalék fölötti hozamúak is voltak az idén, de az állam­papírral is lehetett keresni. A Mol-részvényesek és az aranybefektetők viszont rosz- szul jártak 2013-ban. Herman Bernadett A betétkamatok ugyan 2013-ban már nem voltak igazán vonzóak, de azok a befektetők, akik némi kockázatot vállalva valamilyen más eszközbe tették át a megta­karításukat, szépen kereshettek ebben az évben is. Az esztendő egyik legjobb befektetésének a részvényalapok, azon belül is a fejlett piaci alapok bizonyultak, voltak közöttük olyanok, amelyek 30 százalékosnál is magasabb ho­zamot produkáltak az év eleje óta. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) össze­sítése szerint az idén eddig egy OTP-s alap, a Klímaváltozás ér­te el a legmagasabb hozamot, csaknem 40 százalékosat. Igaz viszont az is, hogy ez a konstruk­ció igen magas kockázatú. Szin­tén 30 százalék fölötti hozammal büszkélkedhet az év vége felé a Concorde Alapkezelő részvény- alapja. A fejlett részvénypiacon befektető alapok egyébként az idén általában jól teljesítettek, számos konstrukció ért el 20 szá­zalék fölötti hozamot. A befektetők körében az idén slágerterméknek számító abszo­lút hozamú alapokkal is lehetett nyerni. A legtöbbet egy OTP-s alappal, a Trenddel, több mint 30 százalékot. Elégedettek lehetnek azonban a Concorde Platina Píjét vagy Columbus alapját és az OTP Abszolút Hozamú Alapot választó befektetők is, hiszen több mint 15 százalékot hozott már az idén a befektetésük. Ennél kevesebbet, de még min­dig szép hozamot lehetett elérni a jóval alacsonyabb kockázatú állampapírokkal. A hosszú ál­lampapírok árfolyamváltozását mérő MAX index az idén több Bukás volt az arany az arany sokáig jól tartotta magát a világpiacon, az ára 2000 óta minden év végén magasabb volt, mint ugyan­nak az évnek az elején. Az idén megfordult a trend, a nemesfém ára dollárban szá­molva 27 százalékot csök­kent január óta. A rossz befektetések között volt még az idén a török rész­vénypiac. Tavaly a török részvényalapokkal 50 száza­mint 10 százalékot emelkedett, az összes állampapír árfolyamát követő CMAX 9,24 százalékot nőtt, a rövid állampapírokat kö­vető RMAX 5,79 százalékot sze­dett magára. A befektetési alapok közül a hosszú kötvényalapok a 2012-es kiemelkedő, 20 százalék körüli hozamaikat ugyan nem tudták megismételni, de az idén is volt olyan köztük (OTP Maxi­ma), amelynek a teljesítménye az év végére már elérte a 10 száza­lékot. A rövid kötvényalapok en­nél szerényebben teljesítettek, a lakossági befektetők viszont job­ban kedvelték őket, mivel több alapra is tőkegaranciát vállaltak a forgalmazók vagy az alapkeze­lők. A tőkevédett kötvényalapok közül az Erstéé és az OTP-é is bő­lék körüli hozamot értek el, az idén ugyanezek a konst­rukciók már 20-25 százalé­kos mínuszban vannak. az abszolút hozamú alapok között is voltak olyanok, ame­lyek az idén nem remekeltek, több alap vesztesége is száza­lékosan kétszámjegyű már. A leggyengébben egy zártvégű alap, a Nyilasi 2015 szerepelt, > amely az év eleje óta 37 szá­zalékos mínuszban van már. ven 6 százalék fölötti hozamot ért el az idén. A tőkevédelemnek vi­szont ára van, az ezt nem vállaló erstés rövid kötvényalap hozama például csaknem 9 százalék volt 2013-ban. A lakossági állampapírok ho­zama az év folyamán folyama­tosan csökkent, de az év elején még 6,5 százalékot fizetett a Ka­matozó Kincstárjegy, amelynek kamata ma már csak 3,75 száza­lékos. A lakossági papírok közül legmagasabb hozamot az idén a 2018-ban lejáró Prémium Ma­gyar Államkötvényre fizette ki az állam, ez az értékpapír az első kamatperiódusban 8 százalékot hozott a befektetőknek. A hazai tőzsdén befektetők vegyesen élhették meg az idei esztendőt. A BUX index ugyan emelkedett egy keveset, 1,57 szá­zalékos az év eleje óta, a lakosság kedvenc nagypapírjai viszont estek az év során. Az OTP a ta­valyi évet 4150 forinton fejezte be, karácsony előtt pedig 4100 forint volt az árfolyama, a Mól 17 755 forintos árfolyamon vonult le 2012-ben a parkettről, a leg­utóbbi kereskedési napon viszont már csak 14 500 forintot ért. A Richteren ezzel szemben szépen lehetett keresni az idén, a gyógy­szeripari részvény árfolyama az év eleje óta csaknem 20 százalé­kot emelkedett. közpénzügy Az év legnagyobb eredményének nevezte Do­mokos László, hogy a köz­pénzügyekkel kapcsolatban megkerülhetetlen viszonyítási ponttá vált az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ), és lezárult a következmények nélküli ellen­őrzések korszaka. A szervezet elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában arról is 1 beszámolt, hogy az ÁSZ 2013- ban több mint 170 jelentést hozott nyilvánosságra, szem­ben a 2012-es 112 jelentéssel. „Az új ÁSZ-törvény szerint az ellenőrzött szervezeteknek minden ellenőrzésünkre intéz­kedési tervet kell készíteniük, így 2013-ban valóban lezárult a következmények nélküli el­lenőrzések korszaka, minden megállapításunk konkrét in­tézkedéshez vezet” - emelte ki. Az önkormányzati adós­ságkonszolidáció, valamint a feladatellátás átalakítása az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére egyér­telműen kedvező hatást gyako­rolt. A kiváltó okokat azonban nem szüntette meg, az ÁSZ ellenőrzései során feltárt koc­kázatok közül több továbbra is fennáll. Ilyen a gyenge műkö­dési jövedelemtermelő képes­ség, a bevételek és kiadások egyensúlyának hiánya, a pénz­ügyi lehetőségeket meghaladó mértékben önként vállalt feladatok, beruházások fenn­tartása, vagy a lejárt szállítói tartozások növekedése- mond­ta. Hozzátette: az ÁSZ olyan javaslatokat tesz, amelyekkel az önkormányzatok pénzügyi helyzete hathatósan javulhat. Az ÁSZ 2014. első félévi ellenőrzési terve szerint a zár- számadási mellett célzott ellen- | őrzés is érinti majd az adóható­ságot: a NAV hátralékkezelési ! és végrehajtási eljárási, vala­mint a kiemelt adózói körben gyakorolt tevékenységét vizs­gálják. Az adóhatóságnál nyil­vántartott hátralékállomány szinte minden évben nőtt, így 2012 végére meghaladta a 2100 milliárd forintot. „Idén stratégiai területünk­ké tettük az ellenőrzők ellen­őrzését, olyan intézményeket veszünk górcső alá, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet” - mondta az ÁSZ elnöke. «MTI Alig ötven nap a téli olimpiáig, és nincs kész a fő stadion szocsi Megháromszorozódott a ceremóniákra épülő létesítmény kivitelezési költsége - A szervezők elégedettek A Szocsiban tartandó téli olim­piai játékok nyitó ünnepsége lesz Oroszország legnagyobb nemzetközi rendezvénye sok évtized után, az előkészületek­kel mégis csúnyán elmaradtak a kivitelezők. A fő baj épp a nyitó- és a záró ceremóniának helyet adó Fist Stadionnal van, ahol sportversenyek nem is lenné­nek. Egyelőre azonban elég ne­héz elképzelni, hogy ott akármit is tarthatnának február 7-én, mert még daruk hajolnak a félig kész épület fölé, amelynek még javában dolgoznak a befedésén. Vitalij Mutko sportminiszter mégis bejelentette múlt pénte­ken, hogy december végére kész a 40 ezer fő befogadására alkal­mas stadion. Ezen belül pontos dátumot nem mondott a gazeta. ru szerint, amely emlékeztet rá, hogy a december végi átadás több mint egy hónapos késést jelent a legutóbbi határidőhöz képest. Mellesleg az eredeti dátum 2013. augusztusa volt. A határ­idők többszöri kitolása mögött elsősorban a tervek újabb és újabb átdolgozása állt, írja a The Moscow Times. Az erede­ti elképzelés szerint például a stadion két hatalmas hókupacra emlékeztetett volna, amelyről a Fekete-tengerre és a Kauká­zusra is nyüt volna kilátás. A szervezők később mégis úgy döntöttek, hogy legyen az épü­Azt remélik, az olimpia megnyitására minden elkészül Szocsiban létén tető. Eredményként abból az eredeti elgondolásból, hogy a létesítmény bemutatja Szocsi város különleges földrajzi elhe­lyezkedését a szubtropikus ten­gerpart és a havas hegycsúcsok között, egy kolosszális méretű, bekerített csarnok lett, amely­nek a falaihoz közel épült két pavilon is a díszítőelemek táro­lására. A pavilonokat és a tetőt a játékok után el fogják távolítani, amikor a stadionban sportese­mények lesznek, például a 2018- as futball világbajnokság. A sok változtatás miatt a Fist Stadion az eredetileg tervezett 344 mil­lió dollár helyett több mint egy- milliárd dollárba kerül. Maga a rendezvény egésze bő 50 milli­árd dollárt visz el, ezzel az eddi­gi legdrágább olimpia lesz. A médiának eljuttatott fény­képeken a stadion két fő ívét fedő, óriási, fehér műanyag bo­rítás miatt tulajdonképpen nem látszik, hogyan haladnak a bel­ső munkákkal a mesterek és a műszaki szakemberek. A szer­vezőbizottság szerint jól. Vla­gyimir Putyin már egy hónapja bejárta a helyszínt, az esemény­ről tudósító 1-es tévécsatornán pedig azt is látni lehetett, amint az orosz elnök azon a helyen áll, ahol majd beszédet mond a nyi­tóünnepélyen. A tévé kamerája pásztázta a már akkor felszerelt vüágító- és hangtechnikai esz­közöket is. ■ B. H. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom