Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-18 / 268. szám
2013. NOVEMBER 18., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE HÍRSÁV A megmaradt zöldségféléket savanyúságként hasznosítják Vidékfejlesztési szakemberek tanácskoztak a településen Adventi gyertyagyújtást szerveznek Mezőtúron A HAGYOMÁNYOKHOZ híven idén is közös adventi gyertya- gyújtásra várják a mezőtúriakat karácsonyhoz közeledve. Az ünnepi koszorú első gyertyájának lángja december 1-jén lobban fel a városházán. Angolul és németül tanulhatnak a kétpóiak alapfokú angol, illetve német tanfolyamon vehetnek részt azok a kétpóiak, akik jelentkeztek az államilag támogatott képzésekre. A most zajló tanfolyamok keretében összesen húszán ismerkedhetnek idegen nyelvekkel, őket abban is segíti az ön- kormányzat, hogy a rájuk eső önrészt átvállalta. Találkozóval ünnepelték a születésnapot idén harminc éve annak, hogy hivatalos működési engedélyt kapott a Túri Fazekas Múzeum. A kerek évforduló megünneplését az intézmény vezetői összekötötték a már hagyományosnak mondható Túri Fazekasok Találkozójával, melyen a városban dolgozó vagy itt tanult, de más településeken alkotó keramikusok, fazekasok kétévente egybegyűlnek. Savanyúság készül a feleslegből a KUNCSORBAi közmunka- program keretében sokféle zöldséget termesztettek az év folyamán. A termés jelentős részét konyhán hasznosították, illetve értékesítették, a még megmaradt feleslegből pedig savanyúság készül. vidékfejlesztés Kihelyezett országos tanácskozást tartottak a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referensei Mezőtúron a napokban. A legfontosabb téma az elkészült 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos társadalmi egyeztetés eredményeinek ismertetése volt.- A megyei szintű vidékfejlesztési tervezés a Magyar Nem■ A referensek régiós szinten időről időre összehívják a tanácsot. zeti Vidéki Hálózat, s így ezzel együtt a referensek fő feladata is. A szakemberek további célja a hálózat megyei szintű képviselete. Ennek részeként információs pontot működtetnek, Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekben mutatják be a hálózat tevékenységét saját területükön - mondta el dr. Barancsi Ágnes, aki Jász-Nagykun-Szolnok megyét képviseli az MNVH referenseként. - Fontos feladatunk emellett, hogy kapcsolatot tartsunk a hálózati tagokkal, illetve támogatjuk a vidékfejlesztési projektötletek megvalósulását. Benyújtásukhoz információs segítséget kínálunk, Uletve szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a támogatást nyert projektötletek megvalósulását, a megvalósul- takról adatbázist készítünk. A referensek régiós szinten időről időre összehívják a tanácsot, rendezvényeken segítik a tagokat, hogy bekapcsolódjanak az MNVH programjaiba. Ennek részeként rendezték meg a mezőtúri konferenciát is. ■ Dr. Barancsi Ágnes referens A hordókészítés módja mindig ugyanaz, legfeljebb a méretek mások - vallja Ádám János. A mezőtúri mester már gyermekkorában eldöntötte, kádár lesz. A különleges hordók mestere kádár Édesapja örökségét viszi tovább a mezőtúri Ádám János is igen fiatalon megtámadta szervezetét egy betegség, mely miatt kerülnie kell a nehéz fizikai terhelést. így azután együtt készítették a kisebb-nagyobb hordókat saját műhelyükben vagy éppen vidéken járva, ha arra volt szükség.- A hordókészítés módja mindig ugyanaz, legfeljebb a méretek mások. Az pedig természetes, hogy az igazán nagyokhoz már két ember kell - magyarázza. - Elsősorban tölgyfából, esetleg szelídgesztenyéből készülnek a hordók, bár az utóbbihoz a mi vidékünAz évezred bikavére is az különleges És emlékezetes munkáik is voltak a mezőtúri kádármestereknek az évek során. BÁTAAPÁTIN PÉLDÁUL egy 117 hektós boroshordó javítása várt rájuk. A 280 centiméter magas hordót persze helyben kellett szétszedni, 15 kilós kalapácsokkal dolgoztak. de készítettek negyvenhek- tós érlelőkádat is, s igazi különlegességnek számított az a harminc hektoliteres hordó, kön nemigen lehet hozzájutni. A méretre vágott faanyagot két-három évig is szárítjuk, mire megfelelő lesz a minősége. Aztán a pontos méretre vágott darabokból képezzük ki a dongát, mindig a megfelelő méretű sablonok, meg persze a gyalu segítségével. Amikor rákerülnek az abroncsok is, tüzet gyújtunk a hordó közepében, s miközben folyamatosan locsoljuk a fát, hogy meg ne gyulladjon, a cúggal szorosra összehúzzuk az elemeket. Ezután kerül bele az teteje és az alja, s már csak az utolsó simítások maradnak. ő hordójukban érett amely az egri Csutorás pincészet megrendelésére készült. ebben készült az évezred Bikavére. Manapság inkább barátoknak készülnek savanyítóhordók, illetve a pálinka- főzés terjedésének köszönhetően a kisebb pálinkás hordócskák is egyre népszerűbbé válnak - ma már nagyon széles körben ismertek a mezőtúri mester nagy gonddal készített, egyedi kivitelezésű munkái. Egykor természetes volt, hogy szinte minden jelentősebb településen dolgoztak kádármesterek. Manapság viszont már igazi kuriózumnak számít ez a kihalófélben lévő mesterség. Szilvási Zsuzsa Ádám János azon kevesek egyike, aki még ismeri ennek a szakmának minden fortélyát. Édesapjától tanulta egykor, s ma is abban a műhelyben, azokkal a szerszámokkal dolgozik, melyben az idősebb Ádám Jánostól elleste a fogásokat. Igaz, ő jobbára már csak kedvtelésből, barátoknak készít hordókat, savanyító kádakat.- Édesapám neves kádármester volt Mezőtúron, én pedig gyakorlatilag a műhelyben nőttem fel - emlékszik vissza a ma már negyvenes éveit taposó férfi. - Ő nagyon tiltakozott az eUen, hogy én is ezt a pályát válasszam, mivel jó eszem volt, azt akarta, hogy tanuljak tovább. Én azonban mindig is az ő mesterségét akartam folytatni, így aztán kompromisszumként úgy döntöttünk, hogy Cegléden tanulom ki a szakmát, hogy papír is legyen a kezemben. Ezt az oklevelet ugyan sosem használtam, s nem is hallottam túl sok újdonságot erről a mesterségről az iskolában, de elvégeztem becsülettel. Az oktatóim már a kezdet kezdetén azt mondták, hogy az én esetemben csak formalitás a képzés, hiszen már akkor önállóan készítettem a hordókat, amikor beiratkoztam. János ezt követően évtizedeken keresztül édesapja mellett dolgozott segítőként. Arra azonban nem volt lehetősége, hogy saját lábára álljon, ugyanÁdám János egy kisebb hordójával Mezőtúr Városért díjat kapott Takács Győző kitüntetések A település neves személyiségeinek tevékenységét ismerték el Bemutatták a nemzeti kézműves stratégiát Hagyományosan az október 23- ai nemzeti ünnephez kapcsolódóan adták át a városi díjakat Mezőtúron a közelmúltban. A város elismert, neves személyiségeinek munkásságát ismerik el ily módon. Ebben az esztendőben a legmagasabb kitüntetést, „Mezőtúr Városért” díjat adományozott a település képviselőtestülete Takács Győző keramikus művész, a Takács-tanyán létrehozott művésztelep egykori megálmodója részére. Az idén 75 esztendős művész egész munkásságát ismerték el. Mezőtúr város képviselő-testü- lete nevében „Mezőtúr Város Szolgálatáért” díjat adott át Her- czeg Zsolt polgármester Búzi LaTakács Győző volt egykor a művésztelep megálmodója jós sportvezetőnek, aki szakmai hozzáértésével a nagyban elősegítette a város sportberuházásait is, a Lókötők Citerazene- karnak, illetve Magyar Pálnak, a Mezőtúri Polgárőr Egyesület elnökhelyettesének. A fiatal tehetségek számára alapított „Mezőtúr város jó tanulója, jó sportolója” díjat 2013-ban Bara- csi István vehette át, míg „Az év mezőtúri sportolója” díjat Ádám Sándornak ítélték oda. Mezőtúr Város polgármestere elismerő oklevelet adományozott emellett Lakatos Istvánnak, Medgyesi Ferencnének, Nagy Antalné- nak, Aranyi Ferencnek, Herbály Mónikának, valamint Pápai Zsanettnek. ■ konferencia Mezőtúron rendezték meg a napokban a Kézművesek Országos Találkozóját. A rendezvény célja a különböző tájegységek ma is élő, hagyományos tudáson alapuló kézművességének bemutatása volt. Ez a tudás szerves része a magyar kultúrának, szellemi örökségünknek, ezért megtartása, tanítása - visszatanítása és propagálása alapvető érdeke hazánknak. Ugyancsak célként fogalmazódott meg, hogy a résztvevők számára bemutassák az utóbbi időszak kézművességgel kapcsolatos szakmai, törvényi és gazdasági változásait. A plenáris előadásokat Gya- raky Zoltán, a Hungarikum Bizottság titkára nyitotta meg, aki a kézműves termékek jelentőségéről és a Magyar Értéktár, a Hungarikumok Gyűjteményéről tartott előadást. A Hagyományok Háza szakemberei a népi kézműves alkotókat vizsgálva megállapították, hogy rendkívül kevés szakmát lehet OKJ képzés keretében elsajátítani, kevés a főállású vállalkozó, inkább nyugdíjasként, kiegészítő vállalkozásként, szellemi szabadfoglalkozásként, kényszer- vállalkozóként űzik a szakmát. A legnagyobb problémát a képzési helyek, alapanyagok, kellékek, szerszámgyártás hiánya, telephelyengedélyek, vállalkozás nehézségei jelentik. ■
