Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-04 / 256. szám

2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ mmmmmmfímr, 13 ÉLETMÓD - TUDOMÁNY ...ín vnwmmmwmMmmmmmMBummmMmmmmmmBmmmmammsmmmm SH Európa fiatalsága érzi, hogy az adósságválság korában már nem folytathatja szülei életvitelét, kénytelen új utakat keresni Ők másképp csinálják! válság A munkanélküliségtől való félelem megmozgatja a fiatalokat Vajon honnan származnak a madagaszkáriak? genetika Annak ellenére, hogy Madagaszkár közvetlenül Afrika partjai előtt fekszik, a sziget fő nyelve, a malgas bá­mulatos módon - mivel Indo­nézia, Melanézia és Polinézia idiómáival mutat rokonságot - az ausztronéz nyelvcsaládhoz tartozik. A ma Madagaszkáron élő emberek elődeinek tehát a Távol-Keletről érkezett hajósok­nak kellett lenniük. De pontosan kikből állhatott az őslakosság? Murray Cox, az új-zélandi Massey Egyetem munkatársa a sejtmag és a kro­moszómák helyett a sejtek erő­műveiként működő, számtalan mitokondriumban megtalálható mitokondriális DNS (mtDNS) segítségével járt utána a kérdés­nek. Amikor összevetette 266 madagaszkári és 2745 indonéz nő mtDNS-ét, kiderült, hogy a sziget őslakosságához ponto­san 30, termékeny korban lévő nőnek kellett tartozni, akik hozzávetőleg 1200 évvel ezelőtt elkezdték benépesíteni az addig lakatlan szigetet. Az analízis szerint az ő génjeik 93 száza­lékban Indonéziából származ­tak. Az ázsiai tengerészek tehát minden bizonnyal magukkal vitték útjukra feleségüket. Indonéz anyák utódai Emellett persze a gének „ma­radék” hét százaléka is érdekes - ezek ugyanis arra utalnak, hogy az indonézek először nem Madagaszkáron, hanem Afriká­ban szálltak partra. Néhány fér­fi pedig ott élő nőkkel alapított családot - és csak az őket követő generáció jutott el a szigetre. Az egyelőre tisztázatlan, hogy a honfoglalás szándékos, terve­zett esemény volt-e. ■ Mialatt az idősebbek vi­szonylag jól átvészelik a pénzügyi válságot, az eu­rópai országokban a 25 év alattiak közül minden ne­gyediknek nincs állása. Legyen az fiatalok felkelése az arab országokban, Wall Street-i tüntetések New Yorkban, vagy demonstrációk Athénban, Madridban, Londonban és Pá­rizsban - egy téma mindenhol megjelenik a plakátokon, lo­bogókon és pólókon: a munka vagy a munkanélküliségtől va­ló félelem. A fiatalok ezen aggodalma lecsapódik azokban a tanulmá­nyokban is, amelyeket a 15-től 24 évesig terjedő korcsoport (az ENSZ definíciója szerint ők az „ifjúság”) globális helyzetéről készítettek. A munkanélküli­ség nemcsak Európában egy­séget kovácsoló téma, hanem világszerte - állapítja meg a legújabb ENSZ Ifjúsági Világje­lentés. Ennek elkészítéséhez az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főosztálya négyhetes on­line közvélemény-kutatásban a munkaerőpiacon szerzett ta­pasztalataikról kérdezte a fiatal embereket; több mint ezer visz- szajelzés érkezett. A 2010-es adatok alapján a tanulmány szerint a gazdasági válság olyan magasra emelte a fiatalok munkanélküliségének szintjét, mint soha korábban. A 31 év alattiak közül 75,8 millió­an voltak abban az évben állás nélkül. Igaz, 2009-ben a munkanél­küliség ennél valamivel maga­sabb volt; a fiatalok esetében azonban nem történt javulás: 12,6 százalékuk volt munkanél­küli 2010-ben, összehasonlítva az egykori kommunista nagy­hatalom gazdasági fellendü­lést él át. Az ottani ifjúság azonban csak részben tapasz­talja ezt. Az ENSZ és az orosz statisztikai hivatal adatai sze­rint Oroszországban közel 38 millió 14-30 év közötti polgár él (a lakosság száma összesen 142 millió). A fiatalok közül közel kilencmillió él vidéken, 33,3 százalékuk házas, 27 a 12 hónappal korábbi 12,7 szá­zalékkal, és szemben a világ valamennyi munkaképes korú­ja 4,8 százalékával. Ezzel a fia­talokat sújtó munkanélküliség több mint kétszer olyan magas, mint az általános munkanélkü­li-kvóta. A következmények: ki­vándorlás, későbbre halasztott házasságkötés és terhesség, ki­sebb családok. Ezenkívül sok fi­atal visszaköltözik a szüleihez. A jelentés megnevezi a nyo­morúság okát is: amennyiben a válság alatt elbocsátásokra ke­rül sor, szükségszerűen a keve­sebb szolgálati évvel rendelkező munkatársak, tehát a fiatalok százalékuk a szülőknél lakik, közel négymilliónak van felső­fokú végzettsége. A hivatal sze­rint körükben 2 705 000főnek nincs állása, ami megfelel a munkaképes korú ifjúság 16 százalékának. Az Orosz Tudományos Akadémia (RAN) Szociológiai Intézetének ada­tai szerint a fiatal lakosság 74 százaléka akarja elhagyni az országot. érintettek. Emellett a vállala­tok világszerte egyre inkább felismerik a tapasztalat értékét, ezért inkább az idősebbeknek adnak esélyt - állítja az ENSZ- tanulmány. Ehhez járul még, hogy sok fiatal a krízis idején már eleve nem talál állást, ezért azonnal munkanélküli lesz. „Ma rendelkezünk a földön va­laha élt legnagyobb létszámú fiatal generációval” - jelentette ki Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár a jelentés bemutatásakor. A világ az ENSZ segítségével egy „új társadalmi szerződés megal­kotására” kényszerül, hogy az ifjúság érdekében meginduljon egy munkahelyeket is teremtő gazdasági növekedés - hangsú­lyozta. Elsősorban Európában szök­tek magasra a számok. A Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya 178 államot hasonlít össze: 2012 szeptemberében sehol sem volt olyan magas a fiatalok munka­nélküliségi rátája, mint Görög­országban és Spanyolország­ban, ahol is meghaladta az 50 százalékot. Részlet: A Geo magazin 2013/05. számából Oroszországban kedvezőbbek a számok? Vészhelyzetben hívja a mentőhalat! biológia A kőkorallok célzot­tan csalogatnak gébféléket, hogy megvédjék magukat a mérgező tengeri algáktól. Mindössze 30 év leforgása alatt világszerte számos ko­rallzátony állománya csök­kent. Ennek hátterében több tényező áll, főleg a víz felme­legedésével összefüggésben. Feltűnő viszont a mikroalgák elterjedése, ame­lyek sok helyen a korallzá­tonyokat növik be. Egyes tengeri algafajok - mint a Chlorodesmis fastigiata - rá­adásul még méreganyagokat is termelnek, amelyektől el­halnak a korallok. Pontosab­ban elhalnának... Az evolúció ugyanis a záto­nyokon is lenyűgöző túlélési stratégiákat alakított ki: a chlorodesmis elleni védeke­zéshez például az Acropora nasuta korallfaj külső segít­séget vesz igénybe, amit az atlantai Georgia Institute of Technology tengerökológusa, Mark Hay fedezett fel. Ahol a halból lesz a kertész A korall olyan illatanya­got bocsát ki, amely a zöld minigéb (Gobiodon histrio) számára ellenállhatatlan, így a hal rendszerint 5-15 percen belül fel is bukkan. A géb az acropora korallok ágai között él, és pont azokat a mérgező algákat fogyasztja, amelyeket a többi halfaj mesz- sze elkerül.Természetesen a géb is hasznot húz a jószom­szédi viszonyból: a hal egy úgynevezett védőnyálkával bénítja meg ellenségeit, és a bénító hatást akár a kétszere­sére is növelheti a megevett algaméreg segítségével. ■ A Mars-utazás megbetegíthet űrkutatás Az űrutazás egészségügyi kockázatokkal jár Mennyi ideig tart eljutni Marsra? A technika jelenlegi állása szerint egy űrhajónak optimális körülmények között hozzávetőleg 250 napra lenne szüksége az odavezető úthoz, és ugyanennyit venne igény­be a visszaút is. Ehhez még hozzá kell adni a bő egyéves tartózkodást a vörös bolygón, amíg a Mars a pályáján ismét eléri a Földhöz legközelebb eső pontot. Az űrhajó legénységének tehát bő két évet kellene a világűrben tölteni. Ennek ha­tására viszont a Luxemburgi Egyetem professzora, Eric Tschirhart szerint az űrhajó­sok annyira lebetegednének, hogy nem tudnák elvégezni a kutatómunkájukat. Mun­katársával, a francia Nancy Egyetemen tevékenykedő Jean-Paul Frippiattal közö­sen megállapította, hogy a ■ A spermiumok és az an­titestek elfáradnak az űrben, a baktériumok erőszakosabbá válnak világűrben megzavarodik a szervezet antitesttermelése, ezért az űrhajósok rendkívü­li kockázatnak vannak kité­ve. Tschirhart és Frippiat a korábbi vizsgálataikban azt is kimutatták, hogy néhány kórokozó baktérium, mint a Salmonella (szalmonella) vagy a Staphylococcus a vi­lágűrben gyorsabban fejlődik és agresszívabbá válik. Elképzelhető, hogy erről a világűrben tapasztalható megemelkedett sugárzás te­het, ami felgyorsítja a mutá­ciókat: az űrkompként műkö­dő járműveken például már 'olyan gombákat is találtak, amelyek képesek lebontani a vezetékek műanyag borítását - ez a képességük és tulaj­donságuk itt a Földön egészen biztos nem volt meg. Ráadásul valószínűleg magát a legény­séget is érintenék a mutációk, és karcinómák alakulhatná­nak ki. < ■ Brazília: a Bőd ár Kedves Olvasónk! ^ Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! .aslapok.hu/geoproba 2013. november 6-ig ____ Regisztráljon a WWW weboldalon vagy hívja a (06-40) 510-510-es telefonszámot 2013. november 6-ig, 8-17 éra között! A jelentkezes után a lapot egy heten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat ^ a készlet erejéig érvényes. ^ Az akció 2013. november 6-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2013/5. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axeispringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2483 .1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom