Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-30 / 279. szám
2013. NOVEMBER 30., SZOMBAT 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Több jut a kultúrának büdzsé A Nemzeti Kulturális Alap 10 milliárdot vár a játékadóból A Zeneakadémia 500 millió forintot kap, plusz 200 milliót adnak az orgona felújítására is. Zene füleiknek Nyolcszázmilliós, körbeszámlázásos áfacsalást leplezett le a NAV kár Közel 800 millió forint kárt okozó körbeszámlázásos áfacsalást lepleztek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai - jelentették be a szervezet sajtótájékoztatóján Nyíregyházán pénteken. Lengyel Tibor pénzügyőr ezredes, a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának vezetője elmondta: az ipari olaj forgalmazásához köthető, maffiaszerű csalássorozat 20 céget érint, s a bűnszervezet négy vezetője, irányítója már előzetes letartóztatásban van. Hozzátette, hogy az okozott kár biztosítására az adóhatóság mintegy 600 millió forint értékben zárolt egy termelőüzemet, továbbá bankszámlákat, 34 autót és 126 hektár nagyságú területtel ingatlanokat. Az ezredes tájékoztatása szerint a körbeszámlázásos adócsalást nyolc hónapja adóellenőrök fedték fel, s jelzésük alapján indult nyomozás a 2011-ig visszanyúló ügyben, amelynek tisztázásába a NAV információtechnológiai csoportja is bekapcsolódott. Az adó- és bűnügyi, valamint a vám- és pénzügyőri igazgatóság munkatársai 22 helyszínen tartottak egyszerre házkutatást, így egy mátészalkai, illetve több Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei és budapesti cég székhelyén, valamint cégvezetők lakásain. A nyomozók számítógépeket és 26 ezer oldalnyi iratot foglaltak le, míg a információtechnológiai csoport munkatársai több, mint 5 ezer terabyte adatot mentettek le. Az ügyet felfedő revizoroknak a jelentős, évente 11-12 ezer tonna ipari olajat feldolgozó cég üzleti partnerei lettek gyanúsak. A partnercégek ugyanis szinte a semmiből tűntek fel, minden gazdasági tevékenységi előélet nélkül forgalmazták a finomított olajat, majd később, rejtélyes módon ukrán, vagy szerb tulajdonoshoz kerültek. A céghálózathoz a nyomozás eddigi adatai szerint mintegy 3 milliárd forint értékű ipari olaj forgalmazása köthető. Az adatok több számlázási láncra utalnak, a csalók repceolajjal, gombokkal és drágakövekkel is üzleteltek. ■ MTI Jövőre mintegy 276 milliárd forintot áldoz a büdzsé közvetlenül kulturális célokra, ami mintegy 15 milliárd forinttal többet jelent az idei évhez képest. Éber Sándor Jövőre a GDP 0,64 százalékát, azaz 232,36 milliárd forintot szán a költségvetés tervezete kulturális tevékenységre és szolgáltatásokra - áll a 2014. évi költségvetés tervezetében. Ez közel 25 milliárdos többletet jelent az idei hasonló tételhez képest. Az egyéb közösségi és kulturális tevékenységek szánt tétel összege 19.2 milliárddal csökken jövőre 2013-hoz képest. így együttesen mintegy 15 milliárddal nő jövőre a kultúrára fordított összeg. A büdzsé tervezetében külön tételként szerepel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 10,75 milliárd forinttal. Ezen belül például a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének terjesztésének támogatására 2,922 milliárdot terveznek. Az évfordulókra, hazai fesztiválokra és rendezvényekre 1,74 milliárdot szánnak. A nemzetközi fesztiválok, rendezvények 1,19 milliárddal szerepelnek a büdzsében. Működési kiadásokra 934.2 milliót, kultúrateremtő, -közvetítő, egyéni és közösségi tevékenységekre 750 milliót terveznek. Az NKA-nál a 10,75 milliárdos kiadás mellett ugyanekkora bevételt várnak. A játékadóból jöhet 10 milliárd, a kulturális adóból 50 millió a szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó tételekből 400 millió, míg az egyéb bevételekből 300 millió forint. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) fejezetében az egyéb kulturális intézmények támogatására 3,11 milliárd forintot terveznek 2,78 milliárd forint bevétel mellett. A művészeti intézmények 8 milliárdos támogatásban részesülnek (2,9 milliárdos bevétel mellett). Az Erkel Színház működtetésére 1,1 milliárd forint lesz. Ide tartozik az Operaház is, amely egy módosítással ezen a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő kulturális feladatokat ellátó non-profit szervezetek és gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatására 7,99 milliárdot terveznek. Ide tartozik az új intézmények közül a Robert Capa Központ és a budapesti Music Center is, amelyek 198, illetve 290 milliós támogatást kapnak. A Magyar Nemzeti a héten az önkormányzatoktól kulturális keretéből átcsoportosítva még mintegy félmilliárdos összeget kapott. Az Emmi által kezelt közgyűjtemények 16,98 milliárd forint (5,127 milliárdos bevétel mellett ez 11,85 milliárdos támogatást jelent) kiadást jelent az állam- háztartásnak. Ide tartozik például a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár vagy többek között az olyan múzeumok mint a nemzeti, a Természettudományi, a Néprajzi, a Műszaki és Közlekedési, a Petőfi Irodalmi, a Szépművészeti, vagy az Iparművészeti Múzeum. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot 260 millióval támogatják, a Zeneakadémiát félmilliárddal, s külön 200 millió adnak az orgonáik restaurálására. A művészeFilharmonikus Zenekar, Énekkar, Kottatár NKft. együtt 300 millióhoz jut majd, míg kulturális gazdasági társaságok (Gödöllői Királyi Kastély, Helikon Kastélymúzeum, Monostori Erőd Hadkultúra Központ, Várgondnokság) kiegészítő támogatására 200 millió jut. Az állam a Művészetek Palotájának működtetéséhez 11,5 milliárddal járul hozzá jövőre. ti tevékenységek 540 milliós, az előadó művészeti feladatok, pályázatok 1,54 milliárd forint- i ra számíthatnak. A művészeti nyugdíjsegélyek megtérítésére 1,52 milliárdot, míg a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál rendezése 1,84 milliárdot kap jövőre. A kulturális alapítványok működésére 1,36 milliárdot (ebből a Budapesti Fesztiválzenekarnak félmilliárdot), a Várpalotai Trianon Múzeum alapítványának 50 milliót adnak. A kulturális beruházások között szerepel a vári rekonstrukciók tétele is 605,5 millió forinttal. A közigazgatási tárcához tartozó (KIM), Balassi Intézet jövőre 4,95 milliárd forintos, míg a kiadást jelent a büdzsének. A Magyar Művészeti Akadémia 4,5 milliárdos támogatást kap jövőre. Az igazgatásra 1,7 milliárdot fordítanak, bérekre 558 milliót, beruházásaikra 380 millió. Külön mint köztestületi feladatot ellátó szerv személyi juttatásokra 1,53 milliárdot áldoznak. Az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására külön 29,75 milliárdot terveznek jövő évre. A jelentős kulturális értékkel bíró kiállítások megrendezését segítő kiállítási garancia vállalására jövőre 500 milliárdos biztosításra ad lehetőséget a büdzsé. Nem tetszenek Cameron javaslatai a visegrádi országoknak szigorítás A munkaerő szabad mozgása az Európai Unió egyik alapvető építőeleme és az Egyesült Királyság gazdasága számára is előnyös, ezért a visegrádi négyek remélik, hogy London bármely lépése e téren összhangban lesz az EU jogi előírásaival - áll a négy kelet-közép-európai ország pénteken kiadott közös nyilatkozatában. így válaszolt a magyar, cseh, lengyel és szlovák külügyminiszter David Cameron brit kormányfő azon felvetésére, miszerint szigorítani kell a vonatkozó szabályokat a unión belül. A visegrádi négyek hangsúlyozzák, hogy a négy alap- szabadság (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása a tagországok között) az Európai Unió alapja és az egységes piac létfontosságú eleme. Az alapszabadságok szelektív alkalmazása kárt tenne az egységes piacban, amely az egész kontinens számára a növekedés fontos forrását jelenti. David Cameron szerdán egy cikkben a munkaerő szabad mozgásának új alapokra helyezését sürgette „a közép- és kelet-európai ÉU-tag- államokból érkező hatalmas tömegre” hivatkozva. A Financial Times gazdasági lapban megjelent írásában jelentős szigorításokat is bejelentett a külföldi EU-munkaválialók szociális ellátásában a konzervatív brit miniszterelnök. A V4-es nyilatkozat rámutat: a Közép- és Kelet-Európából érkező migránsok átlagosan fiatalabbak és gazdaságilag aktívabbak, mint a brit munkaerő, és összességben jóval nagyobb összeggel járulnak hozzá a brit állam bevételeihez, mint amennyit szociális juttatások formájában felvesznek. Hazatérésük valószínűbb, mint az EU-n kívüli, fejlődő országokból érkezőké. A nyilatkozatban V4-es országok elismerik, hogy vannak, akik kihasználják egyes államok bőkezű nemzeti jóléti rendszereit. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete szerint 85 ezer magyar tartózkodik tartósan Nagy-Britanniában. A Nemzet- gazdasági Minisztérium korábban 300 ezer munkavállalóról beszélt. ■ MTI Mintegy 8 milliárd a nonprofit szervezeteknek Lótartás: a minisztérium szigorúbban veszi a származást jogszabály A hazai póniállományt érinthetik inkább a változások - Az interneten tiltakoznak Jelentősen szigorítaná a lovardák működésének feltételeit és a lótartást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben megjelent rendelete. A jogszabály kimondja, hogy a lovas szolgáltatóhelyeken legalább öt, legalább négyéves lovat kell tartani, amelyek alkalmasak a lovardában meghirdetett feladatok ellátására. Az alkalmasságot a rendelet a származáshoz is köti: a nullás sütésű, azaz igazolatlan származású lovakat egyáltalán nem lehetne hasznosítani. Az igazolatlan származású lovakat elvileg nem lehetne ilyen célra hasznosítani, így a lótartók egy csoportja az interneten tiltakozik. Vannak olyan félelmek is, mely szerint a hirtelen hasznavehetetlenné vált lovakat vágóhídra külde- nék, mások azzal nyugtatnak, hogy ez nem érinti tömegesen a hazai lótenyésztőket. A rendelet a lovas szolgáltatás nyújtását, így például a lovagoltatást, az ezzel kapcsolatos oktatást, fogathajtást, bemutatót megfelelő képesítéshez is kötné. A rendelkezések közt vannak olyanok is, amelyek a hazai lovardák infrastruktúráját igyekeznek javítani. A rendelet kimondja például, hogy a telephelyen egy legalább 150 négyzetméteres karámnak és egy legalább 800 négyzetméteres, körbekerített, egyenletes talajú lovaspályának kell lennie. Szabad lótartás esetén egy lóra legalább ezer négyzetméter területet írtak elő. A rendelkezés kitér a szociális helyiségekre is. A lovardában legalább egy öltözőnek és egy mosdónak kell lennie, igazolt lovasterápiás intézményben az akadálymentesítésről is gondoskodni kell. A pontok betartását az állatvédelmi hatóság és a Nébih ellenőrizheti majd, amelyek szabálytalanság esetén büntetést szabhatnak ki. „A turisztikai jelentőségű lovardákat zömmel nem fogja érinteni egy ilyen szabályozás, mivel ezek döntően rendesen sütött, vagyis ellenőrizhető A lovardák zömét nem érinti származású lovakkal dolgoznak” - nyilatkozta lapunknak Szilvássy Levente. Az idehaza és Ausztriában is lovakat gyógyító állatorvos hozzátette: a rendelkezés jobbára inkább a hazai póniállományt érintheti, ennél a lótípusnál ugyanis általában kevesebbet törődtek a származással, és az okszerű fedeztetéssel, a hazai pónilovak között ennek eredményeképp sokkal gyakoribb az ellenőrizhetetlen eredet. Az ilyen esetekben a ló származását gazdája semmilyen papírral nem tudja igazolni. A szakember szerint a rendelkezés célja feltehetőleg az ilyen esetek visszaszorítása, az „állomány kifehérítése” lehet. „Magyarországon a tenyésztési higiéniai előírásokra sok esetben nem fordítanak megfelelő figyelmet, a szülők, különösen az apaállat megfelelőségét ilyen esetekben nem is vizsgálják” - mondta Szilvássy. Az állatorvos szerint több kiváló hazai lótenyésztő mellett vannak gyenge állományok is. „Például Hollandiában a lovardáknak a saját érdekükben eszükbe sem jutna zugfedeztetést alkalmazni. A lóállomány érték, úgy kezelik, hogy ne romoljon, hanem javuljon” - fogalmazott a szakember, aki szerint érthető, hogy a rendelet fogadtatása ellentmondásos. ■ B. L.
