Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám
EGYHÁZMEGYEI www.eeer.efivhazmeeve.hu info@efier.efivhazmeeve.hu A.D. 1904 IV. évfolyam, U. szám 2013. november Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK NOVEMBER ÜZENETE „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3). Diakónusok szentelése Megérintette őket Krisztus szeretete Két diakónust szentelt Ternyák Csaba érsek október 15-én az Egri Bazilikában. Az egri Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumban tanuló Vadászi László és Varga Pál szentelés felé vezető útja a Neokatekumenális Közösségben kezdődött. Mint annak idején hírül adtuk, az érsek 2012- ben nyitotta meg a második egri Szemináriumot, ahol Magyar- országról, Lengyelországból, Olaszországból, Spanyolországból, Brazíliából, Costa Ricából, Bolíviából, Nicaraguából és a Fülöp-szigetekről származó növendékek készülnek a papságra, az Egri Főegyházmegye szolgálatára, illetve az új evan- gelizációra. A szentelésre nemcsak az egri intézmény elöljárói, tanárai, növendékei jöttek el, hanéfn szép számmal érkeztek testvérek a budapesti, miskolci, pécsi, gyáli, váci Neokatekumenális Közösségekből is. Ternyák Csaba érsek szentbeszédében Avilai Nagy Szent Teréz ünnepén a missziós szeminárium védőszentjét idézte: a szeretet szeretetet szül. Isten szeretete őt is mélyen megérintette, akkor ébredt benne szeretet. „Titeket is megérintett Krisztus szeretete, ezáltal lobbant fel bennetek a lángja” - fordult a szentelendőkhöz. „Érett emberként léptetek új útra. Hozzátok hasonlóan Avilai Nagy Szent Teréz 18 éve volt már szerzetes, amikor új fordulatot vett az élete. Ekkor érintette meg Krisztus szeretete. Ezért találhatott rá a karmelita lelkiségre, ezáltal megújítva a rendet. Legyetek olyan szőlővesszők, amelyek sohasem száradnak el. Életeteket Krisztus sebeibe kell elrejteni. Ő segítségetekre siet gyengeségetekben” - hangsúlyozta a főpásztor. Vadászi László 54 éves. Budapesten villamosmérnökként és informatikusként dolgozott. Házasként, a feleségével együtt indultak el a Neokatekumenális Úton a Budapest-törökőri Kis Szent Teréz plébánián. Felesége halála után fedezte fel hivatását á papságra. A londoni Redemptoris Mater Szemináriumban kezdte meg tanulmányait. Varga Pál 45 éves. Szintén Budapestről származik. Erdőmérnöknek tanult Sopronban, majd Kanadában folytatta tanulmányait és tudományos munkáját. A Neokatekumenális Úttal Torontóban találkozott, ott ébredt rá a papságra való hivatására. Tanulmányait a torontói Redemptoris Mater szemináriumban kezdte meg. (g. I.) Szép számmal érkeztek testvérek a Neokatekumenális Közösségekből Varga Pál és Vadászi László szentelésére Száz év Kazincbarcikán Október 12-én ünnepelték a kazincbarcikai Avilai Szent Teréz- templom felszentelésének századik évfordulóját. Szombaton rózgafüzér imádsággal kezdődött a búcsú. Az esti szentmisét az elmúlt években itt szolgálatot teljesítő plébánosok és káplánok mutatták be. Ezt követően megáldották a lourdes-i barlangot. Vasárnap Ternyák Csaba érsek celebrálta az ünnepi szentmisét. Köszöntőjében elmondta: örömmel érkezik oda, „ahol ilyen szép számú Krisztus-hívő közösség gyűlik össze”. A Szent Teréz-templomot már ki is nőtték a kazincbarcikaiak, ezért volt jó döntés a Szent Család-templom megépítése - hangsúlyozta a főpásztor. Beszédét Szent Teréz szavaival zárta: „Isten egyedül is elég.” Az ünnepi esemény alkalmából különböző színes programokat szerveztek. A többi között előadást tartott Pacsai János görögkatolikus parókus a hit és család témáról. Koncertet adott Kerek Gábor fagottművész; fellépett Levente Péter. A családi napot táncháncház zárta, melyet a PáterRock zenekar koncertje előzött meg. A Gárdonyi emlékév eseményei A katolikus író emlékezete Dékány Árpád Sixtus ciszterci apát áldotta meg Gárdonyi Géza sírját, amelyet civil összefogással újítottak fel Az idén ünnepli az ország Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. A jubileumi évet a kormány hivatalosan Gárdonyi emlékévvé nyilvánította. Az emlékév programjait Eger és Gárdony városa mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum fogja össze, és segíti elő, hogy méltó módon ünnepelje az ország az Egri csillagok és számos más remekmű íróját. Az eddig megtartott, illetve az ezután következő sok-sok programot felsorolni is nehéz. De érdemes kiemelni néhányat. Az egyik legkiemelkedőbb egri esemény a Gárdonyi Irodalmi Fesztivál volt: programok és koncertek népszerűsítették a magyar irodalmat. Október 17- én, az Egri Vár napján számos programnak adott helyet az erődítmény. A rendezvényen beszédet mondott Ternyák Csaba egri érsek is, méltatva az író munkásságát. A Szent István Rádió is csatlakozott az emlékévhez. így például az év során tíz Gárdonyi novellát tíz ismert egyházi, illetve közéleti személyiség szólaltat meg. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium egy országos vers- és prózamondóversenyt is meghirdetett közép- iskolások számára, melynek döntője november 30-án lesz Egerben. A Gárdonyi emlékév zárásaként pedig, 2013 decemberében az író Karácsonyi álom című színdarabjából és Karácsonyi ének című verséből összeállított zeneművet mutatnak be a Művészetek Palotájában. A Gárdonyi emléknapok keretében civil összefogással felújították Gárdonyi Géza sírját az Egri Várban, amelyen a közismert szlogen: „Csak a teste” olvasható. A felújított sír megáldásán, október 25-én jelen volt Ternyák Csaba egri érsek és Dékány Árpád Sixtus ciszterci apát, részt vettek Eger város vezetői is. Az ünnepi műsort a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium diákjai mutatták be. Homa János A pályafutását 1881-ben tanítóként kezdő, majd újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után Egerben, visszavonultságban alkotott. Népies prózaírói munkásságának lezárásaként, 1898-ban adta ki AZ ÉN falum című müvét Ezután születtek történelmi regényei. 1899 végén a pesti hírlap kezdte folytatásokban közölni az Egri csillagokat. Az 1901-ben megjelent LÁTHATATLAN EMBER című műve a hun Attila udvarában játszódik. Ugyancsak jelentős alkotása, az Árpád-házi Szent Margit sorsát felelevenítő, 1908-ban megjelent isten rabjai. Margit alakjában az erkölcsi tökéletességet rajzolta meg. Sík Sándor értelmezése nyomán az irodalmi életbe úgy vonult be a regény, mint Gárdonyi katolikus íróvá válásának mérföldköve. TV Jbvember a halottak / v hónapja. Nemcsak JL 1 Mindenszentek ünnepén és halottak napján, hanem az egész hónapban gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre, barátainkra és ismerőseinkre. Az is természetes, hogy imádkozunk értük, hiszen a Biblia szerint „szent és üdvösséges dolog imádkozni a halottakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől" (2 Makk 12,45). Hitünk, és a felebaráti szeretet is arra késztet bennünket, hogy ne csak emlékezzünk elhunyt hozzátartozóinkra, hanem imádkozzunk is értük. A katolikus keresztények leggyakrabban a következő fohász- szál imádkoznak az elhunytakéit „Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik’”, amire válaszként azt szoktuk mondani: „És az örök világosság fényeskedjék nekik”. Érdemes azon elgondolkodnunk, hogy miért is imádkozunk. Mit jelent az örök világosság és nyugalom fogalma? A Szentírás gyakran Isten fenségének és dicsőségének szimbolikus ábrázolására használja a világosság fogalmát, néha magát Istent nevezi világosságnak. A Bölcsesség könyvében szintén Isten megnevezéseként, az „örök világosság” kifejezés is szerepel (7,26). A Jelenések könyve pedig a mennyországról, az „új Jeruzsálemről” így ír: „Nem lesz többé éjszaka és nem szorulnak lámpafényre, vagy napvilágra. Az Úristen ragyog rájuk, s uralkodni fognak örökkön örökké” (Jel 22,5). Az idézet szerint az üdvösség állapotában nem lesz többé sötétség, vagyis nem lesz semmiféle olyan tényező, amely az életet bizonytalanná tenné, veszélyeztetné, vagy csökkentené. Nem teremtett fényforrások - nap vagy lámpa - biztosítják majd az életet jelentő fényt, hanem közvetlenül az Isten, aki az „örök világosság”. Ő „ragyogja be" az üdvözülteket, vagyis az örök isteni életébe és dicsőségébe vonja be őket. Az „örök nyugalom” kifejezés a célba jutást, a befejezettséget jelenti: az üdvözöltek előtt már nem állnak új, elérendő célok. Ugyanakkor hiányérzetük sincs, mert Isten közvetlen megtapasztalása és a szeretetközösség vele minden vágyukat beteljesíti. A földi fáradalmak és veszélyek után véglegesen megnyugvásra találnak Istennél, akinek szeretete a földi élet minden fájdalmáért és sikertelenségéért kárpótolja őket, egyben biztonságot is nyújt számukra. Az örök nyugalomról a jelenések könyvében olvassuk a legszebb kijelentéseket: „Mostantól Örök világosság és nyugalom Felajánlás OKTÓBER u-ÉN a miskolci minorita templomban mutatott be szentmisét Ternyák Csaba egri érsek, melynek során a város papságának kérésére - a Hit Éve alkalmából - felajánlotta Miskolc városát, vezetőit és minden lakosát a város védőszentje, Szent István király példája nyomán a Boldogságos Szűzanyának, a Magyarok Nagyasszonyának. Megállapodás ALBERTO BOTTARI DE CASTE LLO apostoli nuncius és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes október 21-én aláírta a Magyar- ország és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás módosítását. Ebben szerepel az egyenlő finanszírozás a megváltozott jogi körülmények között, valamint a katolikus felsőoktatás megfelelő finanszírozása. A módosítás kitér a hitoktatás pénzügyi fedezetére is. ’56-os emlékezések A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZAT is mélyen érintette 1956. Nem csak a főpapságot és a papságot, a férfi és női szerzeteseket, hanem az egész Egyházat, a hívő keresztény katolikusok millióit is. Egyházmegyénk településein is ünnepi szentmiséken emlékeztek meg a forradalom és szabadságharcról. Az Egri Bazilikában Csizmadia István plébános idézte fel a történelemformáló napokat. fogva boldogoka halottak, aki az Úrban halnak meg. így van, mondja a Lélek: pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket” (Jel 14,13). „Nem éheznek és nem szomjaznak többé. A trón közepén álló Bárány legelteti és az élővizek forrásához vezeti őket, Isten pedig letöröl a szemükről minden könnyet” (Jel 7,17). F erenc pápa - aki egyre népszerűbb még a nem hívő emberek körében is-a „hit világossága" címmel adta ki Szent Péter és Pál apostolok ünnepén az első enciklikáját. Már a bevezetőben kijelenti, hogy „a hit világosságának az a sajátossága, hogy képes megvilágítani a teljes emberi életet” (4.p.), és ez a hit, a Krisztust követő keresztény élet elvezet bennünket az örök élet világosságára. Szent Ágostonnal, egyházunk nagy tanítójával együtt pedig így fohászkodunk: „Nagy vagy, Uram, és minden dicséretreméltó. Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik benned Istenünk” Dolhai Lajos
