Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-16 / 292. szám

London szigorítana a letelepedési politikán az európai Unióból érkező bevándorlók az első öt év­ben nem kapnának kedvez­ményes juttatásokat, és ha nincs konkrét állásajánla­tuk, akkor csak olyan álláso­kat tölthetnének be, amelyek szerepelnek a hiányszak­mák listáján. A The Sunday Times konzervatív lap által megszerzett bizalmas bel­ügyminisztériumi jelentés szerint évente legfeljebb 75 ezer külföldi EU-állampolgár települhetne le Nagy-Britan- niában. ■ MTI Steinmeier ismét külügyminiszter lesz NÉMETORSZÁGBAN A SZOCÍál- demokrata párt (SPD) hat minisztert és egy tárca nélküli minisztert delegál a konzervatívokkal alakí­tandó kormányba. A kül­ügyminiszter Frank-Walter Steinmeier, az SPD eddigi parlamenti frakcióvezetője lesz - jelentette be vasárnap Berlinben a párt elnöke. Az SPD az államtitkári tisztsé­gekkel együtt 19 pozíciót tölt be a kormányban. ■ VG A tüntetők készülnek a moszkvai csúcsra 1 -nrioi­az eu-párti tüntetők határo­zatot fogadtak el a vasárnapi kijevi nagygyűlésen, amely­ben megtiltották Viktor Ja- nukovics elnöknek, hogy az ukrán nép nevében bármit is aláírjon Vlagyimir Putyin orosz államfővel jövő keddre tervezett moszkvai találko­zóján. ■ MTI Eltemették Nelson Mandelát VASÁRNAP SZÜLŐFALUJÁBAN temették el Nelson Mande­lát, a Dél-afrikai Köztársa­ság december 5-én, 95 éves korában elhunyt egykori államfőjét. A szertartáson 450-en vehettek részt, aki­ket a család hívott meg. Be­szédet mondott a jelenlegi elnök. ■ VG Megcsúsztak a bérekkel oktatás A magániskoláknak mintegy 20 százalékos forráshiánya van iÉÉRt / W Á A hátrányos helyzetű gyerekeknek művészeti tevékenységeket is oktató alapítványi és magániskolák az államtól béralapú finanszírozást kapnak Hoffmann Rózsa: végül beváltak a délutáni iskolai foglalkozások oktatás Beváltották a remé­nyeket a délutáni foglalkozá­sok, amelyekre egyre többen jelentkeznek az általános is­kolákban - mondta Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közneve­lésért felelős államtitkára. Az államtitkár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felmérései alapját! közölte: al­só tagozaton eddig a diákok mindössze 17 százaléka kért felmentést a hét minden nap­jára, további 10 százalék pedig a hét egyes napjaira, tehát a diákok több mint kétharma­da - szabad döntés alapján - igénybe veszi a délutáni iskolai foglalkozásokat. Beszámolt arról, hogy felső tagozaton 57 százalék kért felmentést a hét minden napjára, 13 százalék Pénteken kapták meg no­vemberi bérüket a magán- és alapítványi iskolák peda­gógusai. Az átlagbéralapú finanszírozás nem teljesen fedezi az intézmények költ­ségeit. Éber Sándor A Magyar Államkincstár decem­ber 12-én elutalta a bérek fedeze­téül szolgáló támogatásokat, és a nem állami köznevelési intéz­ményfenntartók bankszámláján ezen támogatások a mai nappal december 13-ával jóváírásra ke­rültek - közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkársága. Mintegy 16 ezer alapítványi és magánis­kolában tanító pedagógus nem kapta meg időben a novembe­ri fizetését. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnökségi tagja, Csetneki József lapunknak megerősítette: pénteken érkezett meg hozzájuk a pénz, amiből utalták a béreket. Az MSZP-s Sós Tamás nem­rég intézett kérdést az Emmihez arról, hogy az alapítványi és ma­gániskolák miért „mostoha gyer­mekei” a képzési rendszernek?" Doncsev András parlamenti államtitkár azt válaszolta, hogy mindenkinek, így az alapítvá­nyi és magánintézményeknek is biztosított a pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetle­nül segítők bérét és annak járu­lékait fedező költségvetési hozzá­járulás. Hangsúlyozta: „egyetlen ilyen intézmény sem marad álla­mi támogatás nélkül”. Csetneki kifogásolta, hogy a magániskolák semmilyen elő­zetes tájékoztatást nem kaptak úrról még kérdéseik után sem, hogy csúszni fog a bér, amelynek minden hónap 7-ig kellene meg­érkeznie. A sárospataki Art Ért Művészeti Iskola alapítója hang­súlyozta: a munkáltatóknak de­cember 12-én kellett volna a NAV és egyéb szervek felé a bérek A FIDESZES Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottság be­nyújtott egy módosítót a jövő évi költségvetés tervezetéhez, amelyben a közfeladatot ellá­tó, a magániskolák által fenntartott intézmények az ellátott tanulók után a nem­zetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy által fenntartott kollégiumokhoz után járó közterheket elutalniuk. Az Emmi azt közölte velük, hogy a néhány napos késés nem oko­zott zavarokat az intézmények működésében. A magániskolák döntő részének azonban nincs más forrása vagy tartaléka az ál­lami támogatáson kívül, amiből pótolhatták volna a béreket. Az AME szerint kiderült: a költség- vetésben nem tervezték megfele­lően be a magán- és alapítványi iskolák támogatására szükséges fedezetet, a hiány 16,8 milliárd forint lehet. Csetneki közölte: míg a fizeté­sekkel csúsztak, a több alapítvá­nyi intézményt jelentősen meg­büntették (visszakövetelték az egyes tanulók járó támogatáso­kat) azért, mert a jogszabályban hasonló mértékű támogatás­ban részesültek volna. Ennek 480 milliós költségvetési von- zata lett volna. A javaslatot visszavonták. Csetneki Jó­zsef az AME elnökségi tagja szerint a magániskolák kollé­giumainak költségeit csak 30 százalékban fedezi a bérala­pú támogatás, a dologi ki­adások nincsenek fedezve. nem egyértelműen meghatáro­zott paraméterek miatt a közne­velés információs rendszerébe (KIR) néhány napos késéssel vit­ték fel néhány tanulójukat. Az állam jelenleg átlagbé­ralapú finanszírozást biztosít a magán és alapítványi isko­láknak, a kormányzat szerint ez magasabb összeget biztosít, mint a korábbi normatív alapú finanszírozás. Csetneki szerint azonban mintegy 20 százalékos forráshiánnyal küszködnek in­tézményeik (mivel működési és egyéb költségekre nem kapnak külön keretet, míg az egyházi és nemzetiségi intézmények ré­szesülhetnek kiegészítő támo­gatásokban), amit a pályázati pénzekből próbálnak pótolni. Az Art Ért iskolában a tanulók háromnegyede hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyze­tű, így nem lehet a szülők be­fizetésére számítani. Az AME azt is sérelmezi, hogy túl magas gyereklétszámot (78 főt) állapí­tottak meg, ami után fizetnek egy pedagógus státuszt. Doncsev azt is közölte, hogy egyes intézmények köznevelési szerződés révén további támoga­táshoz juthatnak, de tavaly 250 pályázóból csak mintegy 25-en kapták ezt meg. Visszavonták a módosítást ■ Az Általános Iskoláknak kötelező nyitva tartaniuk délután 4 óráig, igény sze­rint pedig 5 óráig pedig a hét egyes napjaira a délutáni foglalkozások alól. Hoffmann Rózsa emlékez­tetett: a 2011-es köznevelési törvényben arra a társadalmi igényre reagáltak, hogy azok­kal a gyerekekkel foglalkozzon az iskola, akiknek a szülei és a hozzátartozói elfoglaltak dél­utánonként. Felhívta a figyel­met arra, hogy az általános iskoláknak kötelező nyitva tar­taniuk délután 4 óráig, igény szerint pedig 5 óráig. Az államtitkár utalt ar­ra, hogy számos tapasztalat alapján növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik eredetileg felmentést kértek ugyan, de amikor a társaiktól megtudják, hogy az iskolák­ban változatos programok vannak, végül visszajárnak délutánonként. Kiemelte, hogy ezek függnek a személyi és technikai feltételektől, de az iskolák szakmai tekintetben önállóak, az igazgatók dönte­nek a délutáni programokról, és ők felelnek a foglalkozások megtartásáért. ■ MTI Jöhet a harmadik rezsicsökkentés politika Már a következő ütemen dolgozik Rogán Antal frakcióvezető Eltűnnek a lánctartozások a magyar építőiparban? „Két sikeres rezsicsökkentés után érdemes meglépnünk a harmadikat is, a frakcióvezető már dolgozik is rajta” - fogal­mazott Orbán Viktor kormány­fő a Polgári Magyarországért Díj átadási ünnepségén, a bu­dapesti Erkel Színházban, ahol az idei dunai árvízi védekezés­ben részt vevők közül ismertek el többeket is a kitüntetéssel. Orbán Viktor azt mondta, hogy éppen az árvízi védekezésben megmutatkozó példátlan össze­fogás pillanata volt az, ahonnan „újra hinni kezdtünk abban, hogy mi, magyarok lehetünk erősek és sikeresek”. Elvégezve az idei év számve­tését a miniszterelnök kifejtet­te: sikerült kimenteni Magyar- országot a pénzügyi csődből, megindult a növekedés, száz­ezer forint fölé emelték a mini­málbért, sikeres a munkahely­védelmi akcióterv, negyven éve nem volt ilyen alacsony az inf­láció, 20 százalékkal csökkent a rezsi, és jövőre jön a kiterjesz­tett családi adókedvezmény és a gyed extra. „Igaza van annak, aki azt mondja, hogy erre még a virtigli szociáldemokraták is csak csettinthetnének” - mondta. Ám kiemelte azt is, hogy a válság éveiben a csalá­doknak küzdeniük is kellett, és csak azok tudtak talpon marad­ni, amelyek a bajra összefogás­sal válaszoltak. ■ MTI Orbán Viktor miniszterelnök. Kell az összefogás beérkezett az ötvenedik meg­keresés az augusztusban fel­állított Teljesítésigazolási Szak­értői Szervhez (TSzSz), amely szakvéleményeivel lényegesen meggyorsíthatja az építőipari peres eljárásokat, és ezzel se­gítheti az ágazatban kialakult áldatlan állapotok, a lánctar­tozások felszámolását - áll a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében. A TSzSz emlékeztetett ar­ra: a magyar építőiparban az elmúlt években kialakult lánctartozások nem csak az al­vállalkozóként dolgozó kis és közepes cégek létét, de a foglal­koztatási mutatók javulását, sőt a beruházások újbóli beindulá­sát is veszélyeztetik. A problé­ma felszámolására a 2013. évi XXXIV. törvény hozta létre a TSzSz-t. A szervezet feladata, hogy olyan bíróságon kívüli fórumként működjön, amely megakadályozza a teljesítési igazolás visszatartása miatt létrejövő lánctartozásokat, és az általa kibocsátott szakvéle­ményekkel gyorsítsa a peres eljárásokat. Mivel a TSzSz állásfoglalása a perek során ugyanolyan bi­zonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a per­ben kirendelt szakértő állapí­totta volna meg, ezért lényege­sen felgyorsulhatnak a bírósá­gi eljárások. ■ B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom