Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-17 / 293. szám

2013. DECEMBER 17., KEDD A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Névadójuk szülőházánál jártak. A Szolnoki Körösi Csorna Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola negyven hetedik évfolya­mos diákja és négy pedagógusa kereste fel Erdély magyarlakta területeit. A tanulmányi kirándulás az Egy nemzet fiaiként közös értékeinek nyomában elnevezést kapta, célja a határon túli magyarság kultúrájának, történelmi múltjának, hagyományainak megismerése volt. Megis­merkedtünk Kolozsvár, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Farkaslaka, Szejkefürdő és sok más település nevezetességeivel. Felkerestük Csomakő- rösön iskolánk névadójának, Körösi Csorna Sándornak a szobrát és szülőházát. Gál Gábor Székelyföldön kirándultak emlékezetes A mezőtúri diákok is sokat tanultak a vendéglátóktól Büszkék lehetünk a szolnoki Kossuth-díjasokra neves tudósok, művészek sora kapcsolódik Szolnokhoz: Ando- rai Péter színész, Alföldi Róbert színész, Bánsági Ildikó színész, Balázs Péter színész, Benedek Jenő festő, Bozsik Yvette koreog­ráfus, Csomós Mari színész, Darvas Iván színész, Gaál István filmrendező, Garas Dezső szí­nész, Görbe János színész, Hor­váth Teri színész, Gregor József operaénekes, Háy Gyula dráma­író, Hegedűs D. Géza színész, Iglódi István rendező, színész, Kerényi Imre rendező, Keres Emil színész, Koszta József festő, Kovács Dénes hegedűművész, Kozák András színész, Laki Kálmán biokémikus, Lázár Kati színész, Margitai Ági színész, Mádi Szabó Gábor színész, Mécs Károly színész, Mensáros László színész, Olsavszky Éva színész, Rost Andrea operaénekes, Som­ló István színész, Székely Gábor rendező, Tarján Imre biofizikus, Tolnay Klári színész, Törőcsík Mari színész, Udvaros Dorottya színész, Valló Péter színész, ren­dező. Dr. Nemes András Itt és most kell a meglévőből boldogulnunk! míg élek, remélek - mondták a rómaiak, ml tegyük hozzá, hogy segítek is. A férfi asszony nélkül fél ember, a másik mondás intel­me. Ebben sűrítve sok hasznos gondolatvati. A szingli ésöreg vagy agg leány, legény többnyire idős szülei nyakán él. Feléü azt az erkölcsi, anyagi tőkét, amit szülei gyűjtenek, építenek. Kés­lelteti a saját családalapítását, nem mer, vagy túl kényelmes új életet kezdeni, saját gyermekei­ről gondoskodni. A társadalom terhévé válnak. Hosszabb távon annak megmaradását, létét fe­nyegetik a közösség léte válik bizonytalanná. Ha nem is új Ratkó-korszakra, de az abortusz megszigorítására lenne szük­ség. A másik nagy veszély a nyugatra vándorlás. Senkit sem várnak tárt karokkal, sokan mi­nimálbéren fehér rabszolgaként sínylődnek külföldön. Csekély megtakarított pénzük többnyire kevés az itthoni újrakezdéshez. Itt és most kell a meglévőből boldogulnunk, hogy később is legyen nemzet! Bálint István Újra Erdélyben... Már a Ceau- sescu-diktatúrában, a nem könnyű helyzetben is többször utaztunk a Székelyföldre, Ka- lotaszegre a mezőtúri Teleki Bianka Szakközépiskola és Gimnázium diákjaival. így az­tán a forradalom utáni első évben már Kolozsváron léphet­tünk fel János vitézzel. Azóta J élő kapcsolat épült ki az otta­ni iskolai világgal: a székely­udvarhelyi tanítóképzőben színházi nevelési programot A nyáron lezajlott EuroKin- derchor Nemzetközi Kórus­műhely eseményei nem ér­tek véget júliusban. Iskolánk nemzetközi rajzpályázatot hirdetett a programban részt vett gyerekeknek, akik leg- ! kedvesebb élményeiket örö­tartottunk, a Partium Egye­tem dísztermében adhattuk elő Pink Floyd-műsorunkat, tanár­továbbképzésen érdeklődve várják szakmai előadásainkat a Mezőtúron folyó munkáról, az énekkar számtalansor tábo­rozott ott. Ezen eredményeinkre büsz­kén tettünk utat ismét. Épp a korai havazás idején tölthet­tünk egy hetet negyven gye­rekkel a székelyföldi Szentegy­háza középiskolájában. A hét fő kítették meg rajzaikon. A pályaműveken visszaköszön­nek Szolnok nevezetességei, a koncertek, a Halászbástya, a tiszai hajózás és sok más feledhetetlen emlék. A pá­lyázat eredményhirdetése a napokban zajlott le, a képek programja az a kétórás előadá­sunk volt, amelyben az itthon előkészített történelmi megem­lékezéstől a ritmusjátékokon, baletton keresztül a helyi diá­kokkal az utolsó nap előkészí­tett improvizatív vonalszínházi formáig sok-sok szakmai mun­kát mutattunk meg. Mi is sokat tanultunk. Részt vehettünk a híres szentegyházi filharmónia kórusának próbáján Haáz Sán­dor vezetésével, és láthattuk azt is, hogy milyen az, amikor az iskolai kiállítás után ván­dorútra kelnek: Szolnokon a VOKE Csomóponti Műve­lődési Központban valamint a Campusban lesznek látha­tóak, majd Németországba és Törökországba vezet az útjuk. Eredmények: 1. Kóródi Pet­a végzősök tánca nem a ruhá­ról, csillogásról, hanem magá­ról a tánc öröméről szól. Három osztályban egy-egy drámaórát is tarthattunk. A gyerekek számára talán a legemlékeze­tesebb az almási barlanghoz vezető, függőhidakon átvezető túra volt. Köszönjük a Bárdos Lajos iskolának, hogy ösztönöz­ték balettosaik részvételét. Áp­rilisban mi látjuk vendégül a szentegyházi középiskolásokat. Achs Károly ra (Kodály Z. Ált. Isk.) és Ki­ra Benkert (Németország), 11. Csutak Noémi (Kodály Z. Ált. Isk.) és Varga Gréta (Kodály Z. Ált. Isk.), 111. Nagy Anna Blanka (Kodály Z. Ált. Isk.) és Szőllősi Antónia (Kodály Z. Ált. Isk.). Aukszné Vágó Ibolya A gyerekek élményeikét örökítettek meg kórusműhely Az alkotások Szolnokról indulva még Törökországot is megjárják Megcsodálhatjuk Amos Imre alkotásait művészet Nem véletlen, hogy a Sikoly című mű a XX. század szimbólumává vált A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK A kiválasztott írások - a le­vélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövi­dített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szer­kesztőség álláspontjával. A szer­kesztőség nem közöl olyan írá­sokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlölet­keltő tartalmú, sérti a szemé­lyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@axelspringer. hu e-mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: Szoljon.hu. A világhírű festőművész March Chagall zseniális alkotásait 2009-ben már Szolnokon is megcsodálhattuk. A kiállítás 16 napja alatt kétezren látták műveit városunkban. Későbbi franciaországi útjaink során a párizsi Operaház mennyezeti faliképé és a reimsi Notre-Dame (Mi Asszonyunk) fantasztikus üvegablakai kápráztattak el bennünket melyek szintén Cha­gall tehetségét dicsérik. Most újabb, nem mindenna­pi élményben lehet részünk. A közelmúltban nyílt meg Marc Chagall és Ámos Imre (akit Ma­gyar Chagallnak is neveznek) közös kiállítása Budapesten, amelynek egyik különlegessé­ge Ámos Imre Szolnoki vázlat­könyve. Az európai tárlatokon napjainkban egyre népszerűb­bek az úgynevezett ikerképtá­rak. Tulajdonképpen két önálló kiállítást láthatunk Budapes­ten. A két világraszóló művész jól ismerte egymást. Mind­ketten ortodox zsidó családból származtak. Chagall támogatta és biztatta a magyar művészt, hogy maradjon Párizsban, de Ámos vállalta végzetét és haza­jött. Egy német koncentrációs táborban ismeretlen körülmé­nyek között halt meg. Duplán hasít a fájdalom, mert Ámos Imre Szolnoki vázlatkönyve és Radnóti Miklós Bori notesza bennünk a kegyetlen világot és a hasonló értelmetlen pusztu­lást asszociálja. Marc Chagall és Ámos Imre két sors, két, lélek­tanilag különböző habitusú em­ber, akiknek alkotásaiban a XX. század tragikus történelmének megrázó víziói tárulnak elénk. Nem véletlenül vált Edward Munch Sikoly című műve a XX. század szimbólumává. Ámos utolsó vázlatkönyve a remény­telenség művészi megjelenítése. Egri Mária szolnoki művészet- történész számos tanulmányt és könyvet írt a „magyar Chagall- ról”. A Szolnoki vázlatkönyv el­ső számúi hazai szakértője. El­ismerés és köszönet ezért. Ámos Imre 1940-től 1945-ig munka­szolgálatos éveiben készítette rajzait. 1944-1945 fordulóján, élete végén még egy vázlatköny­vet rajzolt mielőtt a német halál­táborokba került. A végső elhur­colása előtti időszakot a szolnoki munkatáborban töltötte. 1944- ben Budapestre szállították szá­zadát a Lehel úti kaszárnyába, és itt sikerült átadnia a Szolnoki vázlatkönyvet feleségének, An­na Margitnak az ismert festőmű­vésznek. Weöres Sándor szerint „ha beleborzong a gerincünk, jó, ha nem, mit sem ér a költe­mény”. Egy biztos, Marc Chagall és Ámos Imre alkotásait bele- borzongó gerinccel csodálhatjuk a Budavári Palota A épületében. 2014. január 5-ig lesz nyitva. Dr. Nemes András, Szolnok 11 Szülővárosában hunyt el Újszász első díszpolgára, dr. Szegedi Gyula mindenszentekhez közeledve feleségemmel az újszászi te­metőbe mentünk szeretteink | sírjához. Már a bejárati kapuban megállítottak: hallottuk-e a megdöbbentő hírt, miszerint itt, a temetőben, váratlanul elhunyt Szegedi Gyula (1936. február 21.), Újszász első, j nemzetközi hírű tudós orvos- professzora, a város első dísz- j polgára, a település egyetlen olyan kiemelkedő személyisé­ge, akinek még életében em­léktáblát állítottak szülőháza megjelöléséül. Sokunkban felmerült a gondolat: dr. Szegedi Gyula, belgyógyász, immunológus, a Debreceni Egyetem Orvos- és j Egészségtudományi Centru­mának professor emeritusa, a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagja, többek között Széchenyi-, Marku- sovszky-, Szent-Györgyi Al­bert-, Markhot Ferenc-díjas, a Magyar Köztársaság Ér­demrend tiszti keresztjével ) kitüntetett orvosprofesszora, Újszász díszpolgára hazatért meghalni. Hazatért arra a te­lepülésre, amelyet akkor is otthonának tartott, amikor a sors messzebb sodorta, s ahol életének első tizennyolc esz­tendejét töltötte. Mondhatjuk, ezer szál kö- 5 tötte szülőhelyéhez. Újszász olyan örökség, emlék volt sza­mára, amelynek elfelejtésére rövid egy emberélet. Szegedi professzor mögött hosszú, eredményes, példaér­tékű út áll. 1960-tól napjain­kig terjedő pályafutásának tárháza rendkívül gazdag. Annyi bizonyos, viszonylag korán olyan feladatokkal bíz­ták meg, amelyek évtizedekre meghatározták további mun­káját, életét. Nevéhez fűződik például a klinikai immunoló­gia intézményi kutatásának kiépítése a DOTE III. számú Belgyógyászati Klinikáján. Szegedi Gyula, Újszász el­ső tudós orvosprofesszora méltán érdemelte ki elsőként i Újszász város által adomá­nyozott Díszpolgári címet, amelyet 2000-ben központi ünnepség keretében, először megrendezett Város Napja al­kalmából vett át. V. F., Újszász Cserkészek a parkban, a szol­noki cserkészek a hét végi prog­ramjaik keretében a Tisza parkban ismert mesehősök legendáit eleve­nítették fel játékos formában, be­vonva a programba a kicsiket is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom