Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-05 / 257. szám
2013. NOVEMBER 5., KEDD GAZDASAG 5 All a bál Kishantoson pályázat A nonprofit cég jogi útra tereli az ügyet Nejlonszatyrok: a betiltást sem tartja kizártnak a bizottság javaslat Visszafogná a műanyag zacskók használatát az Európai Bizottság, pontosabban ez irányú lépések megtételére kötelezné a tagállamokat. A tegnap elfogadott javaslat szerint az országok maguk dönthetik el, mit tartanak célravezetőnek: fizetést írjanak elő a zacskókért, vagy tiltsák be a használatukat. Az Európai Bizottság közlése szerint az intézkedések között elfogadhatónak tart olyan gazdasági eszközöket is, mint a termékdíjak, vagy csökkentésre vonatkozó irányszámok. Janez Potocnik környezetvédelmi biztos azzal indokolta a javaslatot, hogy komoly gondot jelentenek az 50 mikronnál vékonyabb szatyrok, amelyekből Európában évente több mint 8 milliárd végzi a szemétdombon, ezeket ugyanis többnyire csak egyszer használják. A cél ambiciózus: a biztos szerint akár 80 százalékkkal is csökkenteni lehetne a zacskók mennyiségét. Becslések szerint 2010-ben mintegy 98,6 milliárd műanyag szatyrot hoztak forgalomba az EU-ban, vagyis átlagosan évente minden uniós polgárra 198 ilyen zacskó jutott. Igaz, nagyok a különbségek az egyes országok között: Dániában és Finnországban évi 4 volt az egy főre jutó könnyű műanyag bevásárlószatyrok száma, míg Lengyel- országban, Portugáliában és Szlovákiában 466. Az egyes országok szabályozása között is jelentős eltérések vannak. Több helyen, például Magyarországon termékdíjat alkalmaznak. Hazánkban ez a kereskedelmi csomagolószerek esetében kilónként 1800 forint, jóval magasabb, mint a más műanyag csomagolószereknél alkalmazott 42 forintos tétel. A briteknél szeptemberben jelentették be, hogy szatyronként 5 pennys termékdíj bevezetését tervezik, a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató cégekre azonban ez nem vonatkozna. Újdonság, hogy a bizottság a tiltást sem tartja kizártnak. Korábban Franciaország a bizottság ellenvetése miatt állt el a tiltástól, míg 2011-ben Ausztria a bíróságon támadta meg az olasz tilalmat. ■ VG Felerősödött a forint árfolyam- mozgása az elmúlt napokban, ami annak tudható be, hogy a világ vezető központi bankjainak monetáris politikájában változás várható. Hétfőn 297,5 forint körül is jegyezték a közös európai devizát, ami egyhavi mélypontot jelentett, ám délutánra 296 alá került az árfolyam. A múlt héten 292-es szintről, három hónapos csúcsról indult felfelé az euró/forint kurzus. Az esés azután vált szembetűnővé, miután felerősödött a spekuláció, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve jövő tavasz előtt megkezdheti a havi 85 milliárd Nem adta át a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a használatában álló földeket tegnap a földalapkezelőnek, ám utóbbi átadta azokat a pályázaton nyertes új bérlőknek. Az eddigi bérlők perelnének, a civilek riadóláncot szerveznek, az NFA visszautasítja a vádakat. Braunmüller Lajos A kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételéből csak az átadás történt meg hétfőn, az eddigi bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ugyanis megtagadta az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek. Az NFA ennek ellenére átadta a földterületeket az új bérlőknek. „Anélkül, hogy tőlünk átvették volna a földeket, már átadták az új bérlőknek, csak annyit tudtunk elérni, hogy a jegyzőkönyvre rávezessék a tiltakozásunkat” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Ács Sán- dorné. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője hozzátette: „Amíg az NFA-nak nem adtuk át ezeket a területeket, addig azok a mi birtokunkban vannak.” dolláros eszközvásárlás csökkentését. Ugyanakkor többen azt várják, hogy a Fed csak márciusban kezdi el a pénznyomtatás visszafogását. Miközben a Fed lassan szigoríthat, addig az Európai Központi Bank inkább lazíthat politikáján. Az euróövezet gazdaságának kilábalása ugyanis visszafogott lehet, és az infláció jóval az EKB 2 százalékos célja alatt áll. A pénzromlás üteme októberben 0,7 százalékra esett az előző havi 1,1-ről. Mindezek miatt egyre több elemző várja, hogy 0,5 százalékról 25 bázisponttal csökkenti a kamatot az EKB csütörtökön. A nonprofit szervezet célja emiatt az, hogy bíróságon támadja meg a pályázatokat. A kishantosiak hektáronként egymillió, azaz összesen 452 millió forintot követelnek amiatt is, mert állításuk szerint a két évtizednyi biogazdálkodás révén az érintett területek értéke megnőtt, „az innen származó termények értéke közel kétszerese a piaci árnak”- mondta el az ügyvezető. Ács Sándorné hozzátette: a német támogatásból létrehozott kishantosi központtal kapcsolatban Berlinnek nincs követelése, ám „ha ezt egy tollvonással megszünteti a kormány, a német adófizetők pénze visszajár.” Akcióban a civilek „sok olyan cég van, amelynek lejárt a földbérleti szerződése, az állam azonban mégis meg tudta hosszabbítani a földhasználati jogukat. Nem értjük, hogy ez miért nem lehetséges éppen Kishantos esetében” - nyilatkozta lapunknak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse hozzátette: a központ gazdaságilag sikeres volt, a profitorientált Az EKB lépése a forint malmára hajthatná a vizet, hiszen a hazai deviza kamatelőnye növekedne, a Fed likviditásbővítésének szűkítése viszont negatívan érintené a feltörekA Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Hantos térségében kiírt földhaszonbérleti pályázatok ügyében kizárólag szakmai szempontok alapján hozott döntést, ahogyan azt a jogszabályi rendelkezések előírják - reagált a történtekre az NFA. A szervezet tegnapi közleményében hozzátette: az ellene intézett támadások „nélkülözik a szakmaiságot, azok kizárólag politikai tartalmúak”. Nem a kishantosi ügy az első, amikor az állami fóldpályázatok rendszerét azzal vádolják, hogy működő gazdasági rendszerek alól húzza ki a földet. A jellemzően bérelt területeken legeltető juhágazat lehet az egyik vesztese a földbérleti pályázatok tevékenységéből sikeresen finanszírozta nonprofit feladatait, például a sikeres oktatási programját. jogi útra tereli az ügyet a Greenpeace is, a civil szervezet - töb más hasonló tömörüléssel együtt - riadóláncot is létrehoz, amelynek révén a helyszínen „védhetik meg a földeket" - mondta lapunknak Tömöri Balázs, a Greenpeace programvezetője. vő devizákat. Utóbbi pedig jóval erőteljesebb hatást fejthetne ki. A hazai reálkamat ugyanakkor továbbra is értékelhető szinten van annak ellenére, gyakorlatának - nyilatkozta lapunknak jó másfél éve Hajdúk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója, mondván, egy-egy döntéssel évek óta eredményesen működő gazdaságok veszíthetik el a tevékenységükhöz szükséges földet. Hajdúk fenntartásait beigazolódva látta néhány hete is, amikor arra figyelmeztetett: alapjaiban strukturálhatja át a hazai juhágazatot az állami földek bérbeadásának gyakorlata, hiszen a döntően bérelt földet használó juhászok egy-egy bukott pályázattal nehéz helyzetbe kerülnek. Feleakkora állami területen több mint tízszer annyi bérlő fog nyerni, a sikerrel pályázók nyolcvan százaléka természetes személy - mondta el lapunknak néhány hete Bitay Márton. A Földet a gazdáknak nevű programért felelős államtitkár szerint a pályázatok révén több ezer hektárt kaptak juhtartók is. Bitay akkor hozzátette: olyan pályázati rendszer, amibe ne lehetne belekötni, nem létezik. „Ahol egy területre négyen pályáznak, három csalódott ember lesz, ezért mindig lehet találni elégedetlent” - tette hozzá az államtitkár, aki a bírálatokat politikai indíttatású támadásoknak, és hangulatkeltésnek tartja. hogy a Magyar Nemzeti Bank 15 hónapja csökkenti a kamatszintet. Az inflációt a kormány intézkedései tartják alacsonyan, ám a maginfláció a 3 százalékos jegybank célszint felett mozog. A hazai eszközöket az Európai Bizottság értékelése is befolyásolhatja. Brüsszel ma adja ki prognózisát, és a piaci szereplők fokozott éberséggel figyelhetik, hogy 3 százalék alatti hiányt vár-e a bizottság. Az alacsony hiány kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy Magyarországot ne veszélyeztesse a túlzottdeficit-el- járás újbóli elindítása. ■ H. J. HÍRSÁV Nő a munkanélküliség Ausztriában havi És éves összevetésben is emelkedett októberben a munkanélküliség Ausztriában. Az osztrák számítási módszer szerinti munka- nélküliség mutató - amelybe az átképzésben részt vevő állástalanokat is beleszámítják - 7,4 százalékos volt októberben a szeptemberi 6,9 százalék és a tavaly októberi 6,7 százalék után. Az uniós számítási elv szerint Ausztriában az októberi munka- nélküliség 4,9 százalék volt, ez a legalacsonyabb az euró- övezetben. ■ VG Javuló kilátások a feldolgozóipariban októberben gyorsult valamelyest az euróövezeti feldolgozóipari teljesítmény növekedési üteme - közölte a londoni Markit Economics gazdaságkutató. Az euróövezeti feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 51,3 pontra javult a szeptemberi 51,1 pontról, és megközelítette az augusztusi, 26 hónapos csúcsnak számító 51,4 pontot. ■ MTI A kamara szerint előnyös az EU-tagság David Cameron minden brit háztartásnak évente átlagosan csaknem háromezer font (egymillió forint) anyagi előnye származik Nagy-Britannia EU-tag- ságából - áll a Brit Iparszövetség (CBI) elemzésében. A helyzetértékelés szerint a brit EU-tagságból származó nettó anyagi előny az éves GDP 4-5 százalékára tehető. David Cameron miniszterelnök januárban jelentette be azt, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról. ■ MTI Adóparadicsomokba költöznek szlovák cégfek tovább nőtt az adóparadi- csomokba költöző szlovák cégek száma 2013 első háromnegyed évében - derült ki a Bisnode Slovensko vállalati információs társaság elemzéséből. Szeptember végéig 179-cel az ilyen cégek száma, és elérte a 3823-at. A cégek alaptőkéjének összegét tekintve Hollandiában, Cipruson és Luxemburgban voltak jelen legjelentősebb mértékben. A cégek száma szerint Hollandia, az USA, Ciprus, Luxemburg, illetve a Seychelle-szigetek volt a legnépszerűbb. ■ MTI Pingpongoznak a forinttal a piacokon árfolyam Célkeresztben az amerikai Fed és az Európai Központi Bank várható döntései Az euró ára (formt) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS A kishantosi állami gazdaság ügye nem az első, amely miatt bírálatok érik a földpályázatok hazai rendszerét