Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-18 / 268. szám
2013. NOVEMBER 18., HÉTFŐ ELETMOD - TUDOMÁNY 13 Az allergia az egész világon terjed, a szegény országokban éppúgy, mint a jómódúakban. A tudomány új utakat keres a kezelésre A modem kor szenvedése allergia Honnan ered, hogyan tanulunk meg együtt élni vele? Lehet a gilisztákat darabolással szaporítani? tévhitek Nos, egy gilisztából nem lesz kettő'. Igen, ha kerti munkálatok közben az ásóval véletlenül kettévágunk egy gilisztát, mindkét fele tovább tekereg és mozog. Egy ideig akár úgy is tűnhet, hogy a két darab ellenkező irányba indul, és egymástól független életet él. Valójában azonban a darabolás nem a giliszták nemtelen szaporításának egyik módszere. Legjobb esetben is csak az állat egyik - elülső - fele élheti túl a durva beavatkozást. A hátsó fele rövid időn belül elpusztul. A magyarázat egyszerű: a giliszták teste a rendkívüli regenerációs képességek ellenére sem képes új szájnyílást kialakítani, amelyen keresztül táplálékhoz juthatna az állat; egy hátsó nyílás viszont, amelyen a megemésztett tápanyag távozik, képes létrejönni az első fél csonkján. A fejlett gyűrűsférgekkel szemben azonban vannak olyan ősibb féregcsoportok, amelyeknél mindkét fél túléli a darabolást. Ilyenek például a több mint húszezer fajt tömörítő laposférgek törzsébe tartozó szabadon élő, zömmel vízi örvényférgek, és a külső vagy belső parazita életmódot folytató különböző szívóférgek és galandférgek. A laposférgek fajainak többsége Ha szakad, csak a fejvég él tovább csak néhány milliméter hosz- szúságú, de néhányuk akár 10-15 méteres testhosszt is elérheti. Kötőszöveteikben ugyanis neoblaszták találhatók - ezek az őssejtek olyan fajtái, amelyekből minden testrész, például a test közepén található szájnyílás vagy akár egy új fej is képes kifejlődni. ■ Mi is az allergia? A kutatók most új és remélhetőleg jobb módszerek után kutatnak a megelőzés és a kezelés területén. Ennek során szokatlan helyeken keresik a védelmet. Miféle kavarodás ez az immunrendszerben, amely egyre több emberre sújt Je, és a modern kor egyik igen komoly krónikus betegségét okozza? Az Allergia Világszervezet, a WAO adatai szerint az allergia mint betegség az egész bolygón járványként terjed, gyorsabb ütemben, mint a szívinfarktus vagy a rák. Esetenként pedig ugyanolyan végzetes: aki allergiás például a mogyoróra, annál már az is rohamot okozhat, ha az étel csak nyomokban tartalmazza azt, vagy egyetlen darázscsípés is kiválthat anafilaxiás sokkot, azt a szélsőséges allergiás reak-ciót, melynek során a légzés és a vérkeringés perceken belül ösz- szeomlik. Az allergia mértéke - hogy életveszélyt jelent-e, vagy csak kellemetlen viszketést okoz, hogy egyszeri tapasztalat, vagy rendszeresen visszatér-e- minden embernél más. Tanulmányok abból indulnak ki, hogy mára a világ népességének csaknem 30 százaléka tapasztalta már az antitestek ámokfutását. Az asztmában szenvedők száma a WAO szerint az utóbbi 40 évben évtizedenként 50 százalékkal emelkedett világszerte. Ha a szénanáthát, a rovarméreg-, élelmiszer-, fény-, gyógyszer- és a többi allergiafajtát is hozzávesszük, 2015-re jó eséllyel minden második európai érintett lehet. Az allergének egyre növekvő befolyása a szervezetre egyelőre a kutatók és az az allergia kialakulásának kockázatát nagymértékben befolyásolják az öröklött adottságok. Ha az egyik szülő immun- rendszere túl érzékenyen reagál egy bizonyos anyagra, az utód 13 éves koráig 20-30 százalékos eséllyel szintén allergiás tüneteket mutat ugyanarra az anyagra. Ha az apa és az anya egyaránt érintett, a gyerekek allergiájának kockázata akár orvosok számára is rejtély. Igaz ugyan, hogy a szervezet téves riasztásai mögött álló biokémiai folyamatokat jórészt megfejtették már, az azonban továbbra is tisztázatlan, miért talál meg egyre több embert a tünetegyüttes, míg másokat megkímél. Az örökölt tulajdonságok bizonyosan szerepet játszanak az allergia kialakulásában is, ám ez önmagában nem magyarázat az elmúlt évtizedekben tapasztalt ugrásszerű növekedésre. A tudósok ezért továbbra is lázasan igyekeznek megérteni a kiváltó okokat és a lehetséges védelmi mechanizmusokat, 80 százalékra is emel-kedhet. Tudósok egy sor olyan gént azonosítottak be, amelyek összefüggésben állnak az aszt-mával vagya neurodermitisszel. Eközben az is kiderült, hogy nem létezik egyetlen „allergiagén”. A túlérzékenység örökölt elemek összetett kölcsönhatásaként alakul ki, és a környezeti tényezők is mindig szerepet játszanak. hogy előrelépést érjenek el a diagnózis és a terápiák terén. „Tíz allergiás közül csak egy kap megfelelő kezelést” - fejti ki Torsten Zuberbier, a berlini Charité Egyetemi Klinika dermatológiai, venerológiai és allergológiai klinikájának igazgatója. „Németországban - panaszolja Zuberbier - allergiás betegenként negyedévente mindössze 18 euró áll a bőrgyógyászok rendelkezésére, ez pedig gyakran még a hétköznapi allergiateszthez szükséges anyagok beszerzésére sem elég.” Ráadásul a pácienseknek felírt allergiagyógyszerek egy részét - mint bizonyos antihisztaminokat vagy neurodermitisz elleni krémeket - sok esetben nem támogatja a betegbiztosító. Nem csoda hát, hogy több millió allergiás beteg adta fel és törődött bele állapotának kellemetlenségeibe. Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok szerint például a kezeletlen szénanáthával küzdő diákok teljesítménye akár 30 százalékkal is csökkenhet. Részlet: A Geo magazin 2013/05. számából Létezik-e a titokzatos fehér szag? neurobiolőgia Fehér zajról sokan hallottak már. De vajon milyen lehet a fehér szagélmény? Egy ingert akkor nevezünk „fehérnek”, ha egyszerre több feltételnek is megfelel: benyomások keverékéből áll össze; ez a keverék tág tartományban ingerli az érzékelősejteket; s minden alkotóelem azonos intenzitással van jelen. A fehér szín például azonos mértékben egyesíti a látható spektrum összes színét; a fehér zaj pedig ennek megfelelően eltérő frekvenciájú hangok homogén keveréke. Az izraeli Weizmann Intézet tudósai most kiderítették, hogy létezhetnek fehér illatok is (olfaktorikus fehér). A késői felfedezés oka feltehetően abban rejlik, hogy azonos intenzitásban különösen nehéz eltérő illatokat előállítani, sőt, csak laboratóriumban Semleges illatok lehetséges, hiszen a keverékhez nyilvánvalóan legalább harmincféle molekulára van szükség. Összehasonlításként, a fehér szín előállításához már a fényspektrum három tartománya is elegendő. A kutatók 86 illatmolekula felhasználásával több fehér illatot is létrehoztak, és a kísérletekben részt vevő próbaszemélyek a várakozásoknak megfelelően semlegesként értékelték az egyes illatokat - tehát sem kellemesnek, sem kellemetlennek nem találták azokat. Minden eredmény arra utalt, hogy a fehér szag különálló illatnak tekinthető, amely egyetlen vegyület jelenlétéhez sem köthető. ■ Vajon örökölhető-e a túlérzékenység A megfélemlítés mint fegyver régészet Az arcvért ijesztőbbé tette a római katonákat A történészek 1990-ben kezdték újragondolni addigi elméleteiket, amikor is az észak-németországi Kalkriese mellett egy vasból készült, ám egykor ezüsttel bevont maszkot tártak fel. Ez az a hely, ahol a feljegyzések szerint a Kr. u. 9. században a rómaiak megsemmisítő vereséget szenvedtek Varus hadúr vezetésével a germán Arminius hadvezérrel szemben. Mi másért viselte volna egy római harcos itt a maszkot, ha nem az ütközethez? Hasonló maszkok ugyan korábban is előkerültek már, de főleg temetkezési kellékként vagy tornákon használt díszvértként tekintettek rájuk. A harchoz túl díszesnek gondolták, s azt feltételezték, hogy csak korlátozta volna viselőjének látását és légzését. A lengyel archeológus, Krzysztof Narloch viszont most ■ Harci védelemre és az ellenség megfélemlítésére viseltek fényes fémből készült arcvérteket újraértékelte a leleteket. Végkövetkeztetése: a tesztek alapján a maszkok egyáltalán nem voltak zavarók harc közben, főleg a lovasoknak nyújtottak védelmet, hiszen ők - a gyalogsággal ellentétben - nem tudtak hatalmas páncélok mögé bújni. A maszkokat feltehetően szalagokkal rögzítették a fejhez, vagy a sisakba akasztották. Egy ilyen pompásan csillogó vértben felvonuló lovasság pedig minden bizonnyal félelmet keltett az ellenségben. A régészek véleménye eltérő a tekintetben is, hogy honnan vették át a rómaiak a maszkviselés szokását: a Közel-Kelet népeitől, a görögöktől vagy a trákoktól? Ivan Venedikov bolgár kutató saját hazájában sejti az arcvértek eredetét, erre példaként egy Bulgáriában feltárt, a Kr. e. 4. századból származó fríg típusú sisakot említ. Eddig azonban nem sikerült kimutatni a kapcsolatot. ■ Brazüia: a foiyómak élővilága Kedves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon , 2013. november 20-ig_________ vagy hívja a (06-40) 510-510 es telefonszámot 2013. november 20-ig, 8-17 óra között! A jelentkezés után a lapot egy héten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. Az akció 2013. november 20-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2013/5. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2484 1
