Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-18 / 294. szám

4 KUNSZENTMÁRTON ÉS KÖRNYÉKE 2013. DECEMBER 18., SZERDA Már csak színesedniük kell a száradó dohányleveleknek Öngondoskodást tanítanak ötlet A kártyák száma dönti el, ki mennyi termést kap majd termés Hosszú szünet után idén először próbálkozott Sze- levény dohánytermesztéssel.- Ami remekül bevált, a közepesnél is jobb terméssel számolunk - árulta el Pánczél Ferenc polgármester. Elmond­ta, a községben a dohányter­mesztésnek nagy hagyománya volt régebben, külön e célból több család telepedett le a hetvenes években a község­ben. Akkor nem ritkán 15-20 hektáron gazdálkodtak, most az önkormányzat csak egy hektárra ültetett el palántákat, próbaképpen.- Gondozása viszonylag sok odafigyelést igényel, egyelőre nem mertünk nagyobb terü­leten gazdálkodni vele. Végül kiderült, nem túl sok ráfordí­tott munkával komoly eredmé­nyeket tudunk elérni. Az augusztus végén le­szedett aljleveleket felfűzték, jelenleg szárítják, csak janu­árban dolgozzák fel. A levelek­nek még addig színesedniük kell, a fagy és a köd teszi töké­letessé őket. Minősítés és érté­kelés után a szolnoki fermentá­ló üzembe szállítják a dohányt. A tartósítást sajátítják el a Közmunkások tanulás Két éve foglalkozunk káposzta- és paprikatermeléssel Tiszasason és ez a jövőben sem lesz másként - mondta Gyói Gábor polgármester. Hozzátette, a következő évtől tartósítással is megpróbálkoznak. - A köz­munkás hölgyeket iskolába küldtük, ahol a növénytermesz­tés- és tartósítás alapismereteit sajátítják el. Tudásukra szük­ség is lesz, mert a káposztát savanyítani szeretnénk és a többi megtermelt zöldségfélét is elteszik a jövőben télire. A többi közfoglalkoztatott aprófát gyűjt, az önkormányzati intézmények nagy részében ezzel fűtenek. Tervek szerint pár héten belül beindulhat az energianáddal történő fűtés is. A helyben meg­termelt nádból pelletet készí­tenek, az e célból épülő gyárat hamarosan átadják. ■ Kiss Attila Mátyás és családja szerény körülmények között él. Ha a tanfolyam befejeződik, remélik, sorsuk jobbra fordul. Tizenkettő kunszentmártoni család kap lehetőséget arra, hogy életét új mederbe te­relje: helyi vállalkozók, ma­gánszemélyek és a plébánia fogott össze, hogy a legkü­lönbözőbb felajánlásokkal és munkalehetőséggel segítsék a szegény sorsú embereket. Joó Zsuzsa A Kiss család öreg, csöppnyi házában otthonos meleg fogad. A takaros konyhában minden­nek megvan a helye, sehol egy véletlenül letett holmi. Ebédidő­ben érkezünk, a csirkefarhátból készített húsleves már készen illatozik a sparhelten.- Csak ilyen főzőalkalmatos­ságunk van - süti le szemét a házigazda, Kiss Attila Mátyás. Szemmel láthatóan szégyellj sze­rény körülményeiket. Azt, hogy már kétgyermekes apa és nem tudnak egyről a kettőre haladni. Házuk kicsi, javításra szorul, az asszony gyesen, neki meg csak alkalmi munkái vannak.- Amikor a plébánia felaján­lotta ezt a lehetőséget, örömmel mondtam rá igent. Ilyet nem le­het visszautasítani, hiszen ezzel esélyt kapok arra, hogy új életet kezdjek! - állítja a fiatalember. A helyi katolikus közösség még az év elején határozta el, hogy néhány családot meg­tanít az öngondoskodásra. Úgy vélik ugyanis, pusztán segélyekkel nem lehet vala­kit kiemelni a szegénységből. A plébánián dolgozók végig­gondolták, majd gondosan megtervezték, hogyan lehet­ne megtanítani ezeket a csa­Kövesdy Zsolt atya a Kiss család egyik gyermekével- már megrendeltük a vetőbur­gonyát és a vetőmagokat is, a családok ezeket fogják tavasz- szal elültetni - mondja Kövesdy Zsolt atya. Hozzáteszi, répát, borsót, kukoricát, babot és hagymát is termelnek majd. Ki­ládokat arra, hogy fenn tudják magukat tartani a legkeve­sebb külső segítséggel. Erre a földművelést, állattenyésztést tartották a legalkalmasabb­nak. Az anyagi hátteret a kez­dő lépésekhez egy sikeres pá­lyázat biztosította. Utána már „csak” a helyi lakosokat kellett valahogy megszólítani. A leg­fontosabb az volt, szerezzenek valahonnan földet.- Amikor megkerestek, hogy segítsek, nem gohdolkodtam sokáig. Több ezer négyzetmé­ternyi földet adtam át haszná­latba a családoknak - mondja Benke Tibor, helyi gazdálkodó. - Olyan kúttal rendelkező terü­letet kerestem nekik, amelyik bent van a városban. A telepü­lés belsejében találtam is egy megfelelőt. A földet felszántot­tam, tavasszal a vetés, ültetés előtt még meg Is műtrágyázom. A gazda hozzáteszi, nem első alkalommal segített a helyie­derül, miközben azanyák-apák a tanfolyamon vannak, ők még gyermekfelügyeletet is biztosíta­nak a családok gyermekeinek. Az öngondoskodásra felkészítő program egyébként november­ben kezdődött és áprilisig tart. ken, aki őt felkeresi bármilyen kéréssel, nem szokott neki ne­met mondani.- Ez esetben pedig úgy vélem, jobb helyre nem is kerülhetett volna ez a szántóföld, már csak a programban részt vevőknek kell bizonyítaniuk! - fűzi hozzá.- És meg is tesszük! - ígéri Attila, aki elmeséli, a tényleges munka előtt mindenkit, így őt is egy tanfolyamon készítik fel a gazdálkodásra, állattenyésztés­re. - Hetente kétszer a plébáni­ára járunk, ahol dr. Sári László nyugdíjas főiskolai tanár az ok­tatónk, tőle tanulunk mindent. Kiderül, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa is „tár­sadalmi munkában” vállalta a tanítást. A férfi annyira lelkes, hogy minden alkalomra külön jegyzetet készít a hallgatóknak, tankönyvük nincsen. Amikor pedig mindent megtanultak már elméletben, kezdődhet a gyakorlat. De mi alapján oszt­ják majd szét a közösen meg­termelt javakat?- Aki részt vett egy-egy elő­adáson, kap egy kártyát. Aki dolgozik kint a földön, szintén. Az összegyűjtött kártyák száma alapján osztozunk majd - árul­ja el Attila, aki szerint bárhogy is sikerül a program, az itt meg­szerzett tudást már senki nem veheti el tőle. HÍREK Megvendégelték ünnep előtt a nyugdíjasokat KARÁCSONYI ÜNNEPSÉGET tartottak Öcsödön a nyug­díjasoknak. Az év végi találkozó már hagyomá­nyosnak számít, minden esztendőben megvendégeli az önkormányzat az időse­ket. Idén harmincötén vet­tek részt a rendezvényen. Öcsöd egyébként 2011-ben nyerte el a „Nyugdíjasbarát település” címet. Január legelején osztják a szociális fát máig lehet igényelni a szociális tűzifát az önkor­mányzatoknak. Szelevény idén is megfelelt a feltéte­leknek, így harmincnégy köbméternyi fát kap janu­árban. Pánczél Ferenc pol­gármester elmondta, a tűzi­fa jövő év legelején érkezik a településre, utána azon­nal szétosztják. Ebből a hiennyiségből három-négy mázsányi jut majd egy-egy segítségre szoruló család­nak. Harmadik lett idén a földvári rejtvényfejtő véget ért az idei kereszt­rejt vény fejtő-versenyévad . A tiszaföldvári születé­sű, de martfűi színekben versenyző Bakos András ebben az évben harmadik helyezést ért el a mesterek pontversenyén. András elmondta, ez már a 18. esz­tendő volt, hogy az első há­rom hely egyikén végzett. Idén egyébként kilenc ver­seny volt, a hetedik után még a dobogó második fokán állt. Egy műtét miatt viszont nem tudott részt venni az utolsó két megmé­retésen, így csak a bronz­érmet szerezhette meg. Bakos András az érmeivel Több mint százszor adott vért portré A férfi két köszönőlevelet is kapott életmentéséért Közmunkás és pap is szerepel előadás A musicalben harminc lakos bújt jelmezbe- Tizennyolc esztendős vol­tam, amikor először adtam vért - meséli Oravecz László. A már 54 esztendős, Kunszent- mártonban élő férfi november legvégén vehette át a Magyar Vöröskereszt Szolnok Területi Szervezetétől a Pro Vita díjat. A ran­gos elismerés a 112-szeres véradá­sért járt.- Fiatalkorom­ban Martfűn dolgoztam, a cipőgyárban. Negyedévente szerveztek véradást, melyen mindig részt vettem. Azok a dolgozók, akik elmentek egy-egy ilyen akcióra, négyórá­nyi szünetet kaptak. Az üzemi konyhán pedig főztek nekünk valami finomat, sertéspörköl­tet nokedlivel, jó kis főzeléke­ket fasírozottal. Később válto­zott a rendszer és a világ is. Én átkerültem Kunszentmár- tonba, ahol a véradóknak sem volt már ilyen „jó dolguk”. Manap­ság csak vizet, ká­vét kapunk és egy kis nápolyit, meg persze vásárlási utalványt, melyet senki nem utasít vissza - nevet László, aki hozzáteszi, alkalmanként fél liter vért szokott adni, ami­től szerencsére még soha nem lett rosszul. Akkor szokta csak kellemetlenül érezni magát, ha ■ Régebben még pörkölt is járt egy-egy véradás után. netán nem tud eljutni egy-egy véradásra.- Én így segítek embertársai­mon. Tudom, hogy közvetve már több ember életét is megmentet­tem már. Az elmúlt évtizedek alatt egyébként két köszönőle­vél érkezett hozzám. Az egyik egy, a Hetényi Géza Kórházban betegeskedő néni tollából szár­mazik, aki vérátömlesztést ka­pott. A legtöbb vért én adtam neki, ezért nagyon hálás volt. Máskor pedig egy bácsi írt üze­netet, melyben megköszönte, hogy megmentettem az életét. Amíg erőm, egészségem bírja, addig három havonta elmegyek, hogy így nyújtsak segítséget másoknak. ■ Hatalmas sikert aratott Kun- szentmártonban az Isten pén­ze című darab. Az előadást a Szent Márton Alapítvány szer­vezte, a színészek a lakosok közül kerültek ki. A harminc fős társulatban szerepel köz­munkás és alpolgármester, plébános és takarító, diákok és nyugdíjasok. Tavaly már volt egy hasonló előadás, ak­kor a Légy jó mindhalálig cí­mű musicalt vitték színpadra. Azóta az amatőr csoportnak elnevezése is lett, a Szent Már- , ton Társulat nevet választót- § ták maguknak. A premier de- | cember 13-án volt és további J három előadást tekinthetnek s meg az érdeklődők. ■ A próbák már nyáron elkezdődtek, hogy decemberre összeálljon a darab Még gyermekfelügyelet is van

Next

/
Oldalképek
Tartalom