Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-06 / 258. szám

Engedhetnek a tartozásból devizahitel Korlátozzák az árfolyamgátnál az állami kezességet iHEi£El!^233IIH Szigorúbb szabályok az előzetesben GYORSABBÁ VÁLNAK az eljárá­sok és szigorodik a végrehaj­tás a büntető jogszabályok módosításával - közölte Rét­vári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Miniszté­rium államtitkára elmondta: a kormány támogatja azt a javaslatot, hogy az előzetes időtartama négy évről öt év­re, vagy akár határozatlan időtartamra emelkedjen. A legsúlyosabb, személy elleni bűncselekményt elkövető, házi őrizetesek esetén a nyomkövető felszerelése au­tomatikus lehet. A jövőben szökésnek minősülne a házi őrizet szabályainak megsze­gése. ■ MTI Iszapömlés: 32 millió forintos kártérítés a magyar Alumínium Ter­melő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. 32 millió forint kártérítést köteles fizetni egy kolontári családnak a vörösiszap-katasztrófában okozott nem vagyoni kárért a Fővárosi Törvényszék első­fokú, nem jogerős ítélete sze­rint. A család az iszapömlés következtében elvesztette egyik gyermekét. Ez az első összegszerű kártérítésről szóló ítélet a 2010 októberi katasztrófa után. A Mai Zrt. közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen. ■ MTI Megkapják az ígért pénzt a vasutasok LEGKÉSŐBB DECEMBER első felében fejenként átlagosan nettó 32 ezer forint extra juttatást kapnak a vasúti dolgozók - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ez­zel teljesül a 2011-ben Orbán Viktor és Gaskó István kö­zött született megállapodás, amely a vasutasok pénzügyi ösztönzésére három év alatt bruttó 5 milliárd forintot szánt. Az NFM közölte: az időközben a MÁV-csoport más vállalataihoz vagy a GYSEV-hez került vasutasok is megkapják a pénzt. ■ MTI Nem jár majd állami garan­cia az olyan gyűjtőszámlahi­telekre, amelyeknél a tarto­zás meghaladja az ingatlan értékének 95 százalékát. Rogán szerint ez a hitelek egy részének elengedésére ösztönzi majd a bankokat. Herman Bernadett Megszavazta tegnap a par­lament az új devizahiteles mentőcsomagot, amely tulaj­donképpen az árfolyamgát kiszélesítéséről szól. A jogsza­bály szerint az árfolyamgátba a jövőben bármelyik adós be­léphet, az is, akinek 90 napon túl késedelmes tartozása van, és az is, akinek a hitele a fo­lyósítás idején meghaladta a 20 millió forintot. Az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott módosítók szerint a jövőben kikerülni is nehezebb lesz a védőernyő alól, csak 180 napos késedelem esetén mondhatják fel a bankok a gyűjtőszámla- hitel-szerződéseket. A 20 milliósnál nagyobb tar- tozású ügyfelek között bizto­san vannak olyanok, akiknek jól jön majd az árfolyamgát, kérdés viszont, hogy meny­nyit segít azokon, akiknek korábban bedőlt a hitelük. Az árfolyamgáttal elérhető mint­egy 25 százaléknyi átmeneti törlesztőrészlet-csökkenés, de kedvezményeket a hitelek átstrukturálásával már ko­rábban is elérhettek a nehéz helyzetben lévő ügyfelek a bankoknál. A Magyar Nemze­ti Bank adatai viszont azt mu­tatják, hogy az igazán nehéz helyzetben lévő adósokon a korábbi könnyítések sem se­gítenek, az átstrukturált de­viza lakáshitelek 42, a szabad rogán a törvényjavaslat in­doklásában arról ír, hogy az állami készfizető kezesség korlátozása arra késztetheti a bankokat, hogy engedje­nek el az adósok tartozásá­ból. Kérdés persze, a bankok mennyire lesznek majd moti­váltak ebben a kérdésben. ha ugyanis túl sokat enged­nek, azzal arra biztathatják az ügyfeleiket, hogy nem fi­zessék a kölcsönüket. Emel­lett ha egy problémás ügyfél felhasználású deviza jelzálog- hiteleknek pedig a 48 százalé­ka ismét nem teljesítővé vált. Könnyen lehet tehát, hogy az árfolyamgátba bekerülő nem fizető adósok néhány hónap múlva ki is kerülnek a védő­ernyő alól. A törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal fideszes képvise­lő, úgy tűnik, ezzel is számolt, egy megszavazott módosító indítvánnyal ugyanis azonnal korlátozta az állam készfizető kezességét az árfolyamgátas adósok esetében. A jól teljesí­tő adósoknál - eredetileg csak gyorsan kikerül az árfolyam­gátból, akkor a gyűjtőszám­láján valószínűleg olyan ke­vés tartozás halmozódik fel, ami miatt lehet, hogy nem is érdemes erőltetni az állami garanciát. A bankszövetség mindenesetre csak annyit re­agált az elfogadott törvény- javaslatra, hogy „a bank­szektor a parlament mai dön­tését a jogszabályoknak meg­felelően, további komoly ter­heket vállalva hajtja végre”. ezek kerülhettek be a prog­ramba - valószínűleg csak ritkán volt szükség a garancia érvényesítésére. Most viszont, hogy a bedőlt hitelesek is kor­látlanul beléphetnek a rend­szerbe, az állami garanciát is gyakrabban lehívhatják a ban­kok. A garanciát úgy korlátozták az elfogadott javaslatban, hogy a 100 százalékos készfizető ke­zesség a gyűjtőszámlahitelre csak akkor él, ha a szerződés megkötésekor a fennálló tar­tozás kevesebb, mint 95 szá­zaléka az ingatlan értéke volt akkor, amikor fedezetként el­fogadták a bankok. A jegybank adatai szerint sok hitelszer­ződés lehet érintett, a deviza lakáshitelek mintegy negyedé­nél, a szabad felhasználású de­viza jelzáloghitelek 30 százalé­kánál van most 90 százalék fö­lött a hitelfedezeti arány. Nem járna emellett állami garancia a gyűjtőszámlahitelek azon részére sem, amelyből az árfo­lyamgátba lépők hiteleinek hát­ralékos részét finanszírozták a bankok, ez utóbbi egyébként egy több hónapja nem fizető adós esetében milliós nagyság- rendű tétel lehet. Most már biztos: 100 ezer felett lesz a minimálbér emelés A kormány megkezdte a tárgyalásokat a minimál­bérről, amely jövőre meg fogja haladni a 100 ezer forintot - mondta a foglalkoztatásért felelős államtitkár. Czomba Sándor hozzátette: a bértár­gyalások legkésőbb december elejéig lezárulnak. A különböző szakszervezeti tömörülések először 5 száza­lék feletti, majd 4,5 százalékos béremelési javaslatokkal álltak elő, mondván: az elmúlt évek reálbércsökkenése indokolja az inflációt meghaladó mérté­kű emelést. A munkavállalói oldal 5,4 százalékos növelést szeretne. Vállalkozók és Munkálta­tók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára korábban lapunknak óvott az „elhamar­kodott” döntéstől, „amely miatt esetleg emberek kerülhetnek az utcára”. Dávid Ferenc hozzá­tette: a VOSZ szerint a soron következő tárgyalásokon az inflációkövető emelésig „bizto­san el lehet menni”. A jelenleg a jövő évre prognosztizált inf­lációs mérték 2,4 százaléknyi. Ha tehát a felek a következő tárgyalásokon csak ennyiben tudnának megegyezni/ akkor is átlépné a minimálbérössze­ge jövőre a 100 ezer forintot. A tavalyi minimálbéremelés kapcsán az állam a tizenegy leginkább veszélyeztetett ágazat munkaadói számára kompenzálta a bérnövelés költ­ségeit. Az állami támogatás 10 milliárdos keretének azonban csak negyedét használták ki. ■ B. L. A minimálbér alakulása (forint) — bruttó — nettó VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Adósságelengedésre késztet? Jobb évet zárhatnak idén a hazai haltermelők akvakultÚra A használatarányos útdíj kiemelten sújtja a halgazdaságokat, de legalább a takarmány olcsóbb az idén Növekvő halfogyasztás és ked­vező uniós fejlesztések mellett a magas takarmányárak, és az ágazatot különösen sújtó hasz­nálatarányos útdíj csökkenti a halgazdaságok nyereségét. Az eddigi összesítések szerint azonban nem lesz rossz az idei év a haltermelőknek. „Jó közepes évről beszélhe­tünk idén a halgazdaságokban, adódtak ugyanakkor prob­lémák” - mondta el a Világ- gazdaságnak Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Hal­termelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának társelnö­ke. Hozzátette: „az év elején ko­moly problémát okozott a ma­gas takarmányár, emiatt az ete­tés nem volt kellően intenzív. Gondot jelentett a nyári aszály is, a szárazság és a forróság miatt ugyanis jelentős víz-visz- szapótlásra volt szükség.” „Halmozottan sújtja az ágazatot az is, hogy az élőál­lat-szállítás nem lett ingyenes, az élőhal szállításakor ugyanis a hal mennyisége csak 30-50 százaléka a teljes rakomány­nak, a többi víz. Ezért a hasz­nálatarányos útdíj bevezetése nehézségeket okoz a viszonylag hatékonytalan halszállítás ré­vén” - mondta el az elnök-ve­zérigazgató. Lévai szerint azonban az idei év így is sokkal jobb volt, mint a tavalyi, amikor egész évben rendkívüli takarmányárak ne­hezítették a halgazdaságok te­vékenységét. A nehézségek el­lenére az ágazat hazai szereplői nyereségesek tudtak maradni. Fontos eredmény Lévai sze­rint, hogy a hazai halfogyasz­tás növekszik. „Ez az egyetlen magyar élelmiszer, amelynek a kereslete bővül, emögött nyil­vánvalóan a tudatosabb táplál­kozásra való törekvés áll.” Az éves halfogyasztás mára meg­haladja a négy kilogrammot fejenként. Ez jelentősen alul­múlja a 22 kilogrammos uniós átlagot, ám nagyobb a korábbi, három kilogramm körüli ered­ménynél. Törvény után rendelet hamarosan elkészül a hal­gazdálkodást szabályozó mi­niszteri rendelet - közölte a Vi­dékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca szerint a júniusban széles társadalmi és szakmai egyetértés mellett elfogadott új halgazdálkodási törvény végre­hajtását több rendelet is szabá­lyozza, ám az általános szak­mai végrehajtást szabályozó mi­niszteri rendelet megalkotása - a többfordulós egyeztetést kö­vetően - november közepéig le­zárul. A jogszabály a természe­tes vizek halállományát véden­dő jelentősen korlátozza a kis- szerszámos halászatot. Jót tett az ágazatnak az is, hogy az idei idegenforgalmi szezon jól alakult, ám a válság, ám a horgásztavak támasztotta kereslet érezhetően csökkent az utóbbi években - márpedig ez a piac fontos pillére volt a halgazdasáok bevételeinek. „Az elmúlt években jó hatás­fokú fejlesztések történtek a halgazdaságokban, a Halásza­ti Operatív Program vonatkozó kerete szinte teljesen kimerült” - tette hozzá Lévai. A fejleszté­sek eredményeképp előrelépett a keresett, exportképes hal­fajok tenyésztése is, így ered­ményesebben tartható a bar- ramundi, az afrikai harcsa, és a tok. Az elnök-vezérigazgató szerint azonban a továbblé­péshez elengedhetetlen lenne, hogy az EU egy a területalapú támogatáshoz hasonló norma­tív támogatást tegyen elérhető­vé a halgazdaságoknak. ■ B. L. A hazai haltermelés (tonna) 22000 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH

Next

/
Oldalképek
Tartalom