Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-06 / 258. szám
Engedhetnek a tartozásból devizahitel Korlátozzák az árfolyamgátnál az állami kezességet iHEi£El!^233IIH Szigorúbb szabályok az előzetesben GYORSABBÁ VÁLNAK az eljárások és szigorodik a végrehajtás a büntető jogszabályok módosításával - közölte Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a kormány támogatja azt a javaslatot, hogy az előzetes időtartama négy évről öt évre, vagy akár határozatlan időtartamra emelkedjen. A legsúlyosabb, személy elleni bűncselekményt elkövető, házi őrizetesek esetén a nyomkövető felszerelése automatikus lehet. A jövőben szökésnek minősülne a házi őrizet szabályainak megszegése. ■ MTI Iszapömlés: 32 millió forintos kártérítés a magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. 32 millió forint kártérítést köteles fizetni egy kolontári családnak a vörösiszap-katasztrófában okozott nem vagyoni kárért a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint. A család az iszapömlés következtében elvesztette egyik gyermekét. Ez az első összegszerű kártérítésről szóló ítélet a 2010 októberi katasztrófa után. A Mai Zrt. közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen. ■ MTI Megkapják az ígért pénzt a vasutasok LEGKÉSŐBB DECEMBER első felében fejenként átlagosan nettó 32 ezer forint extra juttatást kapnak a vasúti dolgozók - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ezzel teljesül a 2011-ben Orbán Viktor és Gaskó István között született megállapodás, amely a vasutasok pénzügyi ösztönzésére három év alatt bruttó 5 milliárd forintot szánt. Az NFM közölte: az időközben a MÁV-csoport más vállalataihoz vagy a GYSEV-hez került vasutasok is megkapják a pénzt. ■ MTI Nem jár majd állami garancia az olyan gyűjtőszámlahitelekre, amelyeknél a tartozás meghaladja az ingatlan értékének 95 százalékát. Rogán szerint ez a hitelek egy részének elengedésére ösztönzi majd a bankokat. Herman Bernadett Megszavazta tegnap a parlament az új devizahiteles mentőcsomagot, amely tulajdonképpen az árfolyamgát kiszélesítéséről szól. A jogszabály szerint az árfolyamgátba a jövőben bármelyik adós beléphet, az is, akinek 90 napon túl késedelmes tartozása van, és az is, akinek a hitele a folyósítás idején meghaladta a 20 millió forintot. Az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott módosítók szerint a jövőben kikerülni is nehezebb lesz a védőernyő alól, csak 180 napos késedelem esetén mondhatják fel a bankok a gyűjtőszámla- hitel-szerződéseket. A 20 milliósnál nagyobb tar- tozású ügyfelek között biztosan vannak olyanok, akiknek jól jön majd az árfolyamgát, kérdés viszont, hogy menynyit segít azokon, akiknek korábban bedőlt a hitelük. Az árfolyamgáttal elérhető mintegy 25 százaléknyi átmeneti törlesztőrészlet-csökkenés, de kedvezményeket a hitelek átstrukturálásával már korábban is elérhettek a nehéz helyzetben lévő ügyfelek a bankoknál. A Magyar Nemzeti Bank adatai viszont azt mutatják, hogy az igazán nehéz helyzetben lévő adósokon a korábbi könnyítések sem segítenek, az átstrukturált deviza lakáshitelek 42, a szabad rogán a törvényjavaslat indoklásában arról ír, hogy az állami készfizető kezesség korlátozása arra késztetheti a bankokat, hogy engedjenek el az adósok tartozásából. Kérdés persze, a bankok mennyire lesznek majd motiváltak ebben a kérdésben. ha ugyanis túl sokat engednek, azzal arra biztathatják az ügyfeleiket, hogy nem fizessék a kölcsönüket. Emellett ha egy problémás ügyfél felhasználású deviza jelzálog- hiteleknek pedig a 48 százaléka ismét nem teljesítővé vált. Könnyen lehet tehát, hogy az árfolyamgátba bekerülő nem fizető adósok néhány hónap múlva ki is kerülnek a védőernyő alól. A törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal fideszes képviselő, úgy tűnik, ezzel is számolt, egy megszavazott módosító indítvánnyal ugyanis azonnal korlátozta az állam készfizető kezességét az árfolyamgátas adósok esetében. A jól teljesítő adósoknál - eredetileg csak gyorsan kikerül az árfolyamgátból, akkor a gyűjtőszámláján valószínűleg olyan kevés tartozás halmozódik fel, ami miatt lehet, hogy nem is érdemes erőltetni az állami garanciát. A bankszövetség mindenesetre csak annyit reagált az elfogadott törvény- javaslatra, hogy „a bankszektor a parlament mai döntését a jogszabályoknak megfelelően, további komoly terheket vállalva hajtja végre”. ezek kerülhettek be a programba - valószínűleg csak ritkán volt szükség a garancia érvényesítésére. Most viszont, hogy a bedőlt hitelesek is korlátlanul beléphetnek a rendszerbe, az állami garanciát is gyakrabban lehívhatják a bankok. A garanciát úgy korlátozták az elfogadott javaslatban, hogy a 100 százalékos készfizető kezesség a gyűjtőszámlahitelre csak akkor él, ha a szerződés megkötésekor a fennálló tartozás kevesebb, mint 95 százaléka az ingatlan értéke volt akkor, amikor fedezetként elfogadták a bankok. A jegybank adatai szerint sok hitelszerződés lehet érintett, a deviza lakáshitelek mintegy negyedénél, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelek 30 százalékánál van most 90 százalék fölött a hitelfedezeti arány. Nem járna emellett állami garancia a gyűjtőszámlahitelek azon részére sem, amelyből az árfolyamgátba lépők hiteleinek hátralékos részét finanszírozták a bankok, ez utóbbi egyébként egy több hónapja nem fizető adós esetében milliós nagyság- rendű tétel lehet. Most már biztos: 100 ezer felett lesz a minimálbér emelés A kormány megkezdte a tárgyalásokat a minimálbérről, amely jövőre meg fogja haladni a 100 ezer forintot - mondta a foglalkoztatásért felelős államtitkár. Czomba Sándor hozzátette: a bértárgyalások legkésőbb december elejéig lezárulnak. A különböző szakszervezeti tömörülések először 5 százalék feletti, majd 4,5 százalékos béremelési javaslatokkal álltak elő, mondván: az elmúlt évek reálbércsökkenése indokolja az inflációt meghaladó mértékű emelést. A munkavállalói oldal 5,4 százalékos növelést szeretne. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára korábban lapunknak óvott az „elhamarkodott” döntéstől, „amely miatt esetleg emberek kerülhetnek az utcára”. Dávid Ferenc hozzátette: a VOSZ szerint a soron következő tárgyalásokon az inflációkövető emelésig „biztosan el lehet menni”. A jelenleg a jövő évre prognosztizált inflációs mérték 2,4 százaléknyi. Ha tehát a felek a következő tárgyalásokon csak ennyiben tudnának megegyezni/ akkor is átlépné a minimálbérösszege jövőre a 100 ezer forintot. A tavalyi minimálbéremelés kapcsán az állam a tizenegy leginkább veszélyeztetett ágazat munkaadói számára kompenzálta a bérnövelés költségeit. Az állami támogatás 10 milliárdos keretének azonban csak negyedét használták ki. ■ B. L. A minimálbér alakulása (forint) — bruttó — nettó VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Adósságelengedésre késztet? Jobb évet zárhatnak idén a hazai haltermelők akvakultÚra A használatarányos útdíj kiemelten sújtja a halgazdaságokat, de legalább a takarmány olcsóbb az idén Növekvő halfogyasztás és kedvező uniós fejlesztések mellett a magas takarmányárak, és az ágazatot különösen sújtó használatarányos útdíj csökkenti a halgazdaságok nyereségét. Az eddigi összesítések szerint azonban nem lesz rossz az idei év a haltermelőknek. „Jó közepes évről beszélhetünk idén a halgazdaságokban, adódtak ugyanakkor problémák” - mondta el a Világ- gazdaságnak Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának társelnöke. Hozzátette: „az év elején komoly problémát okozott a magas takarmányár, emiatt az etetés nem volt kellően intenzív. Gondot jelentett a nyári aszály is, a szárazság és a forróság miatt ugyanis jelentős víz-visz- szapótlásra volt szükség.” „Halmozottan sújtja az ágazatot az is, hogy az élőállat-szállítás nem lett ingyenes, az élőhal szállításakor ugyanis a hal mennyisége csak 30-50 százaléka a teljes rakománynak, a többi víz. Ezért a használatarányos útdíj bevezetése nehézségeket okoz a viszonylag hatékonytalan halszállítás révén” - mondta el az elnök-vezérigazgató. Lévai szerint azonban az idei év így is sokkal jobb volt, mint a tavalyi, amikor egész évben rendkívüli takarmányárak nehezítették a halgazdaságok tevékenységét. A nehézségek ellenére az ágazat hazai szereplői nyereségesek tudtak maradni. Fontos eredmény Lévai szerint, hogy a hazai halfogyasztás növekszik. „Ez az egyetlen magyar élelmiszer, amelynek a kereslete bővül, emögött nyilvánvalóan a tudatosabb táplálkozásra való törekvés áll.” Az éves halfogyasztás mára meghaladja a négy kilogrammot fejenként. Ez jelentősen alulmúlja a 22 kilogrammos uniós átlagot, ám nagyobb a korábbi, három kilogramm körüli eredménynél. Törvény után rendelet hamarosan elkészül a halgazdálkodást szabályozó miniszteri rendelet - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca szerint a júniusban széles társadalmi és szakmai egyetértés mellett elfogadott új halgazdálkodási törvény végrehajtását több rendelet is szabályozza, ám az általános szakmai végrehajtást szabályozó miniszteri rendelet megalkotása - a többfordulós egyeztetést követően - november közepéig lezárul. A jogszabály a természetes vizek halállományát védendő jelentősen korlátozza a kis- szerszámos halászatot. Jót tett az ágazatnak az is, hogy az idei idegenforgalmi szezon jól alakult, ám a válság, ám a horgásztavak támasztotta kereslet érezhetően csökkent az utóbbi években - márpedig ez a piac fontos pillére volt a halgazdasáok bevételeinek. „Az elmúlt években jó hatásfokú fejlesztések történtek a halgazdaságokban, a Halászati Operatív Program vonatkozó kerete szinte teljesen kimerült” - tette hozzá Lévai. A fejlesztések eredményeképp előrelépett a keresett, exportképes halfajok tenyésztése is, így eredményesebben tartható a bar- ramundi, az afrikai harcsa, és a tok. Az elnök-vezérigazgató szerint azonban a továbblépéshez elengedhetetlen lenne, hogy az EU egy a területalapú támogatáshoz hasonló normatív támogatást tegyen elérhetővé a halgazdaságoknak. ■ B. L. A hazai haltermelés (tonna) 22000 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH